2005. december 01. csütörtök 21:30
Döntött az Európai Parlament
Ezen a héten Brüsszelben ülésezett az Európai Parlament. A figyelem a 2006-os költségvetésre és A 2007 utáni tervekre irányult, de - a Blair féle ámokfutás alatt a munka zavartalanul folyik - a képviselők több érdekes témával foglalkoztak, mint pl. a nemzetközi mobilhívások irreális drágaságával, a határokon átnyúló áfavisszatérítésekkel, a madárinfluenza elleni védekezéssel és így tovább.
Elfogadták Becsey Zsolt áfa-jelentéseit
A magyar képviselő két jelentését fogadta el az Európai Parlament. Az egyik a hozzáadottérték-adó minimális mértékékével, a másik pedig az egyablakos adóvisszatérítési rendszer szabályaival foglalkozik.
A Becsey Zsolt (néppárti) által jegyzett első jelentés a hozzáadottérték-adónak az unióban elfogadott minimális mértékével foglalkozik. Ez 2005 végéig 15 százalék, az Európai Bizottság pedig 2010 végéig terjesztené ki ennek a kulcsnak a hatályát. (A minimális kulcs mellett a tagállamok lehetőséget kaptak egy vagy két „csökkentett”, 5 százaléknál nem alacsonyabb szinten rögzített és egyes, külön meghatározott áru- és szolgáltatáskategóriákra, illetve a földgázra és a villamos energiára vonatkozó kulcs alkalmazására is, amennyiben az a versenyt nem torzítja.)
A jelentés vitájában Becsey Zsolt azt mondta, a parlamenti szakbizottság támogatja az EB elképzelését a 15 százalékos legalacsonyabb kulcs alkalmazásának meghosszabbításáról. A képviselők egy ponton módosították érdemben a javaslatot: 25 százalékos maximális mértéket is meghatároznának - tette hozzá Becsey. Ez a szakbizottság szerint a tagállamok közötti divergencia és strukturális egyenlőtlenség megakadályozása érdekében is szükséges lenne. Jelenleg egyébként az általános adókulcs Cipruson, Luxemburgban és Máltán 15 százalék, Dániában, Svédországban és Magyarországon pedig 25. A többi tagállamban e két érték közötti normál kulcs van érvényben. A kulcs maximalizálása egyébként egy újabb gazdaságpolitikai eszközt vesz ki a kormányok kezéből, pedig egyre több híve van annak, hogy az adózás ne a munkát, hanem a fogyasztást „büntesse” A parlamenti szakbizottság 2007 elejére egy átfogó tanulmány elkészítését várja a Bizottságtól. Ennek alapján alakíthatja majd ki álláspontját az EP 2007-2008-ban arról, milyen áfa-politikát tart megfelelőnek, illetve milyen szintű közösségi szabályozás szükséges ezen a területen.
A másik, 512-81-10 arányban elfogadott Becsey-jelentés a más tagállamban letelepedett adóalanyokra vonatkozó egyablakos áfa-visszatérítési rendszerrel foglalkozik. A magyar képviselő a vitában azt mondta, a jogszabály célja, hogy a - főleg kis és közepes méretű - vállalkozások számára megkönnyítse a másik tagállamban lévő áfa-kintlevőség begyűjtését. Becsey hozzátette: eddig a rendszer bonyolultsága és drágasága miatt a vállalkozások több mint fele inkább lemondott az egyébként járó visszatérítésről.
Mivel mindkét esetben konzultációs eljárásról van szó, az EP-szavazás után a Tanács hozza meg a végső döntést.
Jelentéstevő: BECSEY Zsolt (EPP-ED, HU)
Jelentések: A6-0323/2005, A6-0324/2005
Egyszerűsítenék a generikus gyógyszerek exportját a szegény országokba
Az Európai Uniónak mindent meg kell tennie, hogy a világ szegényei gyógyszerekhez jussanak. Ez a központi gondolata annak a parlament által elfogadott jogszabálytervezetnek, amely a fejlődő országokba kivitt generikus gyógyszeripari termékek exportjának kényszer engedélyeztetéséről szól.
A plenáris ülésen 543-21-35 arányban megszavazott javaslat a generikus készítmények előállítói számára lehetővé tenné a szabadalommal védett gyógyszerek előállítását és exportját olyan rászoruló országokba, amelyek nem rendelkeznek megfelelő gyártókapacitásokkal.
