2005. május 28. szombat 17:41

 

NYÍLT LEVÉL A MINISZTERELNÖK ÉS A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER URAKHOZ

 

Tárgy: T/16290 számú törvényjavaslat „a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról”

 

Tisztelt Gyurcsány Ferenc Úr és Dr. Kóka János Úr!

 

Alulírott szervezetek nyomatékkal kérik Önöket, hogy a T/16290 szám alatt a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot „a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról” átdolgozásra, illetve további megfontolásra haladéktalanul vonják vissza.

Kérésünk indokai a következők:

1. A törvényjavaslatnak a dohánytermékek promóciójával foglalkozó részei ellentétesek az Európai Parlament és Tanács 2003/33/EK direktívájának szellemével, konkrétan annak 5§-ának 1. bekezdésével és a Magyar Országgyűlés által ratifikált, majd a 2005. évi III. törvénnyel kihirdetett Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménnyel. A törvényjavaslat indokolatlanul enyhíteni kívánja a dohánytermékek promóciójára a 2001. évi I. törvény által alkotott szabályokat, ezzel a lakosság egészségének érdekeit figyelembe nem véve közvetlenül súlyosbítja a dohányzás által a magyar társadalomra rótt gazdasági és erkölcsi terheket. A törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja az Európai Bizottság azon törekvését, hogy a dohányzás járványát és annak hatásait az Unió államaiban visszaszorítsa. Azért, hogy a törvényjavaslat az Európai Parlament és Tanács 2003/33/EK direktívájának nem megfelelő szabályozást kíván bevezetni, Magyarországnak nemzetközi szinten is felelnie kell majd. 

Szép pár

2. A törvényjavaslat kiterjeszti a dohánytermékek promóciós lehetőségeinek körét, ami visszalépés a 2001. évi I. törvénynek a dohánytermékekre vonatkozó részeihez képest. A dohányreklám – mely leginkább gyermekekre és fiatalokra hat - hatékony eszköz a dohányipar kezében a dohánytermékek népszerűsítésére, a dohányzásellenes törekvések semlegesítésére, és a dohányzás társadalmi elfogadottságának fenntartására. A tervezet 9§-a azzal, hogy a korábbi „világméretű nemzetközi motorsportrendezvények”-ről a „nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű eseményekre” is kiterjeszti a tilalom alóli kivételek körét, gyakorlatilag megnyitja az utat a dohánytermékek széles körű promóciója előtt. Hiába ad a törvény vélemény-nyilvánítási lehetőséget az egészségügyi miniszternek – a 2005. évi tapasztalat alapján az egészségügyi tárca véleményét e kérdésben nem vennék figyelembe.

3. E törvényjavaslattal a kormány a társadalom és a lakosság egészsége ellen cselekszik, kiszolgálva a dohányipar és a vele érdekszövetségben álló profitorientált cégek (melyek a törvénytervezetben megnevezésre is kerülnek) érdekeit. A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény 5§-ának 3. pontja szerint „a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos népegészségügyi politikájuk meghatározása és megvalósítása során a Részes Felek fellépnek azért, hogy ezeket a politikákat megvédjék a dohányipar kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeltségeivel szemben…”. A Keretegyezmény tehát az egészség érdekeit a gazdasági érdekek fölé helyezi. A törvényjavaslat ellentétben áll a Magyar Köztársaság eme vállalásával.

4. A Világbank szerint 1999-ben a magyar állam összes adóbevételének mindössze 3%-a származott cigaretta-eladásból. Ez az egyik legalacsonyabb dohánytermékadó-bevétel a közép-kelet európai régióban, és jelzi azt, hogy a magyar költségvetés messze nem függ a dohányvertikumból származó bevételektől. Nincs tehát gazdasági-pénzügyi oka annak, hogy a promóciós tilalom kiterjesztésre kerüljön. A Világbank azzal érvel, hogy a dohányzás visszaszorulásától a Kormányoknak nem kell félniük; a dohánytermékekre nem költött pénzét ugyanis a lakosság más termékek és szolgáltatások vásárlására használja majd fel, melyeknek szintén van adóvonzata.

5. A dohánytermékek promóciójának tilalma egészségügyi kérdés. A dohányreklám-tilalom a dohányzás, főleg a fiatalkori dohányzás visszaszorításának egyik legfontosabb eszköze. Ennek ellenére, ellentétben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Úrnak a Dr. Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez írt, 2005. május 20-án T/16290/1 szám alatt érkeztetett levelében foglaltakkal, a törvényjavaslatot a dohányzásellenes szakmával senki sem egyeztette – sőt még az illetékes állami hivatalok is meglepetéssel olvasták annak tartalmát. A törvénytervezet ily módon, sürgősséggel való előterjesztése eljárásjogi szabályt is sért.

