2005. május 09. hétfő 22:20
Bukottak még…
A magyar választójog elõírja, hogy a
parlamentbe csak azon a pártok listás jelöltjei kerülhetnek be, amelyek
képesek megszerezni a választópolgárok öt százalékának szavazatát. Sok
országban van ilyen küszöb, hol négy, hol öt százalék. Szükségességét lehet
vitatni, mindenesetre gátolja a teljes szétforgácsolódást.
Van azonban egy másik küszöb is, amelyet a jelöltté váláshoz mindenkinek át
kell ugrani: csak legalább 750 érvényes ajánlás begyûjtésével lehet valaki
képviselõ jelölt.
Ennek a küszöbnek van erkölcsi vonatkozása is. Rossz szokás, hogy ha valaki
nem lesz elsõ egy választáson mint bukott jelöltet emlegetik. Ha valaki
tisztességesen részt vett a kampányban, megnyerte akár több ezer ember
bizalmát, de volt nála jobb, miért tekintenék bukott embernek. Ám azokat, akik
noha kaptak legalább 750 ajánlást, de nem kaptak még ennyi szavazatot sem,
méltán nevezhetjük bukottaknak. Még akkor is, ha egy ilyen 750 alatti szám
akár a harmadik helyet jelentheti. A soproni, korábban pedig a szécsényi
választásnak éppen ez az üzenete: a választók érdemi szerepre csak két pártot
látnak alkalmasnak.
Az a tény, hogy Sopronban most csak két párt volt öt százalék felett, nem
jelenti, hogy két-pártrendszerrõl beszélhetünk. E két párt jelöltjei hét
versengõ közül emelkedtek ki, mindegyikük elõtt nyitva állt a lehetõség, hogy
meghódítsák a soproniak szívét és eszét. Nagy öröm, hogy ez éppen Firtl Mátyás
barátunknak sikerült fényesen.
Azt pedig, hogy az MDF háza tájáról nem az önvizsgálat, hanem a
megelégedettség hangjai hallhatók fogadjuk derûvel, vagy talán inkább
szomorúsággal, mert a józan ítélõképesség hiánya az MDF eltûnéséhez vezethet.
Kár értük. Az SZDSZ mélyrepülése viszont nem vált ki belõlem könnyeket, sõt az
a tény, hogy Kuncze egyetlen értékelõ mondatot nem mondott, figyelmeztet, még
akár a felemelkedés esélyére is utal, mivel a hibák elemzésének jeleként is
felfoghatjuk.
.