A most tárgyalt rendelet a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) általános tanácsának 2003. augusztus 30-ai határozatának szerezne érvényt uniós szinten. Ez a határozat a kereskedelemhez kapcsolódó szellemi tulajdonjogokról szóló (TRIPS) egyezmény végrehajtásával foglalkozik, és bizonyos esetekben felmentést ad a WTO-tagoknak a annak hatálya alól. Ez lehetővé teszi, hogy kényszerengedélyek (compulsory license) kiadása után az előállító országok a jelentős közegészségügyi problémákkal küzdő államok számára egyébként szabadalmi oltalom által védett gyógykészítményeket gyártsanak és szállítsanak.
A parlament lehetővé tenné, hogy ne csak közegészségügyi gondokkal küzdő WTO-tagállamokra szólóan adhassák ki az engedélyeket, hanem minden fejlődő, illetve legkevésbé fejlett országra is.
A képviselők a Bizottság tervezetéhez képest aprólékosabban szabályoznák az engedélyek kiadását, és nem kormányzati szervezetek, valamint ENSZ-szervek számára is lehetővé tennék, hogy egyes jogosult államok képviseletében gyógyszergyártókat szerezzenek.
Az EP azt is biztosítaná, hogy az engedélyt csak humanitárius, és semmiképpen sem kereskedelmi célra adják ki.
Jelentéstevő: Johan VAN HECKE (ALDE, BE)
Jelentés: A6-0242/2005
Alacsonyabb roaming-költségeket, egységes kommunikációs piacot szeretne az EP
Sokba kerül külföldön mobiltelefonálni. Az EP jelentősen csökkentené a roamingolás díjait - áll többek között az elektronikus kommunikáció keretszabályozásával foglalkozó jelentésben.
Az EP ipari bizottsága szerint az Európai Bizottságnak lépnie kell annak érdekében, hogy a mobilszolgáltatást nyújtó cégek csökkentsék a határokon átnyúló telefonálás költségeit. A képviselők azt is szeretnék elérni, hogy a szolgáltatók „átlátható árpolitikát folytassanak”, és hogy a fogyasztókat „teljes mértékben és egyértelműen” tájékoztassák a kínált szolgáltatásokról és azok áráról.
A Patrizia Toia (liberális, olasz) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentés az elektronikus kommunikáció európai szabályzásáról és piacairól fejti ki az EP véleményét.
A képviselők felszólítják a Bizottságot: „őrködjék afelett”, hogy a nemzeti piaci szabályozások, ne „kerüljenek konfliktusba az elektronikus kommunikáció egységes piacának megvalósításával”.
Az EP szerint az elektronikus kommunikáció keretszabályozásának „vonzania és védenie kell a befektetéseket. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy „a harmadik generációs mobilszolgáltatások fejlődését időnként gátolják az infrastruktúra kiépítésének engedélyezésére vonatkozó nemzeti és helyi előírások, valamint a szigorú engedélyezési kritériumok”.
A szöveg szerint „az információ- és kommunikációtechnológiai szektor húzóágazat az európai gazdaságban, és nagymértékben hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez”, az elektronikus kommunikációra vonatkozó európai szabályozás pedig „a vállalkozások közti verseny előmozdítását, és ezzel egyidejűleg a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítását tűzi ki célul”.
A parlament úgy vélte, „a mobilszámok hordozhatóságának működő rendszere fontos szerepet játszik a mobilszolgáltatók közötti egészséges versenyben”, és ezért „a számok átvitelének díját minden tagállamban nagyon alacsonyan kellene megszabni, vagy ingyenessé kellene tenni”.
A vitában felszólaló Gyürk András azt mondta, a fogyasztóvédelem az EP egyik legfontosabb célkitűzése. Ennek jegyében változtatni kell a „nehezen áttekinthető árképzési modellek, furcsa ár-szolgáltatás konstrukciók” és a magas roaming-díjak használatának gyakorlatán. Gyürk szerint „a fogyasztók egyértelmű és világos tájékoztatására, valódi versenyre, az egységes és közös piac elvének maradéktalan érvényesülésére, a szolgáltatások értékével valóban arányban álló alacsonyabb árakra” lenne szükség.
EP-állásfoglalás a decemberi WTO-konferenciáról
December 13. és 18. között tartják a Kereskedelmi Világszervezet miniszteri konferenciáját Hongkongban. A képviselők csütörtökön állásfoglalást fogadtak el arról, mit várnak a tanácskozástól.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hongkongi találkozóján az Európai Parlament harminc képviselője is részt vesz.
Az EP 475-106-14 arányban elfogadott állásfoglalásában a képviselők azt kérik, hogy „a dohai forduló a fejlődésre összpontosítson”. Ezen kívül szerintük „a tárgyalásoknak a szegénység felszámolását és a globalizációból származó előnyök tisztességesebb elosztását kell szolgálnia”.
