2005. június 11. szombat 22:05
A következő napokban részletekben közreadjuk Dr. Szakolczai György tanulmányát
A több részből álló cikk majd egybefüggően is olvasható lesz az "Olvasnivaló" rovatunkban.
Dr. Szakolczai György:
A rendszerváltás és a politikai váltógazdaság
demográfiai hatásai
8. rész
(2.4) A szavazók életkor és nem szerinti megoszlása. A (2.1) – (2.3) pontokban közölt és a harmadik kormány idejében elért eredményeket eddig ennek a kormánynak a konzervatívabb szellemével és politikájával magyaráztuk. Ez nem teljesen felel meg a bevezetésben leírtaknak, amikor azt fejtettük ki, hogy a demográfiai mutatószámok alakulását az általános jellegű optimista vagy pesszimista közhangulat határozhatja meg. Közhangulatról ebben a 2. részben eddig még szó sem esett. A feltevést, hogy a harmadik kormány megalakulását általánosnak tekinthető optimista közhangulat kísérte, cáfolni látszik, hogy 1998-ban a nemzet megosztott, sőt erősen megosztott volt, és ma is az. Ezért a választások ilyen vagy olyan kimenetele a társadalom egyik felének öröm ugyan, de a másik felének bánat. A most következő számok elemzéséből mégis arra fogunk jutni, hogy az 1998. évi választások kimenetele által keltett közhangulat kedvezően hathatott a demográfiai mutatószámok alakulására. Ezt a választási eredményt ugyanis azok tekintették kedvezőnek, akiknek magatartásától a születésszám függ: a fiatalok és főként a fiatal nők. Ezeket a következtetéseket a MEDIÁN és a TÁRKI adatai alapozzák meg.
Az egyes pártok szavazóinak életkor szerint megoszlását a MEDIÁN 12. sz. táblában bemutatott összevont adatai mutatják be. Ez a felmérés az 1998. évi választásokat megelőző másfél nap alatt készült a szavazási szándékokra vonatkozóan és 3000 fős minta alapján. Az eredmény nagyon jól közelítette a tényleges listás eredményt, és ezért feltétlenül alkalmas az idetartozó következtetések levonására.
A szavazók megoszlása életkor szerint az 1998. évi országgyűlési választásokon, százalékszámok
18-29
30-39
40-49
50-59
60 felett
Együtt
FKGP
14
14
14
17
16
15
Fidesz
42
33
30
28
17
30
KDNP
1
2
2
3
9
4
MDF
4
2
5
4
5
4
MIÉP
5
3
3
4
2
3
MSZP
23
28
32
32
38
31
SZDSZ
6
13
10
5
6
8
Egyéb
5
5
4
7
7
5
Összesen
100
100
100
100
100
100
Forrás: A MEDIÁN Közvélemény- és Piackutató Intézet közlése
12. sz. tábla
Az adatok szerint a választások két fő szereplője közül a Fidesz támogatottsága a 30 éven aluliak körében csaknem kétszer akkora volt, mint az MSZP-é, és támogatottsága nagyobb volt, ha fokozottan csökkenő mértékben is, a 40 és az 50 éven aluliak körében. Az MSZP támogatottsága az 50, és különösképpen a 60 éven túliak között volt nagyobb, és az utóbbi esetben több mint kétszeresen haladta meg a Fideszét. A házasodás és a gyermekvállalás azonban elsősorban a fiatalok dolga és lehetősége, és ezért nem lehetetlen, sőt még csak nem is meglepő, hogy a fiatalok, akik ezt a politikai változást kedvezőnek ítélték meg, erre a házasságkötések és születések számának növelésével reagáltak.
Ugyanezt a következtetést támasztják alá a 13. sz. táblán bemutatott, a MEDIÁN által közölt, összevont adatok, amelyek a szavazatok nem szerinti megoszlását közlik.
A szavazók megoszlása nem szerintaz 1998. évi országgyűlési választásokon, százalékszámok
Férfi
Nő
Együtt
FKGP
18
12
15
Fidesz
29
31
30
KDNP
2
5
4
MDF
4
4
4
MIÉP
3
4
3
MSZP
31
31
31
SZDSZ
8
8
8
Egyéb
5
5
5
Összesen
100
100
100
Forrás: A MEDIÁN Közvélemény- és Piackutató
Intézet közlése
13. sz. tábla
Az adatok szerint a Fidesz támogatottsága a nők körében valamivel nagyobb, mint a férfiak körében, az MSZP támogatottsága viszont a nők és férfiak körében azonos. A gyermek vállalására vonatkozó elhatározás az esetek nagy többségében az érintett férfi és nő közös döntése ugyan, de azért mégis feltehető, hogy ennek a döntésnek a meghozatalában a nő szerepe valamivel nagyobb. A gyermeket vállaló egyedül élő nők esetében – márpedig ezek aránya növekvő – a nők szerepe különösen nagy. A házasság iránti vonzalom mindig is erősebb volt a nőkben, mint a férfiakban, az abortusz elfogadása vagy elutasítása terén pedig a nő szerepe szükségképpen nagyobb. Tehát hogy a nők többségükben a Fideszt preferálták, azt a megállapítást támasztja alá, hogy egy kedvezőnek tekintett politikai változás hangulati okok – tehát optimizmus – folytán poz8itívan hat a demográfiai mutatószámok alakulására.
(folytatjuk)
* Ez a tanulmány a Demográfia c. folyóiratnak közlésre benyújtott cikken alapszik. A munka elvégzését a Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet, valamint a Medián Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt munkatársai tették lehetővé a kiinduló adatok összeállításával, rendelkezésre bocsátásával és az ezek felhasználásával és értelmezésével kapcsolatos értékes felvilágosításaikkal és útmutatásaikkal. Ez a tevékenységük független az eredmények e keretek közti felhasználásától.