2005. május 19. csütörtök 21:36

Huszonegy félrelépés a százból

 

A 21 nyerőszám, tartják a kártyások, s a tarokk nyelvén szólva most az ellenzéknek komoly esélye van, hogy „megfogja” a kormány XXI-esét.

Ballépések ezek a javából, amelyek ráadásul többnyire rossz irányba is történnek, ezért akár félrelépésnek is tekinthetjük őket. Több esetben határozottan kinyitották a nyitott ajtót, s ez félreértésekre vezetetett.  Nem akartuk hinni, hogy a háromszintes egészségbiztosítási rendszeren a kormány a jelenleg érvényes rendszert érti, s ezért attól féltünk, hogy a társadalombiztosításból az ellátások egy részét a magánbiztosítóba terelik. Ez hiba, de legalább lépés lenne. Ők alább adták.  Célnak tűzni ki a jelent, biztos célba érést jelent. A Gyurcsány-Rác duó megszólította a szakmát: gyertek velünk, mi sem megyünk sehová. És elindultak. Csoda, hogy nem loholunk utánuk?

A tervezett lépéseket alaposan megkritizálta Élő Anita a Heti Válaszban. „Az orvos végzettségű Kóka János gazdasági miniszter tárcájához kötik a miniszterelnök által bejelentett egészségbiztosítási reform gondolatát. A jelenlegi gyakorlat szerint minden magyar állampolgárnak térítésmentesen járnak a gyógyító- és megelőző szolgáltatások (a fogászati és a szépészeti beavatkozásokat leszámítva). Ehelyett a jövőben háromlépcsős modellt
vezetnének be. Az első, állampolgári jogon járó csomagba a mentés, a járvány- és közegészségügy, valamint a vérellátás tartozna. A nem túl szofisztikált elképzelés lapunk értesülése szerint arra épül, hogy ezeknek az ellátásoknak a költségeit jelenleg is az állam, nem pedig az egészségbiztosító finanszírozza.”

Eszerint tehát a sürgősségi ellátás a járulékot nem fizetők számára is térítésmentesen járna, mint most is, de – ha jók a Heti Válasz értesülései - csak 24 óráig. Erről beszélt állítólag, sőt lélegzetállítólag Rácz Jenő a szocialista frakció egészségügyi munkacsoportjának. Egy nap múltán a biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkező beteg térítési díjat fizetne. Ehhez persze azt kellene pontosítani, ki a biztosított. Ma ugyanis minden törvénytisztelő állampolgár biztosított, hiszen vagy állásban vagy nyugdíjban van, vagy szociális illetve munkanélküli segélyt kap.  Lehetnek persze olyanok, akik minden alól kibújnak, s ha ezen embereket a mostani akciókkal el lehet érni és a közteherviselésre lehet őket késztetni, akkor örülhetünk. Ebben a meg közelítésben viszont kidobott pénz az állampolgári jog erőltetése. Ekkor ugyanis egyetlen európai polgártól illetve a biztosítójától nem kérhetjük meg az elsőnapi ellátás árát. Okosabb tehát azt mondani, hogy sürgős esetekben először gyógyítunk, azután adminisztrálunk, mégpedig úgy, hogy feltételezzük a biztosítási jogviszony létét. Ha azonban később kiderül, hogy az illető nem biztosított, akkor az egész számla terheli.

Tisztázni kellene ehhez persze azt is, hogy milyen hosszú biztosítási járulék késedelem zár ki valakit az ellátásból.

Az ügynek van egy érdekes vonatkozása. A Heti Válasz írta: „Az elmúlt héten az a kérdés foglalkoztatta leginkább az egészségügyi szakértőket, vajon a sorozatos minisztercserék árnyékában ki meri megmondani a miniszterelnöknek, hogy egészségbiztosítási tervei nem a választási győzelemhez, hanem - rövid távon legalábbis - biztos kudarchoz vezetnek.”

