2005. október 26. szerda 21:41

 

Uniós országjelentések

 

Kedden Olli Rehn bővítési biztos bemutatta a csatlakozásra váró Romániáról és Bulgáriáról készült országjelentéseket. Rehn szerint mindkét ország közelebb került a felvételi kritériumok teljesítéséhez, de további lépésékre van szükség. Elsősorban a közigazgatási és igazságszolgáltatási reform végrehajtása, a korrupció elleni harc, az emberi jogok és kisebbségek védelme területén. Ha a csatlakozásig nem csökken a felkészülés üteme, a biztos a csatlakozási fejezetek legnagyobb részén nem számít jogharmonizációs problémákra. Az Európai Bizottság ugyanakkor „komolyan aggódik”, vajon képes lesz-e Románia és Bulgária megfelelni a közösségi joganyag mintegy tizedét kitevő szabálytömegnek? Rehn itt külön említette a romániai adózási rendszer hiányosságait, a bolgárok esetében pedig a biztosítás nélküli közúti gépjárművek nagy számát. Mindkét országban hiányoznak az uniós pénzek fogadásához szükséges intézmények, illetve lemaradás tapasztalható a külső határőrizet, az állategészségügy, és az élelmiszerbiztonság területén. A bővítési biztos különösen kritikusan szólt a korrupció elleni harcról, amelynek területén mindkét ország esetében sürgős intézkedésekre van szükség. Olli Rehn szerint a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a két ország lépéseit és bár még nem veszett el a 2007-es csatlakozás lehetősége, de Romániában és Bulgáriában is nagyon sok erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy ez realitássá válhasson.

Gál Kinga néppárti képviselőnő úgy vélte: felemásra sikeredett a Romániáról szóló országjelentés. Mint elmondta: „miközben hangzatos eredményekről hallhatunk és a kisebbségi sorban élő 1,6 milliós magyarság sorsának rendezettségéről értesülünk, akárcsak a kisebbségi törvényt, a részmegoldások egyetlen darabját sem sikerül elfogadtatni.” Továbbá: „ugyan a jelentés még pozitívumként emlegeti, a kisebbségi törvényt a román szenátus mégis elutasította a tegnapi napon”. Gál Kinga szerint Romániának a kisebbségekhez való hozzáállása és az egyházi javak visszajuttatásának gyakorlata is indokolja a kérdésfelvetést, valóban megfelel-e Bukarest a politikai kritériumoknak és valóban beszélhetünk-e működő piacgazdaságról. Duka-Zólyomi Árpád, szlovák néppárti képviselő rámutatott, a két csatlakozásra váró országnak még számos hiányosságot kell leküzdenie. A felvidéki képviselő „sarkalatos kérdésnek” nevezte a verespataki bányaberuházás ügyét, és „súlyos tehernek” a romakérdést. Duka-Zólyomi szerint a romániai kisebbségek helyzete ugyan sokat javult, de még messze van a megfelelőtől., Olajos Péter (szintén a Néppárt soraiból) úgy fogalmazott: „azért is támogatom Románia uniós tagságát, hogy teljes mértékben vonatkozzanak rá az uniós szabályok, és hogy azok betartását ki tudjuk kényszeríteni”. Olajos elmondta, hogy a romániai ciánszennyezés óta eltelt időben nem született kártérítési ítélet, a kitermelő cég pedig zavartalanul működhet. A képviselő feltette a kérdést, miszerint garantálja-e a Bizottság és a Tanács, hogy Románia nem kap semmiféle engedményt a bányászati hulladékokról szóló irányelv terén.

 

 .

Vissza a kezdőlapra