2005. április 14. csütörtök 22:20
Bolha a fül mögött
Olvasom a legújabb hírt a „beszavazó showról”: az MDF csak akkor foglal állást a koalíciós pártok köztársasági elnök-jelöltjéről, ha a kérdés a parlament elé kerül. Gémesi György elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy nem kívánnak a két párt egyezkedésének részesévé válni. Dávid Ibolya pártelnök pedig kijelentette: az MDF partner a megegyezésben, partner abban, hogy az Országgyűlés frakciói úgy módosítsák az alkotmányt, hogy a köztársasági elnököt válassza a nép.
Na, ez ültetett nekem bolhát a fülembe.
Egy újabb ártatlannak, sőt, akár pozitív tartalmúnak is felfogható kijelentés az után, hogy „a parlament oszlassa fel önmagát”. Mert kinek is lenne jó egy mostani alkotmány-módosítás, túl azon, hogy nem oldana meg semmit? A teóriák, és – megengedem – az összeesküvés-elméletek terén egy érdekes kép körvonalazódik. Hamarosan lejár a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma. A törvények értelmében teljes jogállású működése nem hosszabbítható meg. Az új elnök személyéről viszont nem lesz parlamenti szavazás, nem lesz beiktatás, mert nem lesz kit, de ki lesz írva – valamikorra, talán a képviselő-választások napjára, talán korábbra, egy köztársasági elnökválasztás.
Ki lesz addig a megbízott köztársasági elnök?
Szili Katalin.
Ez egyértelműen kiolvasható a törvények jelenlegi rendelkező részéből. A köztársasági elnök helyébe, annak halála, vagy akadályoztatása esetén, az országgyűlés elnöke lép. Aki, például, megbízottként, nem adhat vissza jóváhagyásra beterjesztett törvényjavaslatokat. Ez lenne ám a Kánaán a jelenlegi kormánykoalíciónak…. És akár azt is megteheti, hogy nem írja ki az új választások időpontját – mondván, hogy előbb essünk túl a teljes jogkörű köztársasági elnök nép általi megválasztásán. Azt, esetleg, kiírja. Őszre, télre, jövő tavaszra…? S az új pedig kiírja a képviselő-választásokat – jövő nyárra, őszre? Ki tudja. Megengedem: apró bolha ez a fülbe, mosolyt sem érdemel.
De akkor sem kellene játszadozni közjogi javaslatokkal, kedves elnök asszony…
Feltéve, ha valóban nincs semmi a fülünk mögött.
(tamási)
.