2005. szeptember 30. péntek 23:51

 

Határozott határozat a Vajdaságért

Az Európai Parlament szeptemberi plenáris ülésének zárónapján "A nemzetiségi sokféleség védelméről a Vajdaságban" című határozatot fogadott el. Az Európai Parlament Vajdaságról szóló vitájához négy magyar felszólalás hangzott el (Becsey Zsolt, Duka-Zólyomi Árpád, Gál Kinga, Olajos Péter).

 

A néppárti magyar képviselők figyelmeztettek arra, hogy egy év telt el a vajdasági atrocitásokat elítélő határozat óta, de a határozat nem hozta meg a várt eredményt.

A képviselők konkrét példák felsorolásán keresztül láttatták az atrocitások folytatódását, a nemzeti kisebbségek helyzetének romlását. Duka-Zólyomi Árpád a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja képviselője beszédében rámutatott arra, hogy a jelentést a határozat ellenére a mai napig nem tárgyalta meg az Emberi Jogi Albizottság illetve a Külügyi Bizottság. Becsey Zsolt örömét fejezte ki, hogy a határozati javaslat visszatükrözi a Bizottság és a Tanács felelősségét, a Vajdasági incidensekkel és Szerbia politikai helyzetével kapcsolatban. Óvatosságra intette az uniós szerveket, hogy néhány bizonytalan, a jó irányba tett lépés, még nem jelent tartós alapvető politikai változást.

Megengedhetetlen, hogy az Unióval szomszédos állam, amely számára euró-milliókat szavazunk meg, aktívan támogatja, bátorítja az erőszakot és egyetlen esetben sem találja felelősnek a tetteseket, miközben példátlan, már szinte kegyetlen a magyar fiatalok büntetésekor, mondta Gál Kinga fideszes képviselő.

Becsey Zsolt is foglalkozott beszédében a vajdasági államigazgatási helyzettel. A vajdaságban hiányoznak a normális jogállami feltételek, a hatalmi szervek esetében teljes etnikai aránytalanságról beszélhetünk. A hivatalos szervek statisztikája is erősen eltér a sértettek, a civil szféra segítségével megállapított tényektől. A képviselők mindegyike a vajdasági emberi jogi helyzet hathatósabb követését várja a határozattól. A monitoring folytatása és rendszeresítése, a széles körű és alaposan előkészített meghallgatások szervezése, valamint a Szerbia-Montenegrónak szánt pénzügyi támogatás szabályozása egyaránt azt a célt szolgálják, hogy Szerbia diszkrimináció- és félelemmentes európai demokrácia legyen, hangsúlyozta Olajos Péter, aki személyesen is üzent a szerb népnek: "Innen Strasbourg-ból üzenem a szerb népnek: ne legyen eszköze, játéka a posztkommunista, nacionalista elit által gerjesztett idegengyűlöletnek. Ez nem hoz megoldást, csak további szenvedést okoz."

Forrás: EPP-ED sajtóosztály

 .

Vissza a kezdőlapra