Talán nem sok embert érint, viszont alkotmányos problémákat vet fel, hogy a kormány a biztosítási csomag meghatározására készül. Állítólag az extrém sportokat, illetve hobbikat űzők sérüléseit nem látnák el a tb terhére.  Lehet erre valami indokot találni, hiszen az ilyen ember maga magát kockáztatja, miért a többiek fizessék az ő kedvtelésének következményeit? Ám, ha ez az elv beépül a jogrendszerbe, mi lesz a kábítószeresekkel, a dohányosokkal, alkoholistákkal? Lehet, hogy csak a sürgősségi ellátásban szerepel az egyén felelőssége?

 

Honnan lesz pénz azokra a szép tervekre, amelyek vonzó részét jelentik a csomagnak? A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság múlt heti kongresszusára a miniszter egy hat-hét milliárdos sürgősségi csomaggal érkezett. Világos célként fogalmazta meg - amit már Gógl Árpád, a Fidesz első egészségügyi minisztere is kitűzött maga elé, - hogy a mentőnek sürgős riasztás esetén az ország minden pontján 15 percen belül meg kell érkeznie. Ezt valamennyi szakember és párt is támogatja. A mentés bajai viszont jól ismertek. Még a sürgős hívásokhoz érkező mentőautók közül is csak minden tizedikben van orvos. A kocsik 62 százalékában mentőtiszt sincs.

 

Nézzük ezek után konkrétan, mit is tervez Gyurcsány?

1. Sürgősségi osztályokat, központi ügyeleteket létesítünk azokon a területeken, ahol ezek az intézmények hiányoznak. Új sürgősségi osztály létesül Győrben, Zalaegerszegen, Miskolcon és Szolnokon. Biztosítjuk, hogy ezek alkalmassá váljanak gyermekek ellátására, illetve külön gyermeksürgősségi osztályokat hozunk létre.

2. Új helikopter bázisok létrehozásával az ország minden pontja elérhetővé válik a légi mentés számára. Helikopter leszállópályákat létesítünk a nagy forgalmú traumatológiai és kardiológiai osztállyal rendelkező intézményekben. Még az idén 3, a következő években 7 új mentőhelikoptert szerzünk be.

3. 40 darab új rohamkocsi és 80 darab mentőkocsi beszerzésével, a mentőkocsik új, korszerű műszerekkel való ellátásával még az idén jelentősen javítjuk a mentőszolgálat felszereltségét, új mentőállomásokat építünk Kazincbarcikán, Záhonyban, Nyíregyházán, Túrkevén, Hajdúszoboszlón, Pétervásárán, Pápán, Zalalövőn, Dunaföldváron és Ercsiben.

4. Még az idén Nemzeti Rákellenes Programot indítunk. Ennek keretében szűrőbuszokkal, szervezett utazással év végéig 65%-ra növeljük az emlőszűrésen résztvevők arányát. A méhnyak rák szűrés kiterjesztésével, ingyenes szűrő szettek biztosításával, személygépkocsik rendszerbeállításával több száz nő idő előtti halálát akadályozhatjuk meg. A férfiakat fenyegető rákbetegségek időben történő felismerése érdekében kísérleti jelleggel elindítjuk a prosztatarák szűrést és kiterjesztjük a vastagbélrák szűrési programot.

5. Felújítjuk és korszerűsítjük a regionális és megyei onkológiai centrumok sugárterápiás berendezéseit. Megkezdjük a Közép-Dunántúli onkológiai központ építését.

6. Egy éven belül biztosítjuk, hogy a daganatos betegeket mindenhol az országban megfelelően minősített, a szakmai követelményeknek mindenben megfelelő gyógyító intézményekben lássák el.

7. Megteremtjük annak a feltételeit, hogy a szakmai szabályok szabják meg a gyógyítás helyét és ne a finanszírozási szempontok. Ennek érdekében a finanszírozási rend rugalmasabbá tételével – a mai elkülönült fekvő és járóbeteg kasszák összenyitásával – egységes gyógyító-megelőző kasszát hozunk létre, hogy a betegek nagyobb arányban kaphassák meg a lakóhelyükhöz közeli korszerű járó beteg ellátásban a számukra szükséges kezeléseket.

