2005. május 12. csütörtök 23:49
Alakul a 2007 utáni Európa képe
Júniustól a kormányon a sor
Alakulóban van a 2007 utáni Európai
Unió képe. A fejlődést biztosító középtávú pénzügyi tervet alkotott az Európai
Parlament ezzel megbízott ideiglenes bizottsága, amelynek munkájában szavazati
joggal két magyar képviselő (Fazakas Szabolcs és Surján László)vett részt. A
hazánknak kedvező tervek döntéssé éréshez most a kormány eredményes munkáját
várjuk.
A magyar kormány számára is igazodási pontot jelent "a kibõvült Unió 2007
és 2013 közötti politikai kihívásaival és költségvetési eszközeivel foglalkozó
ideiglenes bizottságának" május 10-án tartott záróülése. A bizottság nagy
többséggel támogatta a Reimer Böge német néppárti képviselõ által kialakított,
a 2007 utáni idõszakra vonatkozó középtávú pénzügyi tervet. Errõl az Európai
Parlament várhatóan június elején dönt. Az elképzelések Magyarország számára
kedvezõek. Optimizmusunk a következõk miatt indokolt:
- A Parlament hitet tett amellett, hogy a felzárkóztatásra szánt pénzek
összege nem lehet kevesebb, mint a tagállamok összes bevételének (GNI) 0,41
%-a.
- A GNI 4%-ában határozták meg az egy tagország számára felvehetõ
felzárkóztatási támogatás legnagyobb összegét, azaz nem fogadták el a Tanács
elnökségének ezen küszöb jelentõs csökkenésére tett javaslatát. Az elfogadott
szöveg azonban veszélyt is rejt magában, mert e 4%-os határ rugalmas kezelést
engedi meg, ami elméletben jelentheti e határ felfelé vagy lefelé történõ
elmozdítását is.
- A képviselõk elutasították azt javaslatot, hogy a Kohéziós Alapból
finanszírozott beruházások esetén az elnyerés utáni második év végéig fel nem
használt támogatást vissza kelljen fizetni. Ez magyar szempontból igen fontos,
hiszen a nagyobb beruházások átfutási ideje meghaladhatja a rendelkezésre álló
idõszakot.
- A javaslat Románia és Bulgária felvételnek költségeit nem a 25 tagállamnak
szánt forrásokból veszi el, hanem vagy megnöveli a pénzügyi kerettervben
elõírt kiadásokat, vagy bevezeti a jelenleg csak a tíz új tagállamban létezõ
mezõgazdasági nemzeti kiegészítést a többi tagországban is. Ezen utóbbi
megoldás igazságosabbá tenné a jelenlegi rendszert. Ugyanakkor a javaslat a
legmerevebben elutasítja az agrárkiadások nemzeti szintre való
visszahelyezését.
Mindez megegyezéssé akkor lesz, ha az Európai Bizottság és a Tanács is
egyetért velük. Ha a Tanácsban a magyar kormány ugyanazt az eredményt hozza,
amint az ellenzéki és kormánypárti magyar képviselõk vállvetve elértek, akkor
Magyarország számára 2007. után az uniós támogatások mértéke a mostanihoz
képest jelentõsen nõni fog.
Surján László
.
