2005. május 28. szombat 15:28

 

Gyurcsány a Vajdaságban

 

Az interjú

MHL kommentár

Gyurcsány Szabadkán: bizonyos kérdésre ,,igen" válasz nem adható

 

Interjú Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel

 

[ 2005-05-28 ]

 

  

Szabadkai látogatása idején az újvidéki tévé, a rádió, valamint a Magyar Szó napilap munkatársai nyolcszemközt beszélgettek Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel.

Mivel e beszélgetést közre is adták, mi is bekapcsolódhatunk, legalább az utólagos kommentálás formájában

 

 

* A határon kívüli magyarság nagyon rossz néven vette, hogy ön személyesen is a kettős állampolgárság ellen kampányolt. Az azóta eltelt időben felülbírálta-e esetleg bármilyen módon akkori álláspontját?

Ezzel a kérdéssel „feladták a labdát”, csak egy-két jó szó, s ugrásszerűen javulnak a magyar-magyar kapcsolatok.

 
Őket elvezették a rendőrők 

- Nem. Azt gondolom, hogy személyek, családok, nemzetek életében vannak olyan soha nem múló traumák, amelyeket a múltba fordulva, a múlt eszközeivel nem lehet megoldani, és amely esetében a kérdésfeltétel időnkét több gondot, bajt okoz, mint amennyit bárhogyan is válaszolva meg lehet oldani. Csak rossz válasz volt arra a kérdésre, és úgy látom, hogy Magyarország túlnyomó többsége úgy gondolta, hogy a bizonyos kérdésre "igen" válasz legjobb meggyőződésükből nem adható.

Gyurcsány vagy nem érezte meg a lehetőséget, vagy az ökör következetességével halad az önsorsrontó úton. Sajnos azonban most épp miniszterelnök s ekképpen mindannyiunk sorsát is rontja.

Az új kormány mögé viszont akkor többséget kell szavazni, hogy jóvá tehesse a szinte jóvátehetetlent.

 

 

* Innen a délvidékről úgy tűnik, hogy az anyaországnak nincs világos víziója és stratégiája a határon túli magyarságot illetően...

Jobban esett volna, ha az MSZP kongresszus által választott miniszterelnököt nem azonosítják az anyaországgal. Mégis jogosan teszik, s ez növeli a 2006-os választásokon a felelősségünket.

 

 

- Tizenöt éve megoldatlan az a kihívás, hogy ne csak egyenes mondat, de nagyon egyenes program is legyen arra vonatkozóan, mit is támogatunk inkább: a szülőföldön való maradást vagy az anyaországba való beköltözést. Azt tapasztalom, hogy politikai nyilatkozataiban mindenki a szülőföldön való maradásról beszél, ehhez képest az elmúlt 15 év alapvető folyamatai ezzel ellentétes tendenciát mutatnak. Folyamatos a szülőföldről való elvándorlás, és úgy látom, hogy a Kárpát-medencei magyarság ezt a folyamatot nem tudja megállítani. Az igazi nagy kihívást különösen a fiatalok és értelmiségiek elvándorlása jelenti. Úgy látom tehát, hogy a politikai nyilatkozatok és a valóság között űr tátong.

Természetesen nem vártam, hogy a kérdésre Gyyurcsány a státustörvény dicséretével válaszol, de válaszának durva torzító voltára fel kell hívnom a figyelmet.

Ugyanakkor lássuk, ügyesen keveri a szót. Kitér a válasz elől, s átvezet egy más területre, ami szintén nagyon fontos.

 

 

* A szerb-magyar kapcsolatokat kölcsönösen jónak ítélték meg. És milyenek a magyar-magyar kapcsolatok?

 

 

 

- Sokrétűek. Attól függ, mit tekintünk magyar-magyar kapcsolatnak. Magyarországon az indokoltnál hangosabb politikai vita folyik, politikai békétlenség van, ami megjelenik határon túl is. A hazai politika beárnyékolja a magyar-magyar kapcsolatokat, és ez ma már visszafelé is igaz. A határon túli szervezetek, a határon belüli pártpolitikában is részt vesznek, így aztán nincs okunk elégedettségre. Szerintem a kevesebb pártpolitika, a kevesebb nemzeti radikalizmus és a nagyobb felelősség az, amerre járható az út.

Gyurcsány megpróbálja visszadobni a labdát. Mélységesen igaztalan a megközelítése: a határon túli szervezetek nem a honi belpolitika alapján ítélik meg az anyaországiakat, hanem cselekedeteik alapján.

 

 

* Jövő ilyenkor már fizetni kell majd a jelenleg ingyenes vízumért. Ilyen irányban a magyar kormány részéről van-e kilátásban bármiféle könnyítés a zavartalan kapcsolattartást érdekében?

 

 

 

- Éppen most dolgozunk a nemzeti vízum bevezetésén, mely nemzeti vízum hosszú időszakra lesz érvényes, amelyet egyszer kell kiváltani, és lehetőséget ad arra, hogy annak többéves érvényességi ideje alatt lényegében korlátozásmentesen, többször és hosszabb időre Magyarországra lehessen látogatni. Szerintem ez a megoldás átjárhatóvá teszi majd a schengeni határokat, és nem gördít újabb akadályokat a magyar-magyar kapcsolatok elé.

Pótmegoldás, de a semminél jobb lesz.