8. A háziorvosi munka színvonalának emelése érdekében a praxisközösségek – több háziorvos együttműködésének – létrejöttének támogatásával, a mai fejkvóta mellett a teljesítményt is elismerő finanszírozással ösztönözzük, hogy a háziorvosok egyre több betegség teljes kezelésére váljanak helyben alkalmassá. Kistérségi összefogással létrehozzuk a háziorvosok központi ügyeletének egységes rendszerét, javítva ezzel a helyben élők biztonságos ellátását a nap mind a 24 órájában. Külön praxisalap létrehozásával segítjük a tartósan üres praxisok betöltését és a nyugdíjba vonuló orvosok praxisának tőkével nem rendelkező orvosok által történő megvásárlását, hogy sehol se maradjanak helyben ellátatlanul a betegek. A finanszírozásban, a fejkvóta kialakításában jobban elismerjük az egyes körzetekben élők egészségi állapotából fakadó különbségeket, a háziorvosra nehezedő terheket.

9. Ösztönözzük, hogy az azonos hatóanyagú és hatású gyógyszerek közül az orvosok a beteg számára kisebb terhet jelentő, olcsóbb gyógyszereket írják fel.

10. A promóció és a reklám szigorúbb szabályozásával mérsékeljük az indokolatlan gyógyszerfogyasztást és az orvosok érdekeltségét az azonos hatású gyógyszerek közül egy bizonyos gyártó termékének felírásában.

11. Átalakítjuk a legnehezebb helyzetben lévők közgyógyellátásának rendszerét. A mai rendszertől eltérően számukra is biztosítjuk az új, korszerű gyógyszereket, de a betegségüktől függő költségkeret meghatározásával gátat vetünk az ingyen gyógyszerek másodlagos piacának.
Csökkentjük az egészségügyi ellátásban és az ellátáshoz való hozzáférésben ma meglévő hatalmas különbségeket.

12. Kialakítjuk az egészségügyi ellátás szabványait, amelyek garantálják, hogy a biztosított mindenhol, az ország bármely pontján minőségi szolgáltatást kapjon. Olyan szakmai követelményeket érvényesítünk, amelyek alapján az egészségbiztosító a legjobb ellátást nyújtó szolgáltatóval köthet szerződést, és folyamatosan ellenőrizheti ezek betartását.

13. Pontosan meghatározzuk a különböző szintű egészségügyi ellátások igénybevételi rendjét. A háziorvosok szabad megválasztása mellett biztosítjuk, hogy az orvosával való konzultáció alapján mindenki a számára legjobb ellátást nyújtó intézményt vehesse igénybe, ha szakorvosi, kórházi kezelésre szorul. Azok azonban, akik különleges igényeik alapján orvosilag nem indokolható vizsgálatot kívánnak végeztetni, vagy a számukra javasolttól eltérő szakorvost, kórházat akarnak igénybe venni, a jövőben kötelesek lesznek az ellátási költségek egy részének megtérítésére.

14. Megteremtjük a járulékbefizetések ma hiányzó, nyomon követhető egyéni nyilvántartási rendszerét, hogy pontosan tudjuk, kik azok, akik eleget tesznek kötelezettségeiknek és kik azok, akik potyautasként – bár tehetnék – nem, vagy a tényleges jövedelmüknél kevesebbet fizetnek.

15. Az ősztől bevezetésre kerülő, az Európai Unión belüli ellátásokra jogosító EU-kártyákkal összekötve elkezdjük egy olyan rendszer kialakítását, amely alkalmas lesz a jogosultság és a befizetések ellenőrzésére.

16. Hatékonyabbá tesszük a járulékbeszedés rendszerét és a felhalmozott tartozások behajtását. Véget vetünk annak, hogy egyes munkáltatók rendre nem, vagy csak nagy késedelemmel tesznek eleget a dolgozóik utáni befizetési kötelezettségüknek.

