2005. június 22. szerda 19:42

 

Vigasztaló szavak krízis idején

Ne tagadjuk: krízisbe került az Európai Unió. A két népszavazás és a csúcsértekezlet kudarca mindenre rányomja bélyegét. Ebből a helyzetből két kitörési pont van: a munkának folytatódnia kell és ki kell mondani - ha kellemetlen is, - a valóságot. Például az alkotmányról, a bővítésről és Európa gazdaságáról.

 

Sokan óvnak attól, hogy túlreagáljuk a történteket. Az alkotmány leszavazása a demokrácia természetes következménye, fogadjuk el - mondják. Sajnos a francia és a holland polgárokat becsapták, rosszul informálták, rossz döntés is született. Riogatták őket például a francia munkahelyeket elfoglaló lengyel vízvezeték szerelővel, miközben (1) az alkotmánynak köze sincs a bővítéshez, (2) az EU 15-ök polgárai nagyobb számban foglalnak el munkahelyeket az EU 10-ek területén, mint fordítva. A francia és a holland politikai vezetés képtelen volt valós információval látni el polgárait.

A pénzügyi keretterv elvetése nem pénz-kérdés volt. Ha az lett volna, - a hat új tagállam áldozatvállalását elfogadva - lenne megállapodás. Önzés és a témához nem tartozó politikai megfontolások siklatták ki a dolgot. Közben olyan érvek hangzanak el, amelyek elfogadhatatlanok. Bizonyára van mit reformálni a közös agrárpolitikán, de azt állítani, hogy értelmetlen dolog az EU költségvetés 43 százalékát az EU polgárok 5 százalékára költeni, demagógia. A közös agrárpolitika hasznát minden élelmiszerfogyasztó élvezi az Unióban.

Mit lehet tenni? Ha a befizetéseket igazságosabbá akarjuk tenni, vágjunk bele az un. saját források reformjába. Ha versenyképes gazdaságot akarunk, akkor legyen vállalkozás- és növekedés-barát gazdaságpolitikánk. Ne hátra, hanem előrefelé keressük a megoldást. Különben csak vánszorogni fogunk.

Brüsszel, 2005. június 22.

Surján László

 .

Vissza a kezdőlapra