2005. április 09. szombat 17:56
Pusztulunk, veszünk
Tény, hogy az előrejelzések alapján a következő öt évtizedben drámai népességcsökkenés lesz. A kérdés, mit teszünk:
(a) semmit, hiszen 8 millió magyar is lehet olyan boldog, mint tíz, (hallottam már ezt az érvet liberálisoktól),
(b) növeljük a bevándorlást, hogy legyen elég munkaerő, vagy
(c) hozzásegítjük a családokat, hogy ne legyen kevesebb gyermekük, mint amennyire vágynak.
9 millió alá csökken Magyarország lakossága 2050-re. E jóslat nem a darvadozók bús szava, hanem az Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat-nak hosszú távú demográfiai előrejelzése.
A felmérés azt
vizsgálta, hogyan alakul az Unióban a lakosság kor szerinti aránya a következő
45 évben. Megállapította, hogy az EU
lélekszáma 2025-ig összességében még nőni - a mostani 456,8 millióról 470,1
millióra -, de aztán hanyatlani kezd, és 2050-re 450 millió alá esik vissza. A
munkaképes korúak számának csökkenése egészen drámai: 2050-ig összesen 52
millió fővel lesznek kevesebben.
Hét országban - a visegrádi négyekben (köztük Magyarországon) és a balti államokban - már most is csökken a lakosság. 2025-re csökkenőre fordul Olaszországban, Németországban, Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban és Szlovéniában is. 2050-ben már csak Svédország, Írország, Ciprus, Málta és Luxemburg lakossága mutat majd növekvő tendenciát. Uniós átlagban a halálozások száma már 2010-re meghaladja a születésekét, de a természetes fogyást tizenöt éven át még kompenzálja a bevándorlás a luxembourgi hivatal várakozásai szerint.
A következő fél évszázadban a legnagyobb hanyatlás a balti államokban várható (16,4-19,2 százalékos), azokat Csehország (12,9) és Magyarország (11,9) követi. A lakosság összetétele egyértelmű öregedést mutat: 2050-re 67 millióval csökken a 65 év alattiak száma, míg a 65 évesnél idősebbek részaránya a jelenlegi 16,4 százalékról nem egészen 30 százalékra nő. A 80 éven felüliek aránya uniós átlagban 10 százalék fölé emelkedik az évszázad feléig.
Magyarország lakossága az Eurostat prognózisa szerint a tavaly januári 10,117 millióról 2025-re 9,588, 2050-re 8,915 millióra csökken. Ez 5,2, illetve 11,9 százalékos hanyatlást jelent. A 14 évesnél fiatalabbak aránya a tavalyi 15,9-ről 2050-re 13,8 százalékra esik vissza, a 15-64 év közöttieké 68,6-ról 58,1-re, míg a 65 évesnél idősebbeké 15,5-ről 28,1 százalékra nő. E jóslatok azt juttatják eszembe, hogy a demográfiai előrejelzéseket a kilencvenes évektől fogva rendre „túlteljesítettük”, azaz a fogyás mindig nagyobb lett, mint amire számítottak.
Itt az ideje, hogy változzék ez a tendencia. Ehhez persze változnia kell a gondolkodásunknak is. Ha minden fogamzáskorú asszony két éven belül hozna egy gyermeket a világra, ismét át kellene tervezni az előrejelzéseket. Ez persze túl mutat a realitásokon.
A fenti adatok világosan megmutatták, hogy nem magyar problémával állunk szemben. Európa kormányai illetve szakemberei két megoldást látnak: hatékony családpolitikával megváltoztatni a szülési hajlandóságot, illetve a bevándorlás engedélyezésével biztosítani a szükséges munkaerőt.
Melyikhez van több kedved? Melyik programot támogatnád a választásokon? Döntésed fontos. Élet vagy halál… meg kell kérdezni hát a választásokon eséllyel induló pártokat, milyen a család-politikájuk, mit terveznek a fenti probléma megoldására.
Surján László