A szövegben az áll, hogy „a Hongkongban a mezőgazdaság terén elérendő eredményeknek magukba kell foglalniuk az exporttámogatások – beleértve az élelmiszersegélyek formájában vagy állami kereskedelmi egységeken keresztül adott és más exporttámogatásokat is – jól időzített és a fejlett WTO-tagok által párhuzamosan kivitelezett, fokozatos megszüntetését”. A képviselők szerint „szükség van mind a hazai kereskedelemtorzító támogatások jelentős csökkentésére, mind a piaci hozzáférés jelentős javítására”. Az EP „ezzel kapcsolatban megerősíti támogatását a közös agrárpolitikai reformja iránt”.
Az állásfoglalás foglalkozik „a nem mezőgazdasági piacokhoz való hozzáférésről szóló WTO-tárgyalások” mielőbbi felgyorsításával, a világszervezet reformjával, ezen kívül felszólítja például a fejlett országokat, nyissák meg piacaikat a legkevésbé fejlett országokból vám- és kvótamentesen érkező áruk előtt.
A képviselők szerint „a hongkongi miniszteri konferencián le kell fektetni a szolgáltatásokról szóló, ambiciózus kereskedelmi megállapodás alapjait” is.
Az állásfoglalás megállapítása szerint „a legkevésbé fejlett országok csak akkor lesznek képesek a fejlettebb országok piacnyitásából származó előnyök kihasználására, ha ezeket az intézkedéseket kereskedelmi téren technikai segítségnyújtás kíséri”.
Az EP plenáris ülésén Peter Mandelson úgy vélte, az EU mostani, mezőgazdasággal kapcsolatos ajánlata lényegesen túlmegy azon, amit a közösség az uruguayi forduló során vállalt. A biztos azt mondta, az unió hetven százalékkal fogja csökkenteni a kereskedelmet torzító támogatásokat. A közösség javaslata szerint az átlagos mezőgazdasági vámtarifa 23-ról 12 százalékosra csökken, ez a mérték pedig megegyezik az USA mostani vámszintjével - tette hozzá Mandelson. Az unió ajánlata jelentős mértékben javítani fogja az agrárexportőrök piacra jutási feltételeit, anélkül, hogy túlzott károkat okozna saját termelői számára - fogalmazott a kereskedelmi biztos.
A vitában felszólaló Glattfelder Béla úgy vélte, „az Európai Unió nem áldozhatja fel a mezőgazdaságot a WTO tárgyalások oltárán”. Az EU már eddig is sokat tett a fejlődő országok érdekében, hiszen például az afrikai élelmiszer-export 85 százaléka az unióba érkezik - mondta a képviselő. Glattfelder szerint az EU-nak arra kell törekednie, hogy „a WTO agrárkereskedelmi szabályozási rendszerébe beépüljenek az állatjólétre, a környezetvédelemre és a földrajzi eredetvédelemre vonatkozó szabályok is”. A képviselő azt mondta, „elfogadhatatlan lenne, ha csupán a legfejlettebb iparú tagállamok járnának jól, a kevésbé fejlett, szegényebb, főként mezőgazdasági tevékenységekre építő tagállamok pedig rosszul”. A magyar néppárti képviselők nem támogatták a javaslatot.
Jelentés az euró bevezetésének szabályairól
Három EU-tagállam 2007-ben vezetné be az eurót. Magyarország sajnos nincs köztük… A parlament által elfogadott jelentés a közös fizetőeszközre történő átállás szabályairól szól.
Dariusz Rosati (szocialista, lengyel) jelentése szerint az új eurótagállamok eltekinthetnének a közös pénznem fizetőeszközként történő bevezetése, és az új bankjegyek és pénzérmék valós forgalomba helyezése közötti átmeneti időszaktól. Ha viszont az adott ország úgy dönt, egy éven keresztül, fokozatosan is kivonhatja régi valutáját. Az átmeneti időszakban a nemzeti valuta is párhuzamos, törvényes fizetőeszközként szerepelhet.
A képviselők két hónapra csökkentenék viszont azt az időszakot, amely alatt a régi és az új pénzérmék, illetve bankjegyek is forgalomban vannak. A bankoknak további három hónapon át külön díj nélkül kellene viszont beváltaniuk a régi fizetőeszközöket.
A mostani változásokat még az idei év vége előtt szeretnék életbe léptetni. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy az eurót 2007 elején bevezetni kívánó országok (Észtország, Litvánia, Szlovénia) megfelelően felkészülhessenek az új szabályok alkalmazására.