17. A fekete és a szürke munkavégzés kifehérítésével bővítjük a járulékfizetők körét. Ez teremtheti meg a lehetőségét annak, hogy mérsékelhessük a tisztességesen fizetők ma túlságosan magas járulékterheit.

18. Elérjük, hogy minden biztosításra jogosult mögött tényleges járulékbefizetés álljon. A jogosultságok és a járulékbefizetések pontos számbavételével válik egyértelművé és világossá, hogy kinek mi a feladata a közös terhek vállalásában:

·         A munkavállalók, vállalkozók, önálló tevékenységet folytatók jogosultságát saját és munkáltatójuk befizetése teremti meg.

·         A nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők, a GYED-en, GYES-en, GYET-en lévők, a különböző szociális ellátásokat kapók, a gyermekek és a továbbtanuló fiatalok egyéni egészségbiztosítási számlájára az állam teljesít befizetést.

19. A biztosítási elv megerősítése mellett az állam felelőssége, hogy azok számára is biztosítsa a legszükségesebb egészségügyi ellátásokat, akik akár önhibájukból, akár önhibájukon kívül nem rendelkeznek biztosítással. Számukra kialakítjuk az egészségügyi szolgáltatási alapcsomagot. (sürgősségi ellátás, közegészségügyi szolgáltatások, anya- és csecsemővédelem)

20. Még ebben az évben pontosan meghatározzuk a biztosítási csomagot, azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek mindenkit megilletnek, aki biztosítottként jogosulttá vált az ellátásra. (Házi-, szakorvosi ellátás, kórházi kezelés, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás). Az igénybe vehető ellátások, a szakmai követelmények és a beutalási rend meghatározásával biztosítjuk, hogy az ország bármely pontján élő biztosítással rendelkező ember hasonló színvonalú ellátást kapjon, és bezáródjanak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül ma egy szűk réteg a közös pénzből finanszírozott szolgáltatásokból extra ellátást biztosít magának.

21. A biztosítási csomagba nem tartozó extra szolgáltatások – egészségügyi okokból nem szükséges plasztikai műtétek, a kórházi kiemelt hotelszolgálat igénybevétele – a jövőben csak kiegészítő, vagy piaci biztosítás vagy teljes térítés mellett lesznek igénybe vehetők.

 

Ez tehát a Gyurcsány Ferenc által bejelentett 21 lépés program. Részben nem más, mint a kormányprogram felmelegítése, másrészt a polgári kormányok ötleteinek ismétlése. Valójában nem program, hanem csupán az a célja, hogy elterelje a figyelmet az egészségügy valódi problémáiról.

 

1, A javaslatok egy része teljesen felesleges, tekintettel arra, hogy már régen megvalósultak (pl. sürgősségi osztályok Győrben, Zalaegerszegen, vagy az egyenlő jogokat adó kötelező egészségbiztosítás, vagy akárcsak az a bejelentés, hogy fizetni kell az extra szolgáltatásokért.)

2, Vannak olyan javaslatok, amelyeket a szocialisták már hónapok, sőt évek óta mondogatnak, de eddig nem került sor a megvalósításra. (pl. a daganatos betegek megfelelő ellátása, praxisközösségek létrehozása a háziorvosi munka színvonalának emelése érdekében)

3, Vannak olyan javaslatok is, amelyek esetében a kormány nem tesz mást, mint korábbi ígéreteit ismétli meg (a közgyógyellátás korszerűsítése már a 2002-es kormányprogramban is szerepelt.)

4, És vannak olyan pontok, amelyek új, tetszetős és támogatható célokat fogalmaznak meg, a kormány eddigi tevékenységét látva azonban kérdéses ezek megvalósulása. (pl. a fekete és a szürke munkavégzés kifehérítésével bővítenék a járulékfizetők körét)

5, Ami a legnagyobb baj: a Gyurcsány-kormány még csak érintőlegesen sem foglalkozik az egészségügy olyan problémáival, mint az egyes területeken (radiológia, pszichiátria..) már kritikus orvoshiány, az egekbe szökő gyógyszerárak, az egészségügyi intézmények kétségbe ejtő eladósodása, az egyre növekvő várólisták, a hálapénz kérdése, valamint a lopakodó privatizáció.

