2005. december 14. szerda 21:44

 

A kommunikációs adatok megőrzéséről szóló irányelv

Döntött a Parlament

 

Az európai képviselő sok levelet kap, többnyire elektronikusan, drót postán. Ennyit azonban, mint most az adatmegőrzésről, még soha nem láttam.

Örülök e leveleknek, mert mutatják: fontos a téma az embereknek is. Bosszankodom e levelek miatt, mert időt, energiát vesznek el, századszorra új információt nem hordoznak, s mert ahogy közeledünk a szavazáshoz, egyre inkább másról szólnak, mint az előttem fekvő jelentés.

 Sokszor erős túlzások vannak bennük, mint például az egyik ma érkezettnek a címe, (Nagy Testvér irányelvet akar elfogadni az EU?) vagy akár a felvezető szövege:

Az EU egy "Nagy Testvér" irányelvet kész elfogadni, hogy minden elektronikus kommunikációt követhessen - figyelmeztet a Zöld Pók Alapítvány és az FFII, és az irányelv elvetését szorgalmazzák. Ha ezt az tervezetet megszavazzák, a volt szovjet rendőrállamok elbújhatnak az EU mögött.

  Részlet egy ellene érvelő levélből: "Képzelj el egy világot, amelyben az Állam az ember minden tevékenységét követi. Egy olyan világot, ahol számítógépek figyelik minden lépésedet. Egy világot, amelyben a magánélet halott, gépek vadásznak le percek alatt minden másként gondolkodót. Egy világot, melyet nem választott ügynökségek uralnak, kéz a kézben együtt működve a kereskedelmi érdekekkel. Egy világot, ahol az állampolgároknak nincsenenek jogaik, kivéve a fogyasztáshoz való jogot. Tudományos fantasztikum? A Gépek Kora? Nem, ez Európa, amely 2006-ban válik ilyenné - figyelmeztetett Pieter Hintjens, az FFII (Foundation for a Free Information Infrastructure [Alapítvány a Szabad Információs Infrastruktúrért]) elnöke.

 Az EU éppen egy olyan irányelvet készül elfogadni, amely minden kommunikációt nyomon követ. Ha ezt az tervezetet megszavazzák, a volt szovjet rendőrállamok elbújhatnak az EU mögött - tette hozzá Somogyi Péter, a Zöld Pók Alapítvány programvezetője.

 A Nagy Testvér Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv arra kötelezi az internet és telefonszolgáltatókat, hogy őrizzék meg a kommunikációs  forgalom adatait jó pár évig. Ez a rengeteg mennyiségű személyes adat nagyon könnyen kiszivárog, ellophatják és visszaélhetnek velük. Azok, akik erőltetik a Nagy Testvér törvényt azt állítják, hogy megelőzhető vele a terrorizmus. A Zöld Pók Alapítvány és az FFII nem fogadják el ezt a leegyszerűsítő érvelést. A bűnözők a direktíva intézkedéseit könnyedén megkerülik. A jelek alapján a valódi célpontok az egyszerű állampolgárok, akik végzik a napi munkájukat. "

Az adatok megőrzése nem öncélú. A bűnüldözés érdekeit szolgálja, s sokaknak elege van a magánélet védelme mögé búvó bűnözők pátyolgatásából. Az adatokhoz csak súlyos okból lehet hozzáférni, azokról az esetekről van szó, amelyekben európai körözés is elrendelhető. Ráadásul a megőrzési kötelezettség nem terjed ki a tartalomra. Az e-mailek szövegét nem tárolják, a telefonok hangját sem rögzítik. De a hívó-hívott azonosítható lesz, mobiltelefon esetén a tartózkodási helye is feltérképezhető. Ezzel a módszerrel már fogtak el bűnözőket, s jó lenne, ha minél többet ki lehetne vonni a "forgalomból".

 A problémát kezelhette volna a Tanács egyedül is. Végül az együttdöntési eljárás mellett maradtak, s ez azzal az előnnyel járt, hogy az előterjesztés alakulását a polgárok is nyomon követték. Nagy hiba lett volna, ha a képviselők a pillanatnyi vélt előnyök érdekében engednek a nyomásnak és elvetik az előterjesztést.

 A sok levél, a képviselők tűz alatt tartása azonban nem volt hiába való. Ha a kritikusok túl lesznek a felháborodásukon, s higgadtan áttekintik az elfogadott szöveget, akkor rájönnek, nem is ez ellen a változat ellen hadakoztak. Félelmeiket, javaslataikat a végső kompromisszum kialakításakor többnyire figyelembe vették.

