2005. szeptember 29. csütörtök 21:51

 

Törökország és az Európai Unió

Az Európai Parlament 311-285-63 arányban úgy döntött, elhalasztja a szavazást Törökország társulási szerződésének az új tagállamokra történő kiterjesztéséről, mert a török kormány nem engedi be területére a ciprusi hajókat és repülőgépeket, ezen kívül nyilatkozatban utasította el a szigetország elismerését. A képviselők garanciát szeretnének kapni Ankarától, hogy ez utóbbi nem lesz része a szerződés parlamenti ratifikációjának. Az EP elfogadott viszont egy állásfoglalást a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

 

Az Európai Parlament néppárti (EPP-ED)  kezdeményezésre 311-285-63 arányban úgy döntött, elhalasztja a szavazást Elmar BROK (EPP-ED, DE) jelentéséről, amely kiterjesztette volna Törökország EU-társulási szerződését a tíz új tagállamra, így például Magyarországra és Ciprusra is.

A Törökország csatlakozásáról 2005. szeptember 28-án délelőtt rendezett parlamenti vitában a jelentéstevő és Hans-Gert PÖTTERING (EPP-ED, DE) néppárti frakcióvezető is azt mondta, amennyiben Ankara még a szavazás előtt nem jelenti be, hogy megnyitja kikötőit és reptereit a ciprusi hajók és repülőgépek előtt, a voksolás elhalasztását fogják kérni.

A halasztás nem jelenti akadályát annak, hogy október 3-án megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, de igen komoly politikai jelzésként értelmezhető.

A parlamenti vitában Olli REHN bővítési biztos korábban értelmetlennek nevezte, hogy elutasítsák a jelentést, mivel szerinte nehezen magyarázható, miért ne terjesszék ki a vámuniót a tíz új tagállamra. A biztos úgy vélte, a csatlakozási tárgyalások megkezdése jelentős lendületet ad Törökországnak, amely meg kíván felelni az uniós elvárásoknak. Rehn szerint fontos lépés volt az EU által megkívánt hat lényeges jogszabály elfogadása. A biztos ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, amiért Ankara korábban Ciprus elismerését megtagadó nyilatkozatot tett. Rehn szerint ennek viszont - a Tanács és az Európai Bizottság jogi szolgálatának egységes álláspontja értelmében - jogi szempontból nincs jelentősége, vagyis nem akadályozhatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Hans-Gert PÖTTERING a vitában azt mondta, a néppárt (EPP-ED) „nyílt végű” tárgyalásokat szeretne Törökországgal, vagyis nem lenne rögzítve, hogy  azok mindenképpen teljes jogú tagsághoz vezetnek. A frakcióvezető szerint a legfontosabb, hogy Törökországban demokrácia legyen és betartsák az emberi jogokat. Pöttering azt mondta, Ankara továbbra sem biztosítja a keresztények vallásszabadságát. A politikus egyenlő elbírálást kért a csatlakozásra váró államok számára. Mint fogalmazott, „Horvátországnak nemet mondtunk egy tábornok miatt”, miközben Törökországban az emberi jogokat sem tartják be.

„Eddig nem bővítettük Európát, hanem egyesítettük” - fogalmazott Daniel COHN-BENDIT (Greens/EFA). A zöldpárti politikus szerint Lengyelország, Csehország és Magyarország felvétele nem lehetett kérdés, Törökország csatlakozásával viszont végbemehet „az első valódi bővítés”. Cohn-Bendit szerint „hülyeség” arról vitázni, felvehet-e az EU egy muzulmán többségű államot, már csak azért is, mert már most is több millió muzulmán él az unióban.

A vitához a magyar képviselők közül SCHÖPFLIN György (EPP-ED, HU) szólt hozzá. Szerinte Törökország csatlakozásával kapcsolatban két nézet ütközik. Az egyik számára a demokrácia megteremtése és a koppenhágai kritériumok teljesítése a fontos, a másik viszont geostratégiai partnerként tekint Ankarára. Schöpflin azt mondta, fennáll a veszélye annak, hogy az utóbbi nézetet vallók kevés figyelmet szentelnek Törökország hiányosságainak a demokrácia megteremtése területén.

A képviselő szerint az örmény népirtásra és a kurd kisebbség helyzetére emlékeztető Orhan Pamuk író elleni eljárás elképzelhetetlen lenne „egy teljesen demokratikus államban”. Schöpflin úgy vélte, ha figyelmen kívül hagyják a hiányosságokat, az azokat erősítheti, „akik nem igazán érdekeltek Törökország demokratikus átalakulásában”. A képviselő azt mondta, a török fegyveres erők továbbra is politikai tényezők az országban. Ez összeegyeztethető a koppenhágai kritériumokkal? - kérdezte Schöpflin.

 

EP-állásfoglalás: „nyílt végű” tárgyalások

 

Bár a társulási szerződés kiegészítésének ratifikálását elhalasztotta az EP, a képviselők 356-181-125 arányban elfogadtak egy politikai állásfoglalást a Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalásokról.

Az EP egyetértett a Tanács és az Európai Bizottság (EB) álláspontjával, amely szerint október 3-án megkezdhetik a tárgyalásokat. A képviselők ehhez hozzáfűzték azonban, hogy az EB-nek 2006 végéig részletesen meg kell vizsgálnia, hogy Ankara valóban a társulási szerződésben és annak kiegészítésében foglaltak szerint jár-e el. Amennyiben nem, ez a tárgyalások felfüggesztésével is járhatna az EP véleménye szerint.

Az állásfoglalás szerint a csatlakozási tárgyalás „nyílt végű”, vagyis nem vezet majd automatikusan Törökország EU-tagságához. A képviselők az örmény népirtás elismerését a csatlakozás feltételeként szabnák meg. Az EP sajnálattal vette tudomásul, hogy a ciprusi görögök elutasították a szigetországi rendezésről szóló Annan-tervet, a képviselők ugyanakkor bíznak abban, hogy Törökország továbbra is konstruktívan viszonyul a kérdés megfelelő megoldásához.

A képviselők folyamatosan nyomást gyakorolnának Törökországra a szükséges reformok felgyorsítása érdekében, ezen kívül egyértelmű célokat és időkereteket határoznának meg a politikai kritériumok teljesítésére. Erről a folyamatról a Tanácsnak és a Bizottságnak évente be kellene számolnia az EP-nek és a nemzeti parlamenteknek - áll a szövegben.

Az állásfoglalás azt is megemlíti, hogy az EU „felvevőképességét” is figyelembe kell venni a tárgyalások során.

 .

Vissza a kezdőlapra