2005. június 13. hétfő 20:37
A több részből álló cikk egybefüggően is olvasható az "Olvasnivaló" rovatunkban
Dr. Szakolczai György:
A rendszerváltás és a politikai váltógazdaság
demográfiai hatásai
10. rész
Összefoglalás
A demográfiai és a társadalmi, valamint gazdasági folyamatok közti hosszú távú kapcsolatok elemzése a demográfia mellőzhetetlen részévé vált. Ezek az összefüggések különösképpen nagy hangsúlyt kaptak az újabb időben, amikor nyilvánvaló lett, hogy megingott a társadalom hagyományos értékrendje és magatartásmódja, hogy megnőtt ezekben a folyamatokban is a racionális döntéshozatal szerepe, és hogy a demográfiai változások – elsősorban a társadalmak nagy részének elöregedése – messzemenő gazdasági, társadalmi és politikai változásokra vezetnek.
Az eddigi ilyen irányú vizsgálatok elsősorban a hosszú távú összefüggéseket hangsúlyozták. Felvetődik azonban az a kérdés, hogy nincs-e hatásuk a demográfiai mutatószámokra a rövidebb távon megmutatkozó gazdasági és politikai változásoknak, sőt akár a közhangulatnak vagy társadalmi-magatartásbeli divatoknak. E tanulmány ezt a kérdést, és ezen belül is a politikai változások demográfiai folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálja.
A tanulmány első része a rendszerváltást megelőző eseményeknek és magának a rendszerváltásnak a demográfiai folyamatokra gyakorolt hatását elemzi. Bemutatja, hogy két optimista periódusban: a szovjethatalom rendszerváltást megelőző válsága idején, valamint a rendszerváltás korai szakaszában átmenetileg ugrásszerűen javultak az élve-születések mutatószámai, és ez aligha magyarázható mással, mint a társadalomban ekkor eluralkodó optimizmussal. Ugyanezekben az időszakokban a házasságkötések számának csökkenése is mérséklődött, de ezeknek a változásoknak az terhesség-megszakítások számára gyakorolt hatása nem mutatható ki.
A tanulmány második része a rendszerváltás utáni politikai váltógazdaság hasonló hatásaival foglalkozik. Bemutatja, hogy a rendszerváltás utáni harmadik kormány idején nagymértékben javultak mind az élveszületések, mind a házasságkötések, mind pedig a terhesség-megszakítások mutatói. Ezek a kedvező változások valamennyi korcsoportra kiterjednek. Ezt nemcsak ennek az időnek a konzervatívabb közhangulata idézte elő, hanem az is, hogy a fiatalok és főként a fiatal nők kedvezően reagáltak ezekre a politikai változásokra.
Irodalom
Balogh Hajnalka (2000) Az abortuszok jogi szabályozása a világ országaiban. L.: (Terhesség-megszakítások 2000, 49-68. o.)
Borchardt, Anke és Yve Stöbel-Richter (2004) Die Genese des Kinderwunsches bei Paaren – eine qualitative StudIe. Bundesinstitut für Bevölkerungsforschung beim Statistischen Bundesamt, Wiesbaden, 2004, Heft 114, ISSN 0178-918X, 128 o.
Bukodi Erzsébet: Ki, mikor, kivel (nem) házasodik? Párválasztás Magyarországon. Századvég Kiadó, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Budapest, 302 o.
Jobbágyi Gábor (1994) A méhmagzat életjoga. Pacem in Utero Egyesület, Budapest, 1994.
Kamarás Ferenc: A terhesség-megszakítások hazai irányzatai. L.: (Terhesség-megszakítások 2000, 7-24. o.)
Mellár Tamás (2004) Csapdahelyzetben ?! Gazdaság és népesedés kapcsolata az új évezredben. Magyar Szemle, 12/9-10. (2003) 8-25. o.
Szakolczai György (1976) Az abortusz-legalizáció. Demográfia, 19/1 (1976) 55-69. o.
Tárkányi Ákos (2000) Abortuszok a nemzetközi gyakorlatban. L.: (Terhesség-megszakítások 2000, 25-47. o.)
Magyar történeti kronológia 1971-1990. A függelékben 1992-ig. Összeállította: Dr. Seifert Tibor. IKVA Könyvkiadó Kft., Budapest, 1994.
Népmozgalom 2004. január – december (2005) KSH, Budapest, 2005, 18 o.
Terhesség-megszakítások (2000) Tanulmányok, adatok, jogszabályok, hazai és nemzetközi trendek. KSH, Budapest, 2000, 179 o.
(vége)
* Ez a tanulmány a Demográfia c. folyóiratnak közlésre benyújtott cikken alapszik. A munka elvégzését a Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet, valamint a Medián Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt munkatársai tették lehetővé a kiinduló adatok összeállításával, rendelkezésre bocsátásával és az ezek felhasználásával és értelmezésével kapcsolatos értékes felvilágosításaikkal és útmutatásaikkal. Ez a tevékenységük független az eredmények e keretek közti felhasználásától.
Vissza a kezdőlapra