2005. április 07. csütörtök 22:42
Prohászka Ottokár: Hiszem a szentek közösségét.
a) Az emberi életben három hatalom van, mely községeket alkot, nyelvet formál, otthont épít, kincseket gyűjt ; ez a három: a test és vér, - a tudás és művészet, - az Isten s az örök élet. A test és vér családot s nemzetet alkot, melyben bár vannak szellemi szálak, tiszta erkö1csi elvek, mégis a szeretetet s hagyományokat a vérrokonság hordozza; édes otthont, illatos légkört, erőteljes és boldog életet ismer, sok küzdelemmel, sok csalódással. A test és vér otthonai s közösségei fölött állanak a szellem s a gondolat közösségei; nagyszerű közösségek új élettel, ragyogó atmoszférával; a gondolat egysége ignorálja a test és vér különbségeit, a nemzeti különállást, országa a határkövek s a vámfák fölött terjed; Kárpátok,.Lajta, Rajna, Alpesek, a Lamanche-csatorna számára nem léteznek. Valamint a napsugár nem ismer nemzeti határokat, hanem egyaránt kiömlik Párisra s a Kárpátok irtásaira, az Andrássy útra és a Hortobágyra, úgy a szellemi élet a családok, a nemzetek otthonaitól függetlenül egy más otthont épít, más nyelven beszél, más kincseket nyújt. Hatalma a tudás, mely nem külön-út, hanem egyesít; legyőzi a természet féktelen erőit; megállítja a villámot, föltárja a földet, gyógyforrást nyit, betegségeket gyógyít! Nézzétek a szellem közösségét. E közösségnek országa a gondolat, ereje a feltalálás, kincse a tudás s vágya a haladás. . .
b)
Haladni? Hová? A gondolat világa is, amily magas, oly elégtelen; szűk a
természet kerete; kevés nekünk a fizikai erők leigázása, szerény a haladás,
mely a halállal végződik, mert lelkünkben a végtelennek s az örökkévalónak
érzéke s a halhatatlan életnek gondolata él. Lelkünk nem test és vér, nemcsak
tudás és gondolat, hanem isteni lét és szeretet... Az igazán szép lelkek nem
testből, sem tudásbó1, hanem Istenből születtek... s az Isten gyermekeinek
községét alkotják. E község irányzata a végtelen; feszülése az
Istenszeretetnek ereje, atmoszférája az örök élet vágya, nyelve az igazi
anyanyelv, az örök boldogság nyelve; kincsei halhatatlan érdemei; házai
templomok, kerevetei zsámolyok, sírjai oltárok, testtartása a térdenállás, a
pihenő mell, a ragyogó szem, a -tiszta homlok, a félig nyílt ajak, az áhítat
melegében kipirult arc; élete az erény, tendenciája a fölszabadulás halál s
enyészet alól; ideálja a tökély, köteléke az Isten s a felebaráti szeretet.
Tágas, mint az Isten országa, országok nyelvek, népek eltűnnek benne; időkön,
századokon át hömpölyög életfolyama; mély, az eszmék s a gondolatok, a szív s
az élet bensőségétől s érvényesül az ember összes viszonyaiban. Az új
nemzedék, a «tertium genus» az ő lakossága, új nemzedék, a «filii ]ucis», kik
legyőzik a világot, kikre a világ nem méltó.
c) Nézd e sort: Jézus, a szent Szűz, a ragyogó lelkek; fény és hő, szeretet és fölség az atmoszférájuk! Jézus szájából kétélű kard, az Isten igéje villan elő, feléje röpülnek - a vadgalamb rohamos repüléséveI - akik szeretnek! Gyönyörű lelkek, az eleven Te Deum laudamus; nem ajakkal énekelnek, himnuszuk életük; a legszebb, a legédesebb harmónia; Isten dicsősége ragyog föl rajtuk: nem napfény hanem erény! Hatalmad győz bennük, nem karddal, a kard nem bir velük; sem kard, sem örvény, sem halál. Illatos lelkek: rosa et lilium a viráguk; tiszta magaslatokon laknak, erdők leheletéből élnek.
d) Mi lesz velünk? Mily közösségbe tartozunk? A test és vér közösségéből származunk, de abban végleg nem maradunk; fészket ott csak az élet tavaszára s nyarán rakunk. A szellem s a gondolat közösségében is élünk, a tudomány örömünk, kincseit élvezzük, ünnepeit üljük, de ez a fény maga utat mutogat nekünk ki e községből; a szentek közösségébe utal, ahol Isten lakik, ahol a hit egyesít, a szeretet hevít, ahol a tiszta érzések nyelvén beszélnek, ahol a legszebb lelkek nyílnak ; velük hitben, érzelemben, erényben összeforrunk: cor unum et anima una. Példájuk kincsünk, kegyelmük erőnk, segítségük bizalmunk!
.
Vissza a kezdőlapra