2005. április 25. hétfő 22:28

 

Mitől euroszkeptikus XVI. Benedek?

Míg a tagállamok egy része lendületesen készül az európai alkotmány bevezetésére, másutt alighanem megálljt parancsolnak a folyamatnak. Közben az European Voice hasábjain már beiktatása előtt euroszkepticizmussal vádolták XVI. Benedeket, aki Európa védőszentjének nevét vette fel, s bizonyára aggódik, s nem ok nélkül, az Unióban (is) tapasztalható liberalizálódás és világiasodás miatt.

Az MTV Híradó honlapja 2005. április 22-én azzal a címben kiemelt állítással lepte meg az érdeklődőket, hogy "Euroszkeptikus az új pápa".

Ez az állítás, amint az a közlésből ki is derül, az European Voice egyik cikkírójától származik. Az írás lényege: XVI. Benedek szerint az EU a liberalizáció és világiasodás felé halad a keresztény értékek ellenében.

"Az európai integráció nagy bajnoka helyett olyan pápánk lett, aki kétkedik annak értékében" - vélekedik a szerző, John Coughlan. Állítása szerint XVI. Benedek is osztja azokat az aggodalmakat, hogy az EU a liberalizáció és világiasodás felé halad a keresztény értékek ellenében. Ez lenne az euroszkepszis lényege? Hiszen akkor a keresztények mind euroszkeptikusak! Azt a tényt, hogy az EU a liberalizáció és a világiasodás felé halad, nemigen vitatja bárki is. Ennek a kimondása nem kaphatna euroszkeptikus jelzőt. A liberalizálódás és világiasodás ráadásul nem korlátozódik az Unió területére: egy világjelenség európai megjelenéséről van szó, amely Európában egyaránt vonatkozik a tagállamokra és a nem tagállamokra. Azt viszont az új tagállamok érzik a leginkább, hogy milyen mértékben csökkent az Unióban a szolidaritás. Rideg számítások, méricskélés vette át a szeretetből fakadó segítőkészség helyét. Hívő és hitetlen ne érezné, hogy jobb lenne ezen változtatni?

Az EU - a cikk szerint - a pápa megválasztását már az alkotmányról szóló népszavazások előkészületei során érezni fogja. Az EU-ban kételkedő katolikusok máris unióellenes elemeket vittek előkampányukba Írországban, Spanyolországban és Lengyelországban - állítja a szerző. "Máris vittek", azaz a folyamatnak semmi köze XVI. Benedek megválasztáshoz. A nagy, sorsdöntő szavazás Franciaországban lesz. Minden megfigyelő az igenek bukására számít, noha a francia katolikusok az igen pártján állnak. Magam is biztosra veszem a francia nem győzelmét. Ez már XVI. Benedek hatása volna? Aligha hihet bárki is ilyen badarságot.

A pápa, ha úgy cselekszik is, ahogy a cikk ezt előrevetíti, legalább ugyanolyan jogon szólalhat meg, mint bárki más. Miért ne kritizálhatná az Uniót, ha úgy véli, hogy Európa rossz irányban keresi a boldogulást? Iránymutatást, elvhű tanítást várunk tőle, nem a kompromisszumok hálójában való vergődést.

Azt sem fogadom el, sem az European Voice cikkírójától, sem az MTV-től, sem a hírt átvevő magyar lapok sokaságától, hogy az Unió kritizálása euroszkepticizmus lenne. Az új pápa még az European Voice szerint is más, a mainál keresztényebb Uniót szeretne. Az euroszkeptikus pedig semmiféle Uniót nem akar.

Az európai alkotmány terve biztosan nem XVI. Benedek hatására bukik majd. Franciaországban ráadásul nem annyira az alkotmányról, hanem az egész politikai elitről mondanak véleményt az emberek. Az ő nem szavazatuk megerősíti a csehek elutasító szavazását, visszatart néhány államot (például Hollandiát, Angliát) a népszavazástól, s rá kell döbbentse az európai politikusokat, hogy sokáig - és részben most is - az emberek feje felett politizáltak.

Az Unióban sok minden rosszul megy, de mégis halad. Az alkotmány várható leszavazása nem az Unió vége, csak egy fogalmazványé. Alkotmány nélkül is van, eddig is volt élet az Unióban. Az Unió történetében talán minden később valósult meg, mint ahogy a kezdeményezők elgondolták, de mindig hamarabb, ahogy az ellenzők, kételkedők számították. Hiszem, hogy lesz Európai Alkotmány, de talán más, mint a mostani szöveg, sőt még azt sem zárom ki, hogy néhány fájdalmas hiánya, mint például a keresztény gyökerek meg nem említése is orvosolható még. A francia NEM így az alkotmányozás újabb fejezetének a kezdete lehet, távolról sem az egész ügy temetése.

A héten egy könyv bemutatója lesz Budapesten: Horváth Zoltán és Ódor Bálint arról írtak, hogy mi és hogyan változik az európai alkotmány elfogadása után. Fontos téma. Ha a franciák 58 százalékos elutasító szavazatát jósló adatokra gondolok, talán korai volt az igyekezet. Ám soha ne feledjük, a közvéleménykutatás nem mindig azonos a tényleges szavazással. Ráadásul, - megismétlem - mindennek semmi köze nincs XVI. Benedekhez, illetve az European Voice vélt félelmeihez. 

 

Surján László

 .

Vissza a kezdőlapra