2005. december 15. csütörtök 21:07

 

Az Európai Parlament előre néz

 

Szerdán az Európai Unió brit elnöksége nyilvánosságra hozta a Közösség 2007-13-as keretköltségvetéséről szóló új javaslatait. A végrehajtott módosítások általános felháborodást keltettek az Európai Parlament képviselői között. „A jelenlegi költségvetési tervezet nem egyesít, hanem megoszt, nem segíti az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai országokat, hanem megalázza azokat.” - fogalmazott Szájer József az Európai Néppárt magyar delegációjának vezetője a parlament plenáris ülésén. Surján László az EP költségvetési bizottságának tagja egy interjúban a gyarmatosítás korát idéző "üveggyöngy" ajándékoknak nevezte Tony Blair új ajánlatait. A képviselők többsége - köztük Reimer Böge a keretköltségvetés néppárti jelentéstevője - egyenesen provokációnak tartja a javaslatokat.

Az Európai Parlament a pénteken (szombat hajnalban) esetleg létrejövő új keretköltségvetést magába foglaló új intézményközi megállapodás megkötésében egyenrangú félként vesz részt a Tanáccsal és a Bizottsággal együtt. A Parlament álláspontja az új keretköltségvetéssel kapcsolatban három szemponton nyugszik.

Az első: kapjanak a 2007-13-as időszak politikai prioritásai megfelelő pénzügyi keretet. Ilyen prioritások: a tagállamok közötti kohézió és szolidaritás megteremtése, a kutatás-fejlesztés erősítése, a kis és középvállalkozások támogatásának növelése, az EU szomszédságpolitikájának javítása.

A második szempont a költségvetés felépítésének fejlesztése nagyobb rugalmasság megvalósításával. A nagyobb rugalmasság ahhoz szükséges, hogy az Unió az új kihívásokra rövidebb időn belül tudjon reagálni.

A harmadik szempont a költségvetés végrehajtásának javítása, amely a közösségi programokban való részvételt és a forrásokhoz való hozzájutást könnyítené.

Az új brit javaslat a fenti szempontok érvényesítéséhez nem nyújt megfelelő pénzügyi keretet. Ha a kormányok alkotta Európai Tanács ezt az európai polgárok számára "megalázó" javaslatot fogad el az Európai Parlamentnek három választási lehetősége marad:

1. A Tanács javaslatát elveti, s britekét követő osztrák elnökség alatt olyan új intézményközi megállapodást köt, amely az Európai Tanács által elfogadott hét éves keretköltségvetést javítja, és a fent említett szempontokat érvényesíti.

2. A jelenleg fennálló 2000-06-os időszakra vonatkozó intézményközi megállapodást felmondja és az EK Szerződés alapján éves költségvetésre tér át. Ez a megoldás lényegesen nagyobb forrásokat biztosítana, mint a brit elnökség javaslata, de csak a Tanács egyetértésével lehetne biztosítani, hogy a legfontosabb politikák kereteit több évre meg lehessen határozni.

3. A jelenlegi intézményközi megállapodás meghosszabbítása, ennek alapján éves költségvetések elfogadása. Ekkor azonban a költségvetés alatta marad az első két megoldással elérhető szinteknek.

Egy biztos: nem az Európai Tanácsé az utolsó szó, ha egyáltalán elfogadja a brit elnökség javaslatát. Ha a tanács most decemberben nem jut megállapodásra, akkor a Parlament lényegében - értelemszerű változtatásokkal - ugyancsak a fenti három lehetőség közül választhat.

December 15-én délután a képviselők többsége arra számít, hogy lesz megállapodás, s úgy véli, hogy az a Parlament számára nem lesz elfogadható. A fenti három lehetőség közül az elsőt választanák a legtöbben, s csak annak kudarca vezethetne a második megoldáshoz.

Mindebből az látszik világosan, hogy a parlamentben hatékony és erős Uniót akarnak, így Marint Schultz szavával a kormányokat sajnos nem államférfiak, hanem kereskedők, üzletemberek, kufárok irányítják. Ez pedig nagyobb baj, mint a költségvetés tényleges számainak kisebb-nagyobb csökkenése.

Pápai Gábor

 .

Vissza a kezdőlapra