6. A törvényjavaslat indoklása is több téves és részleges információt tartalmaz. A T/16290 javaslat 12§ 1. pontja szerint e javaslat célja a 2003/33/EK direktívának való megfelelés. Valójában a dohányipari szponzorálásra vonatkozó szabályok enyhítésével e direktívától távolodunk.

 Az „Általános indoklás” II. részében kerül említésre a 37/2000. (X.31.) Alkotmánybírósági Határozat; a törvénytervezet szövege idézi: „mérlegelésének eredményeként az Alkotmánybíróság kimondta, hogy „az Alkotmányból nem vezethető le a dohányáruk reklámjának teljes tilalma.” Amit azonban az előterjesztés „elfelejt” megemlíteni az, hogy az idézett 37/2000 AB határozat így folytatódik: „Mindez nem zárja ki azt, hogy a jogalkotó további korlátozásokat fogalmazzon meg, amennyiben azokra szükség van az állampolgárok megfelelő tájékoztatása, továbbá életének, egészségének védelme érdekében.” (Mellesleg ugyanezen félinformáció említésével került elutasításra – tévesen – a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény 13. cikkelye 2. pontja hazai bevezetésének lehetősége.)

Amit ellenben a törvényjavaslat nem kísérel meg az, hogy tiszta joghelyzetet teremtsen a dohánytermékekkel kapcsolatos promóciós tevékenységek számára. Az eladáshelyi reklám fogalmát a 2001. évi I. törvény „elfelejtette” meghatározni, majd az akkori Kormány lehetőséget adott, hogy a dohányipar, az Önszabályozó reklám-testülettel és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel karöltve – a Gazdasági Minisztérium hallgatólagos támogatása mellett – maga határozza meg, hogy mit ért eladáshelyi reklám alatt. Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület számos esetben lépett fel különböző bíróságokon az üzletek utcai frontját ellepő dohányreklámok ellen. Végül 2004. november 30-án a Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította, hogy „az üzlet külső homlokzata dohányáru eladási helyének nem minősül, ezért az általános tilalom alól az üzlet külső homlokzata nem mentesül.” Ezzel tiszta joghelyzet állott elő, ezért érthetetlen, hogy jelen törvényjavaslat miért állítja, hogy „jogegységi döntés nem született” – a helyzet tisztázásához már csak arra volna szükség, hogy a törvényhozó a reklámtörvényben definiálja az „eladás helyének” fogalmát. Jelen törvényjavaslat ezt meg sem kísérli, hanem indokolatlan – és a 2005. augusztus 1-én hatályba lépő 2003/33/EK direktíva hatályba lépését veszélyeztető – alkotmányossági vizsgálatot helyez kilátásba.

 

Végül nem tartjuk elfogadhatónak a következő tények figyelmen kívül hagyását sem:

 A XXI. század elején a dohányzás a legfontosabb magatartással összefüggő haláloki tényező Magyarországon. A hatvanas évek eleje óta véghezvitt számos kezdeményezés ellenére a dohányzás társadalmi és gazdasági terhe ma is jelentős: évente 28 ezer ember hal meg Magyarországon dohányzás következtében, többen, mint túlzott alkoholfogyasztás, közúti balesetek, kábítószer-fogyasztás, gyilkosság, öngyilkosság és fertőző betegségek miatt együttvéve.

Magyarország világelső a férfiak tüdőrák-halálozása tekintetében és mindkét nemben világelső a szájüregi rákok előfordulása vonatkozásában.

 A dohányzás sikeres visszaszorulását ma egyre inkább az országok gazdasági fejlődése egyik zálogának tekintik. 2002-ben Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) 4%-a veszett el dohányzás miatt, míg 1998-ban csak 2,6%-a. 1999-ben a gazdasági szempontból legaktívabb 35-64 éves korosztályban a halálesetek 35%-a dohányzás miatt következett be. Az Európai Bizottság által 2003 februárjában rendezett “dohányzásellenes és fejlesztéspolitikai magas szintű kerekasztal” résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy az országok gazdasági teljesítőképességének egyik alapvető befolyásoló tényezője az, hogy az illető ország mennyire sikeres a dohányzás járványának visszaszorításában.

 Ideje tehát, hogy Magyarország is határozott lépéseket tegyen – előrefelé – a hatékonynak bizonyult dohányzásellenes lépések hazai bevezetése érdekében.

 

2005. május 24.

 

A levélben foglaltakat az alábbi szervezetek támogatják:

 

Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)

Dohányzás vagy Egészség Magyar Alapítvány

Egészségünkért a XXI. században Alapítvány

É.L.E.T. Alapítvány (Életünk Legyen Egészséggel Teljes Alapítvány)

Magyar Rákellenes Liga

Országos Dohányfüstmentes Egyesület

Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület

Szövetség a dohányzás visszaszorításáért

 .

Vissza a kezdőlapra