2005. szeptember 11. vasárnap 22:14

 

Történelmi sebek gyógyítása Határon átnyúló együttműködések

 

Az Európai Unió nem akar új „kínai falat” húzni maga köré. Az új szomszédság politika kiemelt célja a határon átnyúló együttműködés támogatása. Ez többek között azért is indokolt, mert a legutóbbi bővüléssel az Uniónak olyan szakaszok is a határvonalává váltak, amelyeken államhatár a XX. század közepe előtt soha nem volt. Itt a határon átnyúló együttműködés családokat egyesíthet, évtizedes sebeket orvosolhat.

1991 óta tizenötödik alkalommal gyűjtött össze több ezer érdeklődőt a lengyel Krynica-ban rendezett Közgazdasági Fórum. A szeptember 7-től 10-ig tartó rendezvény záró programja a Janus Levandovsky elnökletével valamint Elmar Brok és Surján László részvételével zajló kerek-asztal beszélgetés volt. A téma az Európai Unió megújuló külpolitikája volt.

Az új külpolitikai célú programok egyike az Új Szomszédságpolitikai Eszköz. Miért van szükség új rendszerek kialakítására? Néhány indok?

1. Ha a régi nem volt megfelelő.
2. Ha új kihívások új válaszokat igényelnek.
3. Ha kevesebbet akarnak egy területre fordítani, s az átalakulás révén nem lehet rendesen összehasonlítani a ráfordításokat.

Olykor az is előfordul, hogy az Európai Bizottság előterjesztésében megjelölt indokok valósak.

Esetünkben a korábbi rendszereknek nem volt olyan hibájuk, amelyek miatt el kellene feledkezni róluk. Az azonban kétségtelen, hogy a 2004. évi bővülés óta az Unió határain mennyiségi és minőségi változásokat is észlelünk. A határ hosszabb lett, s az új szomszédok „minősége is eltér a korábbiaktól. Oroszország eddig nem volt az Unió szomszédja, most az. A demokrácia fejlettségében Lengyelország és Magyarország aligha vethető egybe Fehéroroszországgal és Ukrajnával.

A Bizottság előterjesztése 2007 és 13 között megkétszerezné a külügyi kiadásokat. A szándékolt áttekinthetetlenség kicsit rosszindulatú feltételezését tehát elvethetjük. A Tanács ugyan takarékoskodni akar, de be kell látni, hogy amennyiben fontosnak tartjuk az emberi jogok és a demokrácia kiteljesedését szomszédainknál, jobban tesszük, ha ezt Unióként próbáljuk elérni, s nem kétoldalú kapcsolatokban. A ráfordítások hasznosulása közösségi akciók esetén nyilvánvalóan jobb, az un. hozzáadott érték nyilvánvaló.

Az új szomszédságpolitika egyik legfontosabb eleme a határon átnyúló együttműködés. Enne jelentőségét főleg az adja, hogy most az Unió külső határaivá váltak olyan elválasztó vonalak, amelyeknek nincs történelmi beágyazottságuk. Európában vannak olyan államhatárok, amelyeket évszázadok óta nem vitatott senki. Vannak viszont olyanok, amelyek a XX. Század termékei. Az Unió egyrészt felszámolja belső határait, de azt is fontosnak tartja, hogy a bővítés ne járjon új elválasztó vonalak kialakításával. Az Unió biztonsága érdekében komoly lesz az ellenőrzés, de külön programok segítik elő a határ két oldalán élők között a kulturális, a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok fejlődését. E célra a következő hét évben az Európai Bizottság közel 15 milliárd eurót kíván költeni, az Európai Parlament pedig még ezen összeg növelését is fontosnak tartja.

Surján László

 .

Vissza a kezdőlapra