2005. április 23. szombat 18:35

 

XVI. Benedek beiktatási szentmiséje elé

Szombaton fél egykor a Szentszék sajtótermében Crispino Valenziano prelátus, a pápai liturgikus hivatal tanácsosa tájékoztatót tartott az újságíróknak a vasárnapi szertartás egyes mozzanatairól, újdonságairól

 

A szentmise egyes rítusai, amelyeket maga XVI. Benedek pápa hagyott jóvá egy nappal megválasztása után, évezredes hagyományokat és új szertartásokat ötvöznek egybe és összekapcsolják Joseph Ratzinger pápát Szent Péter és Pál apostolokkal. Ez volt az első dokumentum, amelyet a Szentatya kézjegyével illetett: az engedélyt április 20-án, délután 4 órakor írta alá. A pápaság kezdetének szertartása tükrözi a II. Vatikáni zsinat által bevezetett reformokat és VI. Pál pápa utasítását, amely eltörölte a megkoronázást. 1978-ban I. János Pál, majd II. János Pál pápa beiktatási szertartásainak mozzanatai nem voltak pontosan kidolgozva, a vasárnapi szentmise a harmadik évezred pápai beiktatásának rítusait foglalja magába.

Az újdonságok közé tartozik, hogy a szentmise elején a Szentatya, a koncelebráló bíborosok, diakónusok, fehér liturgikus öltözetben, mielőtt a Szent Péter tér felé vonulnának, a bazilika Confessió oltárát körbevéve imádkoznak. A Pápa, a keleti egyházak pátriárkáival lemegy a bazilika altemplomába, ahol Szent Péter sírjánál imádkozik és megtömjénezi az Apostoli Trophaeumot, azt a síremléket, amely az Apostol Fejedelem ereklyéit tartalmazza. Ez jelképezi, hogy XVI. Benedek onnan kíván elindulni, ahol Péter apostol befejezte küldetését, továbbá azt, hogy a péteri szolgálat a lelkek halásza vértanúságának helyéhez kapcsolódik.

Közben két diakónus a palliumot és a Halászgyűrűt, valamint az Evangéliumos könyvet körmenetben a Szent Péter bazilika előtt felállított oltárra helyezik. Miközben a Szentatya és a koncelebránsok oltárcsókhoz járulnak, felhangzik a Laudes Regiae litánia, amely a kilencedik századból való. A latin és görög nyelven elhangzott evangélium után következik a két jelkép: a pallium és a halászgyűrű átadása.

A pallium, ősi püspöki jelvény, amely új formájában juh és bárány gyapjúból készült sál, rajta 5 piros kereszt, jelképezve Krisztus öt sebét, alsó szélén fekete selyemben végződik, amely az elveszett bárány lábát jelzi, valamint azt a hármas szeretetteljes választ, amelyet Péter ad a feltámadt Jézusnak arra a kérésére: Legeltesd juhaimat. A jó Pásztor vállára veszi az elveszett bárányt. Az újdonság az, hogy az első évezredben használt méretben készült a pápai pallium, hosszabb lesz, mint az eddig használatosak: 2 m 60 cm, szélessége 11 cm. A palliumot három nagy tűvel rögzítik a Pápa liturgikus öltözetéhez, jelképezve a kereszt szögeit.

A pápai halászgyűrűn látható jelenet Szent Pétert, a halászt ábrázolja. Jelentősége, hogy pecsétgyűrűhöz hasonlóan hitelesíti a hitet és azt a feladatot, amelyet Péter kapott Jézustól: Erősítsd meg testvéreidet a hitben. A gyűrű és a pecsét ma már két különálló tárgy, de mindkettőn ugyanaz a jelenet látható. Angelo Sodano bíboros nyújtja majd át a római ötvösök által készített gyűrűt a Pápának, aki a próba alkalmával örömmel állapította meg: „Örülök neki, hogy 24-es méretű, hiszen az apostolok számának, a 12-nek a duplája”.

XVI. Benedek pápa a vasárnapi szertartáson II. János Pál pápa egyik miseruháját viseli, amelyet előde egy szenttéavatási szertartáson használt. A liturgikus ruhát olasz bencés apácák készítették, óarany szálakkal hímezték ki, amelytől jól elválik majd a pallium fehér színe.

 .forrás: VR

Vissza a kezdőlapra