Jelentés: A6-0329/2005
Fokozottabb védelem a madárinfluenzával szemben
A mezőgazdasági szakbizottság két csütörtökön elfogadott jelentése is foglalkozik a madárinfluenza elleni védekezéssel.
A Neil Parish (brit, néppárti) által készített jelentés az unió feladatait igyekszik számba venni madárinfluenza-járvány kitörése esetére. A képviselők mindenekelőtt a figyelmeztető rendszereket fejlesztenék, és a különféle hatóságok információhoz jutását segítenék elő.
A járványtani vizsgálatok függvényében krízishelyzetben átmenetileg betilthatnák a madár-, illetve tojásszállítást, korlátozhatnák a szomszédos, nem uniós országokból származó behozatalt, és például vakcinák szállításával támogathatnák ezeket az államokat.
A tagállamok közötti jobb együttműködés érdekében a képviselők koordinált vészhelyzeti terveket fogadtatnának el. Ezek többek között meghatároznák, mely csoportokat kell minél előbb beoltani veszély esetén.
Az Ilda Figueiredo (portugál, zöld) által jegyzett jelentés értelmében a képviselők egyenlő arányú (50 százalékos) uniós társfinanszírozást vezetnének be alacsony és magas patogenitású (tünetmentes, állatok által hordozott, illetve különösen veszélyes) madárinfluenza kitörése esetén jelentkező károk kompenzálására is. Az állattenyésztőket így kárpótolnák például állataik elpusztításáért, az állati eredetű termékek megsemmisítéséért, valamint többek között azért a kárért, amely az értékesítési lehetőségek megváltozása miatt éri őket.
A parlament azt is támogatná, hogy a közösség teljes egészében finanszírozza a madárinfluenza elleni vakcinákat. A vitában Olajos Péter (néppárti) is felszólalt. A képviselő azt mondta, „Magyarországon szakértői becslések szerint közel negyven százalékkal esett vissza a baromfifogyasztás, ami akár az ágazat csődjével is fenyegethet”. „Ez annak ellenére történt” - tette hozzá - „hogy magyar tudósok előállították, és sikeresen tesztelték a ma létező H5N1 vírus elleni oltóanyagot”. Olajos emlékeztetett arra, hogy „a tíz új tagország közül egyedül Magyarországnak van oltóanyag-gyára”. A képviselő fontosnak tartotta, hogy a járvány kitörése esetén mindenhová jusson oltóanyag, és „ne rövidlátó nemzeti prioritások érvényesüljenek”.
Erősítenék az eurorégiókat
Kiemelten támogatni kell a határokon átnyúló együttműködést előmozdító eurorégiókat, amelyeknek jelentős szerepük lehet az új és régi tagállamok régiói közötti egyenlőtlenségek felszámolásában is. Erről szól a Triantaphillidesz-jelentés.
A saját kezdeményezésű, csütörtökön elfogadott jelentés megállapítja: „az eurorégiók végső célja előmozdítani a határokon átnyúló együttműködést több, nem feltétlenül az Európai Unióhoz tartozó ország határ menti régiói és regionális hatóságai, valamint a szociális partnerek és valamennyi egyéb szereplő között, például kulturális, oktatási, turisztikai és gazdasági téren, valamint a mindennapi élet egyéb területein”.
A jelentés úgy ítéli meg, hogy „a határokon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú az európai kohézió és integráció szempontjából, ezért széles körűen támogatni kell”. A szöveg szerint az eurorégióknak a kibővült unió regionális különbségeinek csökkentésében, a közös innovációban és kutatásban, információátadásban is kiemelt szerepük van, így a lisszaboni stratégia megvalósításához is jelentősen hozzájárulhatnak.
A jelentés szerint az EP „kiemeli, hogy prioritást kell biztosítani az új és a régi tagállamok régiói közötti egyenlőtlenségek felszámolásának”.
A képviselők azt is kérik, „hogy az eurorégiók és az európai, határokon átnyúló együttműködési csoportosulás (EGCC) jogi keretében javasoltaknak megfelelő hasonló struktúrák számára tegyék lehetővé, hogy 2007-től kezdve a nemzeti intézményekkel közösen, az európai szomszédsági és partnerségi eszközzel, illetve az előcsatlakozási támogatási eszközzel (IPA) összhangban határokon átnyúló uniós programokat dolgozzanak ki, valósítsanak meg és irányítsanak”.
Jelentéstevő: Kiriakosz TRIANTAPHILLIDESZ (Ciprusi, kommunista)
.
Vissza a kezdőlapra