2005. május 28. szombat 00:48
Hazai gondok, európai irányok
Érvénytelenül is érvényes?
A hazai szürkeállomány jelesei fel akarták
fedezni az érvénytelen de mégis ügydöntő szavazatot. Az ötletre Pesten azt
mondják: "ügyes", de mégsem valósult meg, hiszen a Fidesz és az MSZP az
európai parlamenti gyakorlatot követve döntötte el a kérdést. Az SZDSZ hátsó
szándékaiba bele nem látó ember viszont azt kérdezi: milyen képviselő az, aki
nem tud érvényes szavazatot leadni...
Reménytelennek látszott elmagyarázni a nem magyarországi európai
képviselőknek, hogy min is vitáznak a magyar parlament ügyrendi bizottságában
néhány héttel a köztársasági elnök választása előtt.
A vita tárgyát pontosan közvetítették a híradások. Arról kellett dönteni, hogy
mi legyen az érvénytelen szavazatokkal. Az egyik lehetséges megoldás, hogy
ezek nem számítanak. Ez logikus döntés, hiszen nem számítanak az érvénytelenek
az országgyűlési képviselőválasztáson sem. Az SZDSZ viszont úgy érvelt, hogy a
tartózkodó szavazatok mintájára, leadott szavazatnak kell tekinteni azokat, a
győztesnek tehát több szavazata kell legyen, mint a vesztesre leadottak és az
érvénytelenek száma együtt. Ha ez a felfogás győz, az SZDSZ 20 érvénytelen
szavazattal el tudná érni, hogy ne legyen megválasztott köztársasági elnöke az
országnak a harmadik forduló után sem. Ez esetben az MSZP kénytelen lenne új
névvel előállni, reményeik szerint olyannal, akit az SZDSZ is támogat. Azaz
ismét a farok csóválná a kutyát.
A hazugság „kultúrája” érvényesült, amikor az ügyrendi bizottság
szabaddemokrata tagja azt nyilatkozta, hogy az SZDSZ elvi álláspontot
képviselt, a Fidesz meg az MSZP politikai döntést hozott. Pont fordítva. Az
érvénytelen szavazatok érvényesítésnek az ötlete éppen az SZDSZ politikai
érdeke.
Az ügyrendi bizottság többségi döntése teljes mértékben megfelel az európai
iránynak.
Az Európai Parlamentben a tartózkodó szavazat valóban a döntéshozatalból való
kivonulást jelenti. Nem gyarapítja sem a nem, sem az igen táborát. Idézem
például az eljárási szabályzat 160. §-ának egy részletét:
„A következő kifejezések használhatók „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom”.
Indítvány elfogadásának, illetve elutasításának megállapítására csak a
mellette vagy ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe.”
A vita tehát az ügyrendi bizottságban eldőlt, s a pártok előre kijelentették,
hogy tiszteltben fogják tartani a döntést. Most mégis olyan hírek jönnek, hogy
az SZDSZ a parlament egészéhez akar fordulni az ügyben. Lehet, hogy a "nem
szavazzuk meg Szili Katalint" fogadkozásuk is csak ennyit ér?
Bárki lesz is az új köztársasági elnök, méltóságához méltatlan az a
kufárkodás, trükkös becsapósdi, ami megválasztását körülveszi. Az ügyrendi
bizottság ugyan európai döntést hozott, de az egész kérdésnek a kormánypártok
általi kezelése nem európai irányba mutat. Sajnos.
Surján László dr.
.
