2005. június 30. csütörtök 22:41
Külföldi sajtó az adóreformról
Die Presse
„Magyarország átfogó adóreformok előtt”
Peter Bognar budapesti tudósító írásában foglalkozik a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által bejelentett adóreformmal. A szerző kiemeli: függetlenül attól, hogy milyen kormány kerül hatalomra a 2006-os választások után, a magyaroknak az adórendszer radikális átalakításával kell számolniuk. Az országgyűlési választások előtt 10 hónappal a bal-liberális kormány Magyarország versenyképességének javítása érdekében a következő 5 év folyamán bevezetésre kerülő átfogó reformtervet terjesztett elő. Ennek következményeként az állami büdzsé 2006-ban 194 milliárd, 2007-ben pedig 215 milliárd forint bevételtől esik el, amit mindenekelőtt a minisztériumok kiadásainak megkurtítása révén remélnek megtakarítani. A Fidesz heves kritikával illette a kormány adóterveit. A legnagyobb ellenzéki párt elképzelései között ugyanis egy radikális adócsökkentés mellett az egykulcsos adórendszer bevezetése is szerepel.
(Bécs, 2005.06.29.)
Sme
Peter Schutz kommentárja foglalkozik a magyar adórendszer átalakításával. A szerző szélesebb nemzetközi összefüggésbe helyezve a kérdést megállapítja: a Szlovákia által megkezdett adóháborúra „ráhangolódtak” a szomszédos országok is, bár „éles fegyverrel még nem lőnek”. Meglátása szerint a magyar adócsökkentésben nem a csodát kell látni, mert azt sokkal inkább az átfogó adóreform kényszere által keltett kétségbeesés motiválta.
(Pozsony, 2005.06.28.)
Frankfurter Allgemeine Zeitung
„Véget ért a bőség 7 esztendeje - Az egykori EU-tagjelölt országok „mintagyereke” lemaradt. A szükséges reformok elmaradtak.”
A cikk szerint a 2006 májusi országgyűlési választások már most előrevetítik „hosszú” árnyékukat: a magyar politika nem mozdul, és konkrét gazdasági reformokkal sem lehet már számolni a választások előtt. Ehelyett Gyurcsány Ferenc egy óvatos, „százlépéses politikát” mutat be a közvéleménynek. A választók többségének mégis az a véleménye, hogy az ország helytelen irányba halad. A Fidesz-nek jó esélye van a arra, hogy ismét kormányra kerüljön. A köztársasági elnökségért folytatott „csatát” a jobboldali konzervatív párt már megnyerte, mert a kormányzó szociál-liberális koalíció képtelen volt egy közös jelöltben megállapodni. Belső viták és a bátorság hiánya abban is akadályozza a kormányt, hogy megfelelő intézkedésekkel „pontokat szerezzen” a választóknál, és ledolgozza az ellenzékkel szembeni hátrányát.
A Medgyessy-kormány a bal-liberális koalíciója reformellenes volt annak ellenére, hogy a költségvetésben egyre nagyobb lyukak keletkeztek. Gyurcsány Ferenc pedig, aki valóban számos dolgot módosítani szeretett volna, elszalasztotta a reformok bevezetéséhez kedvező időpontot. Már túl későn próbálkozik a „100 lépéssel”, ezek a bejelentések nélkülözik a szükséges megalapozottságot.
Csaba László gazdasági professzor főként az egységes európa-politikai integrációs stratégiát hiányolja, megállapítva ugyanakkor, hogy minden állami „ügyetlenkedés” ellenére a gazdaság jó növekedési mutatókkal rendelkezik. A hibás gazdaságpolitika miatt elvesztegetett esztendők ugyanakkor nem múltak el nyomtalanul: a régiós vetélkedésben Magyarország versenyképessége és gazdasági teljesítménye visszaesett, és a külföldi befektetők számára is csökkent a vonzereje. A költségvetésben és a fizetési mérlegben fellehető komoly deficit állandó és fenyegető forrása marad a pénzpiacok instabilitásának. A munkanélküliség a tavalyi évtől nő, a belső eladósodottság fokozódik.
Inotai András véleménye szerint is túlságosan megterhelik a gazdaságot a fiskális problémák. Ugyanakkor nem igaz az ellenzék állítása, miszerint a magyar gazdaság válságos helyzetben lenne, vagy hogy a most csatlakozott országok közül a magyar gazdaság az utolsó helyen állna. Inotai szerint ugyan jogosak a budapesti kormánnyal szembeni brüsszeli intések, ugyanakkor a magyar gazdaság igen fejlett, így semmilyen összehasonlítástól nem kell félnie. A magas deficit és a kormány tehetetlensége következtében (ami miatt nem képes a saját maga állította költségvetési célokat elérni) Magyarország jóhíre sokat romlott a nemzetközi pénzügyi körökben. Középtávon az ország helyzetét nem ítélik túl rózsásnak a nemzetközi elemző ügynökségek sem, amelyek azt valószínűsítik, hogy a következő fél évben komoly leértékelési nyomás nehezedik majd a forintra.
A Magyarországon működő német vállalatok alapvetően elégedettek a magyarországi viszonyokkal, bár továbbra is sokat panaszkodnak a közigazgatás nehézkességére, az adórendszerre és arra, hogy a pályázatok terén nem biztosított kellő mértékben az átláthatóság.
(Berlin, 2005.06.28.)
.
Vissza a kezdőlapra