2005. december 18. vasárnap 01:08
Kedves Valaki a TIZENÖTMILLIÓBÓL!
Szertefutott a hír, hogy nagy baj van a KRÓNIKÁSOK háza táján: azonnali hatállyal kilakoltatják őket, mert nem tudták fizetni a közüzemi díjakat.
El nem tudom mondani, milyen jól esett, hogy szorult helyzetünkben hirtelen mekkora érdeklődés vett körül. De mivel a szájról-szájra terjedő hír torzulhat, ezért ültem le a gép elé, hogy elmondjam, mi is történt.
Ahogy sokszor megesik: a közmondás szerint nem tudta a balkéz, mit csinál a jobb kéz… A tény igaz: 14 milliós adósság halmozódott fel a házunk táján közüzemi díjakból. Unalmas lenne, ha lépésről- lépésre felgombolyítanám, hogy milyen „tévedések vígjátéka” zajlott. Külföldi turnéim, meg a nem létező időmből kiszorított délelőtti nagymamaköri elfoglaltság, no meg a heti 70 óra tanítás miatt – hozzászámítva, hogy a III. ker. Önkormányzat részéről ugyanilyen elfoglaltak - nem sikerült SZEMÉLYESEN beszélnünk. Ettől valahol elcsúszott a kapcsolattartás, meg is történt a testületi határozattal történő azonnali kilakoltatásról szóló értesítés elküldése.
Hogy hogyan fogadtuk diákjaimmal a hírt, képzelhetni. Télvíz idején, a december 18-i HAGYOMÁNYOS KRÓNIKÁS KARÁCSONY koncertünk másnapján el kell hagynunk az iskolánkat, mely egyúttal a kollégiumunk is. Januárban már nem tudjuk a tanítást és a szállást megoldani, TEHÁT VÉGE A KILENC ÉVE MŰKÖDŐ, dallal szolgáló nemzetmentő munkát végző KRÓNIKÁS ZENEDÉNEK. Pont, amikor igazán rendben kezdtek menni a dolgaink, már ismernek bennünket, a céljainkat, a tevékenységünket, hívnak előadásokra, amikor már nem ÉHEZÜNK, amikor rendbetettük belül az épületet – akkor történt mindez.
És a lelkierő nem hagyott el. Tudtam, 85 diákkal, akik a határon túlról, Erdélyből, Kárpátaljáról, Délvidékről, Felvidékről, Amerikából, Brazíliából érkeztek, nem történhet ez meg. Drága munkatársammal együtt - aki ingyen, megszállottságból dolgozik nálunk tavasz óta – végig bogoztuk a szálakat. És SIKERÜLT MINDENT TISZTÁZNI!!!! HOGY FÉLREÉRTÉSEK TÖMKELEGE ÁLLT KÖZÉNK, EZÉRT HALMOZÓDOTT ÍGY FEL EZ A RETTENETES ADÓSSÁG. Kaptunk egy kis lélegzetnyi időt. És a legfontosabb: a BECSÜLETEM NEM KÉRDŐJELEZŐDÖTT MEG. Hiszen kilenc éve – balesetem óta NINCS pénztárcám, mert minden keresetem a Zenedét fenntartó Krónikásének Alapítvány számlájára megy. A kilakoltatás engem is érintett volna, ugyanis csak papíron van lakásom: kisebbik fiam két pici unokámmal lakik benne. Én a Zenedében, egy őt négyzetméteres szobában végzem ezt az emberpróbáló munkát napi 20-22 órában. Tehát a télben én sem tudnék hova menni…
És most, kedves Valaki, Hozzád fordulok. Fényképeket mellékelek, tekintsd meg, én nem szégyellem, - mert nem az én hibám! - hogy nyakunkba csorog az eső, - mert annak a felújítására még nem volt anyagi lehetőségünk. Hogy a lámpatestben ÁLL A VÍZ – mert állami támogatás híján, önerőből csak eddig jutottunk el. Tényleg segítség kéne: az építési tervek a tetőre megvannak. Még az építési engedélyt is meghosszabbítottuk. Ha maradhatnánk ebben az épületben - amelynek belső lakóterére eddig közel 30 millió forintot ruháztunk be – AZONNALI SEGÍTSÉG KÉNE. Akár pénz formájában, akár nyersanyagot, munkát felajánlva, de segítség kéne, mert életveszélyes a villanyvezeték mellett ömlő eső. És természetesen a közüzemi díjakat is le kell tennünk az asztalra. De MIBŐL? Koncertjeink bevételéből, és CD-ink eladásából fizetjük tanárainkat, nekem kilencedik éve NINCS fizetésem. Amit elértünk, a két kezünkkel javítgattuk, mi készítettük a padló burkolását is, a tapétázást, stb... Csak olyan munkákhoz kértük szakemberek segítségét, amelyek „civilek” által nem elvégezhetők.
Hát itt tartunk most. A kilakoltatási papír érvényben van, de mivel egyeztetnünk kell bizonyos tételeket, ténylegesen decemberben NEM kerülünk utcára. De azért a segítség elkél…
Mint egy palackpostát, úgy bízom az éter hullámaira ezt a segély-kiáltást. Tán valaki meghallja…
Dévai Nagy Kamilla
Liszt-díjas énekes-gitáros előadóművész, a Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjének kitüntetettje, a Krónikás Zenede megálmodója és létrehozója, a Szent György Lovagrend, és a Vitézi Rend tagja, zenei gyermekeiért aggódó zenei Édesanya…
U.i.: December 18.-án 16 órakor a Várban, a Hadtörténeti Múzeum emeleti Dísztermében szeretettel várunk mindenkit jótékony célú HAGYOMÁNYOS KRÓNIKÁS KARÁCSONYUNKRA, melyen 50 gitár fog EGYSZERRE pendülni. Belépőjegy nincs, de a szorult helyzetre való tekintettel ADOMÁNYOKAT elfogadunk.
Üres az istálló, s a jászol,
idén se lesz nálunk Karácsony…
hiába vártok,
nem jönnek a három királyok…Sok dolga van a Teremtőnek,
mindenkivel ő sem törődhet…
messzi a csillag,
mindenüvé nem világíthat.Megértjük, persze, mit tehetnénk…
de olyan sötétek az esték..
s a Szeretetnek
hiánya nagyon dideregtet…Előrelátó vagy, de mégis:
nézz Uram a hátad mögé is…
ott is lakoznak,
s - örülnének a mosolyodnak….
Kányádi Sándor
.