 

 

* A vajdasági magyar politikusok közül többen kifogásolták, hogy a magyar tőke nincs kellőképpen jelen, azokon a vidékeken, ahol az itteni magyar gazdálkodók élnek és tevékenykednek. Van-e esély arra, hogy ez változzon?

 

 

 

- A tőkének van egy önállósága. Olyan világban élünk, ahol a vállalkozásra, üzletre vonatkozó döntéseket nem államok, hanem magánszereplők hozzák. Mit tud tenni a politika? Mondjuk azt, hogy nyugodt körülményeket teremt. Amikor azt mondják, hogy nem jók a magyar-magyar kapcsolatok, én azt mondom, hogy - példának okáért - a magyar tőke távolmaradásának egyik oka, hogy túlságosan elpolitizált ez a kapcsolat, hogy nem a megértés, nem az egymás felé fordulás jellemzi, hanem az indokolatlan radikalizmus, türelmetlenség. Egy ilyen környezetbe a tőke nem akar jönni. Nyugalmat, stabilitást kell teremteni, mégpedig nem bármilyen módon érvelhető egyoldalú nyilatkozatokkal, követelésekkel, hanem nagyon sok türelemmel, párbeszéddel, megértéssel. Különben minden más törekvés addig hiábavaló lesz, amíg nem a nyugalmáról lesz híres ez a térség, hanem a politikai és nemzetiségi vitáitól terhes.

Engem ez a válasz háborít fel a legjobban. A határontúliakat hibáztatja, nem tesz említést arról, hogy maga is a magyar tőke meghatározó figurája, s nem szól arról sem, mit tesz a kormány az ilyen beruházások iránti érdeklődés fokozására. Csak emlékeztetőül: a román tőke nem válogatta a politikai klímát, amikor megkezdte az intenzív benyomulást Erdélybe.

 

 

* A kisebbségvédelmi kérdéseket illetően Magyarország hogyan érvényesíthette álláspontjait Brüsszelben?

 

 

 

- Ezt illetően a legfontosabb kérdés, hogy magyar kezdeményezésre, a 2002 után hivatalba lépett Medgyessy-kormány által került be az európai alkotmányba a kisebbségvédelem ügye. Ez rendkívül fontos, hisz több ilyen, Európát érzékenyen érintő kérdés is felvetődött, amilyen például a kereszténység szerepe és megjelenése az alkotmányban. Voltak sikeres és sikertelen kezdeményezések. A kisebbségvédelem ügye alkotmányba foglaltatott, ez egyértelmű siker, Medgyessy Péter kormányának sikere.

Arról a csekélységről, hogy a megfogalmazást Szájer József vitte be a konventbe, nem szól, de valljuk meg, ezt nem is vártuk. Arról viszont szólnunk kell, hogy Gyurcsány megkerüli a kérdést. Az alkotmány ma még olyan mint a kutya vacsorája: vagy lesz vagy nem lesz. A kérdés Brüsszelre, azaz a mai létező unióra irányult, s nem a távoli, bizonytalan jövőre.

 

 

* Hogyan értékeli Magyarország egyéves EU-tapasztalatát?

 

 

 

- Leginkább nagy megnyugvással, hisz tavaly május óta azt tapasztaltuk, hogy a hétköznapokban komoly változás nincsen, ami azt jelenti, hogy Magyarország fel volt készülve erre az átállásra, nem történt alkalmazkodási sokk. Tegyük hozzá, ez egy területen csak megszorítással igaz, ez pedig a mezőgazdaság, amely az elmúlt 15 évben rendkívül sokat veszített versenyképességéből, így most a közös nagy európai élelmiszer- és mezőgazdasági termékpiacon még nehezebben állja a versenyt.

Megismétli azt a mondatot, amit már korábban is megfogalmazott, s ami bizony igen nagy szégyen. Nem azért léptünk be, hogy ne érezzük meg a belépést. Például, ha az a 171 millió eurót, amit költségvetési támogatásként kaptunk bármi látató dologra fordították volna, akkor lehetne erre a kérdésre mást is felelni, mint a szokott ötölést-hatolást.

 

 

* Milyennek látja az unió jövőjét?

 

 

 

- Ezt egy nagyon érdekes és izgalmas pillanatban kérdezi, hisz a francia, két nappal később pedig a holland alkotmányos népszavazás elé nézünk, ezek egészen biztosan kihatással lesznek arra nézve, hogy a következő pár év az unióban milyen lesz. Az Európai Unió születésekor az európai népek a II. világháborút követő békevágyára épült, döntően a német-francia kiegyezés van mögötte, egy akkora hidat kellett ácsolni, amely összeköti ezt a két országot és népet. Márpedig ennél ambiciózusabbak a vágyak, hisz Romániától, Szerbia és Montenegrótól kell hidat építeni, mondjuk, Londonig. Láthatjuk, hogy időnként recseg-ropog ez a híd, nehezen bírja a terhelést, de remélem (bárhogyan is alakul az említett két népszavazás) az alapeszme, hogy nekünk itt Európában békében kell élnünk, közösen kell fejleszteni gazdaságainkat, együtt építeni társadalmainkat, továbbra is fejlődik majd - mondta Gyurcsány Ferenc.

No, vége valami – bár szóvirágos kissé – amivel egyet lehet érteni.

 

 

Gimpel Tibor, Magyar Szó, Vajdaság

Surján László, MHL

 

S

Vissza a kezdőlapra