2005. augusztus 30. kedd 05:32
János, legyen, fenn – de mikor?
Eredetileg kocsival akartunk felmenni a
János-hegyre: a kilátóból szerettük volna megnézni a várost. De kiderült, hogy
már több, mint tíz éve természetvédelmi terület; nem lehet behajtani. Nagyon
helyes, támogatom a környezetvédelmet. Ezután a Libegőre gondoltunk. Régebben
mind ültünk már rajta, voltak halvány emlékeink, hol találjuk az alsó
állomást. Volt, aki emlékezett, hogy az útirány ki is van táblázva, tehát
tutira oda fogunk találni. Hát táblát nem láttunk egyet sem, viszont emlékeink
is megkoptak. Kérdezősködnünk kellett, hogy merre van az arra. Szerencsére
hamar találtunk magyarul beszélő, helyben ismerős járókelőt, aki útbaigazított
minket. Francia útitársunk nem biztos, hogy sikerrel járt volna.
Nem értem, miért nincs kitáblázva a Libegő. Ide már nem jutott a városszerte
látható turistajelzésekből? Vagy ellopták fémhulladéknak, és nem pótolják? A
Libegő nem tartozik a turistalátványosságok közé? Na mindegy, odataláltunk.
Parkolni persze a közelben nem igazán lehet, hacsak nem vagyunk diplomáciai
testület tagjai. Mi nem vagyunk, úgyhogy picit sétáltunk az állomásig. A
felnőtt jegy oda-vissza 900 forint per koponya, cserébe negyed órát
libeghetünk ég és föld között. A lenti büfé zárva, utasok amúgyis csak
mutatóban, a magyarok péntek délután lévén még dolgoznak, a turisták meg nem
találnak ide. Fellibegünk. Az élmény a régi. Van, akinek tetszik. Van, aki
jobb szeret két lábbal a földön állni. Lássuk be, nem természetes dolog
tíz-tizenöt méterrel a föld fölött egy vékony kábelen lógni. Odafent nyitva a
büfé, kínálata szerencsére nem követi az iskolaiak választékára kiadott
minisztériumi ajánlást. Ha majd beindulnak az iskolai kirándulások, lesz mivel
jóllakatni a gyerekeket.
Feltankolunk inni- és ennivalóból, kilépünk a János-hegy friss levegőjére.
Félreállunk a távozó két Kamaz útjából, nem valószínű, hogy a kedvünkért
fékeznének. A második már távolodik, amikor elhagyja a platóján maradt maradék
kőtörmeléket. Szerencsére senkinek nem jutott eszébe a teherautó elhaladása
után azonnal átmenni az úttesten, - például a játszótérre. Nahát, itt
mindenféle felújítást végeznek! Van is egy cetli(!) az egyik fára szögezve, az
állomás-büféből kilépve azonnal megláthatja mindenki, aki benéz az első fa
lehajló ágai mögé. A cetlin közlik, hogy a kilátó zárva van. De jó, hogy ezt
lent nem írták ki sehova! Akkor ugyanis nem jövünk fel, főleg nem ennyi
pénzért. Látunk még két személyautót is, két családdal, - nyilván volt
behajtási engedélyük. Eső után sárban dagonyázni nincs kedvünk, jöhet a
visszaút lefelé, legalább nem kell forgolódni, hogy lássunk valamit a
városból. Nem mintha olyan lebilincselő látvány lenne. De mit lehet mutatni
egy turistának Budapesten, aki már járt a Várban és a Hősök terén is? Nem
valószínű, hogy a világháborús filmekhez díszletnek használt belvárosi utcák
sokáig lekötnék az érdeklődését. A mi franciánk ült már persze a Libegőn is,
de ez másodszorra még nem olyan unalmas, mint a szuvenírárusok sorfala a többi
turistacélpont környékén.
A rövidre sikeredett kirándulás után szétnéztem az interneten, mit találna egy
turista, ha a János-hegyről keresne információkat. Ahhoz képest, hogy nem
vártam semmit, meglepődtem, mennyire (nem) használjuk ki a világháló nyújtotta
lehetőségeket idegenforgalmi vevőcsalogatásra. A Libegőnek van saját honlapja
minden lényeges tudnivalóval, persze szigorúan csak magyarul. Talán az árakat
is a kispénzű magyarok pénztárcáihoz kellene igazítani. A Gyermekvasút már hét
nyelven "beszél", - igaz, csak rövid áttekintést és menetrendet kapnak a
magyarul nem értők, a jegyárakat nyomozzák ki. Az Erzsébet-kilátóról, megint
csak magyarul, hosszabb-rövidebb leírások olvashatóak, és kint van a
nyitvatartás is: "egész évben nyitva". Arról, hogy felújítás miatt zárva van,
csak konkrét keresés után találtam januári híradásokat. Akkor kezdődött el az
építkezés, és azóta senki nem vette a fáradtságot, hogy frissítsék a kilátót
ajánló honlapokat. Most már kár is lenne, elvileg szeptembertől újra nyitva
lesz. Persze mikor máskor lenne zárva, mint a turistaszezonban? Látszik, hogy
fontos a turizmusból származó bevétel, meg is tesznek az illetékesek minden
tőlük telhetőt, hogy kedvet csináljanak Magyarországhoz. Ennyi telik.
Kiss János
.
