2005. október 10. hétfő 23:23

 

Olvassunk a sorok között

szubjektív sajtószemle

 

1.  Érdekes jelenséggel találkoztunk az elmúlt napokban: a két kormánypárt nyíltan egymás ellen fordult. Mielőtt a kormányváltásban érdekeltek ünnepi hangulatba kerülnének, sietek lehűteni a kedélyeket: A szabaddemokraták csak annyi távolságot akarnak tartani, hogy láthatóvá legyenek a „nagy testvér” mellett. Ezt már egy ideje gyakorolják, s alighanem sikerrel: megkapaszkodtak az öt százalék közelében. Ám az akció nemcsak az ő érdekeiket szolgálja. Mivel az MSZP politikájában, kormányzati intézkedéseiben a szociáldemokrácia írmagját sem nagyon lehet fellelni, Gyurcsányéknak úgy kell a liberális kritika, mint egy falat kenyér. Miről is vitáznak manapság? Azt taglalják: mi a fontosabb, az MSZP által hangoztatott társadalmi igazság, vagy a liberálisok által képviselt versenyképesség. A versenyképességért nem tettek semmit, s messze nincs társadalmi igazság. De milyen jó beszélni róluk! Hiller visszautasította Kóka János gazdasági miniszter álláspontját, aki szerint a kormánynak a versenyképességet kellene választania a társadalmi szolidaritás helyett.

Krausz Tamás, a Baloldali Tömörülés Platform alelnöke szerint a szocialista párt igyekszik meggyőzni a társadalmat: az MSZP az egyetlen politikai erő, amely komolyan veszi a szociális, a gazdasági, és a politikai szolidaritás fogalmát és jelentőségét. MSZP néven lassan nyolc év kormányzás áll mögöttük. Ez alatt lett volna alkalom meggyőzni bennünket a fentiekről. Nem sikerült. Szerintem még SZDSZ segítséggel sem fog sikerülni.

2.  Nyilatkozott Járai Zsigmond is. „Jelentős és mélyreható változásokra van szükség a költségvetés előkészítése, tervezése, elfogadtatása és végrehajtása során. Új szabályokra van szükség, meg kellene változtatni a törvényeket. A legtöbb országban vannak ilyen fiskális szabályok, ám nálunk ezek kiürültek, nem működnek. Érdemes volna elgondolkodni az újraszabályozáson”. A jegybank elnöke itt az államháztartási törvényről beszél, amelyet az első parlamenti ciklusban nagy szigorúság jellemzett. Ezt Horn Gyula kormánya fellazította, Orbán Viktor élt a kormány számára így megnyílt nagyobb szabadsággal, Medgyessy Péter pedig szinte minden féket eltávolított belőle. A kormány szinte szabadon gazdálkodik-garázdálkodik a költségvetéssel. Még szerencse, hogy az uniós szabályok némi gátat jelentenek.

3.  A kormány szemmel láthatóan nem tolja ki az euró bevezetésének 2010-es határát, noha már nincs elemző, aki ezt lehetségesnek tartja. Ennek két oka van: a határidő módosítás – 2002 után ez lenne a második – önmagában véve rossz jelzés a befektetőknek, meg a társadalom felé is kellemetlen. Meghagyják tehát a hivatalos döntést az új kormánynak, sőt ha bekövetkezik, kígyót-békát fognak kiabálni. A Napi Gazdaságban Samu János nyilatkozott a kérdésről: az euró bevezetésének dátuma szempontjából létfontosságú a 2007 és 2008-as esztendő, „így az is egyértelmű, hogy a következő kormány van helyzetben az euró bevezetése szempontjából, rajta múlik, vállalni tudja-e az euró bevezetéshez szükséges megszorítások gyors teljesítését.” Ha a következő ellenzéknek sikerülne belehajszolnia az új kormányt az elmulasztott lépések megtételébe és az euró erőltetett bevezetésébe, akkor annak minden előnye ellenére garantált az MSZP 2010-es visszatérése. Nincs az az euró, ami ezt megérné.

4.  „Megvédtem Orbánt, nem gyaláztam”. Gyurcsány Ferenc magatartása több mint álságos. Ki hiszi azt el, hogy a MIÉP akármelyik kijelentése 2001 óta be nem gyógyuló sebet ütött Washingtonban? Ki hiszi azt el, hogy Bush elnök még mindig ezeket a sebeket kezelgeti, s nem emlékszik arra, hogy éppen a magyar miniszterelnök értelmezte a szeptember 11-ei támadást olyannak, amely a NATO szerződés sokat emlegetett 5. cikkelyének életbeléptetését hozza maga után. Mit is kellett megvédenie? Mindez csak leplezi a kudarcot: Bush nem adott határozott választ arra, eljön-e 1956 ötvenéves évfordulóját megünnepelni.

Néhány idézet, amely csak a fentiek alapján értelmezhető: „2001-ben az akkori kormány elkövetett egy oktalan hibát, s akár úgy is fogalmazhatnám, hogy bárdolatlanságot. Nem utasította vissza a MIÉP azon megállapítását, hogy Amerika rászolgált sorsára. Sőt, mentegetni igyekezett.”

„meghalt több ezer amerikai, brutális támadás történt az amerikai szabadság egyik szimbóluma ellen, s Magyarország nemcsak csendben marad, hanem még a magyar kormány mintegy tudomásul is vett egy ilyen kijelentést.”

„Magyar kormány soha nem állhat össze radikálisokkal, soha nem hódolhat be szélsőségeseknek, ilyen taktikai kompromisszum nincs, ezek mindig tönkretesznek egy országot, most is nagy károkat okoztak, függetlenül attól, hogy Orbán elnök úrnak az álláspontját egyébként korrektnek tartom, talán a magatartása nem volt ebben minden vonatkozásban kifogástalan.”

Surján László

 .

Vissza a kezdőlapra