2005. július 08. péntek 21:26
A Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent Zárónyilatkozata
A Kárpát-medencei református egyházmegyék és egyházkerületek elnökségeinek tanácskozó testülete (Generális Konvent) azért gyűlt össze Debrecenben, 2005. július 6-8 között, hogy áttekintse az elmúlt időben végzett munkát és a közös továbblépés lehetőségeit.
A Kárpát-medence mintegy hárommilliós magyar reformátusságának törvényesen választott képviselőiből álló Generális Konvent kifejezte a minden körülmények között való együvé tartozását, valamint készségét a több évtizedes szétdaraboltság káros következményeinek mielőbbi felszámolására.
Egyházaink a trianoni döntés után létrejött helyzetben is keresték az összetartozás, a kapcsolattartás lehetőségeit és útjait. Ennek a szándéknak jelzőpontjai ott vannak az 1922-es, balatonkenesei Kárpát-medencei püspöktalálkozótól kezdve az Európai Uniós csatlakozás kínálta új lehetőségek kihasználásáig.Az előző tanácskozás óta eltelt időben ezt az összetartozást ápoltuk, és az ebből fakadó felelősséget gyakoroltuk, amikor 2004 szeptemberében közösen emeltük fel szavunkat, diplomáciai lépéseket sürgettünk és tettünk a vajdasági magyar kisebbséget ért erőszakos cselekmények miatt, amikor mindent megtettünk annak érdekében, hogy az anyaországban ne pártpolitikai érdekek mentén kezeljék a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyét, amikor 500 határon túli református lelkész szolgált 2004. adventjében magyarországi gyülekezetekben, s ugyanezt tette 500 magyarországi lelkipásztor 2005. tavaszán határon túli viszontszolgálattal.
A Generális Konvent örömmel vette tudomásul, hogy - az alkotó egyházkerületek elnökségeinek javaslatára - a Magyarországi Református Egyház 2005. évi májusi zsinati ülésén meghozott törvénymódosítása értelmében tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot . A Magyarországi Református Egyház Zsinatának döntését a határon túli egyháztestek is megvizsgálják, és törvényeikben hasonló módon végrehajtják a szükséges változtatásokat.
Elköteleztük magunkat a Magyar Református Egyház egységének újbóli megteremtésére azzal, hogy célul tűztük ki egy közös Református Egyházi Alaptörvény megalkotását. Ebben a folyamatban megkülönböztetett felelősség hárul a Generális Konvent tanácskozásaira és szakbizottságainak munkájára. Reménységgel vagyunk afelől, hogy Isten kegyelméből a közös munka, a közös imádság és a közös szolgálat eredményeképpen belátható időn belül újból létrejön az egységes Magyar Református Egyház.
Soli Deo Gloria
Debrecen, 2005. július 8..OS