 Mi is történt december 14-én?

 Az Európai Parlament elfogadta a tanáccsal már egyeztetett néppárti-szocialista kompromisszumos javaslatot a telekommunikációs eszközök használatával kapcsolatos adatok tárolásáról. Az irányelvtervezet nem foglalkozna a telefonbeszélgetések, sms-üzenetek, internetes adatforgalom tartalmával, bizonyos esetekben azonban a szolgáltatók kötelességévé tenné, hogy megőrizzék a kommunikáció helyére, idejére és az abban résztvevőkre vonatkozó információkat.

 Az EP december 14-én 378-197-30 arányban fogadta el azt az irányelvet, amely lehetővé tenné a nemzeti hatóságok számára, hogy bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából hozzáférjenek bizonyos személyek telekommunikációs adataihoz.

 Az EP végül a néppárti-szocialista együttműködéssel megfogalmazott, a tanáccsal egyeztetett módosító csomagot fogadta el. Ez viszont annyira különbözik a parlamenti szakbizottság által korábban megszavazott szövegtől, hogy a témafelelős Nuno Alvaro (liberális, német) visszavonta nevét a jelentésről. (A liberálisok egy része, a zöldek, a GUE/NGL és az UEN nemmel voksolt a végszavazáson.)

 A képviselők a magánszféra védelmét erősítették néhány módosító indítvánnyal. Így például csak bizonyos, terrorizmussal, szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények gyanúja esetében lehetne megtekinteni az adatokat, nem pedig „általában a„megelőzés érdekében”. Ez utóbbi megoldás ugyanis a képviselők szerint lehetőséget adna a rendszerrel való visszaélésre.

 Az elfogadott szöveg szerint a telekommunikációs szolgáltatóknak 6-24 hónapig kellene megőrizniük az adatokat. A kötelező adattárolást elmulasztó cégek a jogszabály tervezete értelmében „hatékony, arányos és visszatartó erejű” szankciókra számíthatnak. Ezzel szemben ma Magyarországon három évig kell megőrizni az adatokat, tehát az őrzési idő lerövidül, a szolgáltatás nem drágább, hanem olcsóbb lesz, legalábbis önköltsége csökken.

 Az adatokhoz csak a tagállamok által meghatározott hatóságok juthatnának hozzá. Ezen túl minden kormánynak ki kell jelölnie egy független hatóságot, amely az adatok felhasználását kíséri figyelemmel.

 Az egyik elfogadott módosító indítvány értelmében a hatóságok mindig csak konkrét gyanú esetében fordulhatnak a szolgáltatóhoz. Ilyenkor is csak az ügyhöz kapcsolódó adatok kiadását kérhetik, nem férhetnek tehát hozzá a teljes adatbázishoz.

 A képviselők úgy döntöttek, hogy a megőrzendő adatok közé sorolják a telefonhívások (beleértve a sikertelen hívásokat is), sms-küldések és az internethasználat helyére vonatkozó információt is. (Mivel a telekommunikációs szolgáltatók jelenleg nem regisztrálják a sikertelen hívásokat, ez számos képviselő szerint a költségek aránytalan növekedését eredményezheti.)

 A plenáris ülésen törölték a szövegből azt a szakbizottság által korábban megszavazott bekezdést, amely szerint a tagállamoknak meg kellene téríteniük a  kommunikációs cégek adattárolási többletköltségeit. Mivel a beszélgetések haszonélvezője a szolgáltató, van forrása a költségek fedezésére és nem volna megnyugtató, ha a tárolás számára üzlet lenne.

 Gyürk András (a magyar néppárti delegáció témafelelőse) a jelentés keddi vitájában négy alapelvet sorolt fel: (1)az emberi jogok érvényesülése nem szenvedhet csorbát; (2) az új technológiákat használó bűnözéssel szemben nem szabad eszköztelenül hagyni a bűnüldöző szerveket; (3) nem terhelhető aránytalanul és indokolatlanul a szolgáltató szektor; (4) csak ott érdemes az európai szinten szabályozni, ahol a tagállami szint nem hatékonyabb.

„Röviden tehát: emberi jogok, hatékony bűnüldözés, versenyképesség és szubszidiaritás”- fogalmazott a képviselő. Legjobb tudásunk alapján ezek az elvek érvényesültek, ezért a magyar néppárti delegáció igennel szavazott.

Dr. Surján László

 .

Vissza a kezdőlapra