6, Nincs szó azokról a szocialista ígéretekről sem, amelyek teljesítése már három éve várat magára: a lépések között nem találjuk a szívbetegek és a csontritkulásos betegek ingyengyógyszerét, és nem találjuk az ápolók hűségjutalmát sem.

7, Viszont vannak olyan javaslatok, amelyek megvalósulását a kormány rendszeresen akadályozta, a Fidesz vonatkozó módosító indítványait pedig leszavazta. A szocialista kormány az Országos Mentőszolgálat költségvetését 2002 óta csökkentette, a Fidesz indítványát pedig az OMSZ támogatására leszavazták. 10 új mentőállomást ígérnek. Mellesleg a polgári kormány közel kétszer ennyi mentőállomást létesített.  A Fidesz költségvetési módosító javaslatait, amely a betegszállítást és mentést javította volna, a szocialista kormány nem támogatta. A Fidesz a Nemzeti Petícióval a betegek gyógyszerköltségeinek csökkentését javasolta, melyet szintén nem támogatott a kormány.

A 3 éves szocialista- szabaddemokrata kormányzás eddigi eredményeinek láttán, joggal merül fel a kérdés, mennyire vehetjük komolyan Gyurcsány Ferenc „új” bejelentéseit, , hiszen 2002 – ben a szocialista – szabaddemokrata kormány ígéretet tett arra, hogy:

 

·      Haladéktalanul hozzálátnak a kórházak és a többi egészségügyi intézmény rendbetételéhez.

·      Négyévente minden ápolónak egyévi bérével egyenlő hűségjutalmat adnak.

·      Megállítják a gyógyszerköltségek növekedését.

·      Ingyenessé teszik a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszereket.

 

Ezzel szemben:

·     Az ápolók a mai napig nem kapták meg a megígért hűségjutalmat.

·     Egyetlen szív- és érrendszeri megbetegedés, valamint a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszer sem ingyenes. Sőt, egyes vérnyomáscsökkentők 98,3 százalékkal, egyes szívgyógyszerek 112,2 százalékkal emelkedtek.

·     Jelentősen emelkedett a gyógyszerek ára. A szocialista-szabaddemokrata kormány összesen öt alkalommal emelte a gyógyszerek árait, sok esetben az inflációt meghaladó mértékben.

·     A legtöbb kórház és a többi egészségügyi intézménynél hiányoznak az alapvető betegellátáshoz szükséges felszerelések.

·     Egyre több a pályaelhagyó, az orvos- és nővérhiány fokozódik.

·     Soha nem látott mértékűre nőtt a kórházak adósságállománya, jelenleg 26 milliárd forint.

 

Gyurcsány Ferenc az egészségügy igazságosságát úgy képzeli el, hogy a rendszerváltás egyik nagy vívmányát, a szabad orvosválasztás jogát meg akarja szüntetni, tovább növelve ezzel a betegek kiszolgáltatottságát.

Aggodalomra ad okot, hogy a kormány új elképzeléseire az egészségügyben nincs pénzügyi forrás: a költségvetés ezekre az intézkedésekre egyetlen fillért sem tartalmaz, sőt, még ígéret sincs rá. A kormány semmit sem mond arról, hogy honnan akarja ezekre előteremteni a pénzt.

 

Összességében:

A Gyurcsány - kormány első költségvetése semmit nem javított az egészségügy helyzetén. A most bejelentett 21 lépéstől sem várhatunk jelentős javulást, mivel hiányzik belőle a helyzetértékelés, nincs benne összefüggő koncepció, stratégia, megvalósíthatósági tanulmány és forrás sem. A program előkészítetlen, nem hoz érdemi változást. A XXI. megfogása biztos, a partit le sem kell játszani.

 

Vissza a kezdőlapra