2005. június 28. kedd 06:06
Lecke Szófiából
Levél a magyar választóhoz
Nekünk is ezt a sorsot szánták: a szétaprózódás jellegtelenségét és eredménytelenségét. Mi más értelme van például annak, hogy nálunk a második fordulóban minden 15 százalék feletti eredményt elért jelölt részt vehet, de legalább az első három indul? Ha a harmadik az öt százalékot sem érte el, akkor is. Az egységes állampárt ezzel akarta a kerekasztal tárgyalásokon biztosítani a maga előnyös helyzetét: a két ellenzéki majd szétszavaz, s mi lehetünk a nevető harmadik…
A számítás nem jött be, már 1990-ben kialakult a visszalépések rendje, de a megosztási szándék azért tetten érthető a nehezen változtatható választási törvényben.
A bolgár választási törvény nem olyan bonyolult, mint a miénk, de az ottani jobb-közép pártok megosztottsága és egymás elleni acsarkodása ismerős nekünk is.
Idézzük csak fel, mit hallhattunk a magyar médiában a mostani bolgár választásokról! Először azt, hogy a szocialisták minden jel szerint legyőzik a jobb-közép kormányt. Majd néhány híradás közölte az eredményeket: győztek a szocialisták, második helyen az eddig kormányzó liberális párt végzett, harmadik lett a török nemzetiségi párt, s minő tragédia: negyedik helyen a nacionalisták állnak. Ha össze adogattuk a közölt százalékokat, 32+20+12+8, bizony nemhogy százig, de még 80-ig sem sikerült eljutni. Viszont nem, vagy alig hallottunk a tényleges jobb-középről, amelynek pártjai összefogva 1997-2001 között nagy többséggel kormányoztak. Eltűntek volna? Szó sincs róla. Nem eltűntek, hanem szétestek s ezen a választáson három csapatban próbálták felvenni a versenyt a többiekkel. 1997-ben az összefogás sikerült. 2001-ben a volt uralkodó meglehetősen heterogén pártja az utolsó hónapokban jelent meg és igencsak népszerűséghajhász kampánnyal elütötte az addig vezető kormánykoalíciót a győzelemtől. Az Európai Néppárt bulgáriai tagpártjai – a korábbi koalíció – nem ismerték fel, hogy az egységben az erő, tovább töredeztek és egymás ellen fordultak. Most 8, 7 és 5 százalékot értek el, s a híradások meg sem említik őket. Ha együtt maradnak, az ország harmadik pártja lennének és reális esélye lenne egy antiszocialista koalíciónak, mint ami jelenleg Romániában is található. Arról nem is beszélve, hogy az egységnek többnyire van hozadéka is, joggal lehetne arra számítani, hogy ha a jobb-közép közösen indul, több szavazatot kap, mint pártjai külön-külön.
Más kárán tanul az okos.
Kedves magyar választó! Képes vagy-e erre? Mert az érintett pártok sajnos szemmel láthatóan nem. Felismered-e, hogy egységben az erő? Megfogadod-e Gyulay Endre püspök út tanácsát, s nem szavazol esélytelen pártra? Bízom a bölcsességedben. Tudom, hogy a választók mindig okosabbak, mint a pártok. Félek azonban, hogy nem jut el minden lényeges ismeret hozzád. Lám a hazai sajtóból szinte teljesen hiányzik a bolgár választás híre, eredménye. S mennyi hazugsággal fognak még traktálni!
A témához tartozik még az is, hogy tisztázzuk: két-párt rendszer nincs. Csak demokrácia van vagy diktatúra. Vannak azonban olyan demokráciák, ahol a polgárok felismerték: gondjaikra, bajaikra csak két vagy három megoldás képzelhető el. Így azután nincs is több támogatott párt, mint kettő vagy három. Ettől azonban például az Amerikai Egyesült Államok még valódi demokrácia.
Nálunk Magyarországon a rendszerváltás befejezésére nincs sok felelet, csak az, hogy igen, be kell fejezni, vagy nem, abba kell hagyni az ilyen törekvéseket. A népességfogyás kérdésére, mint legfontosabb nemzeti sorskérdésünkre is csak két módon lehet reagálni: családbarát, gyermekvállalás támogató módon vagy beletörődve a jelenlegi helyzetbe. Kedves választó polgár: legyen a te szavad igen vagy nem. Dönts. Az is, meg a talán most a szemétdombra való. Megismétlem: bízom bölcsességedben. Tíz hónap múlva döntened kell.
Köszönt: Surján László
.