2005. október 10. hétfő 23:32

 

XXIII. János pápa

Élete

A pap

Bergamo közelében született egy tízgyermekes parasztcsalád harmadik gyermekeként. Papi tanulmányait Bergamóban kezdte, majd Rómában folytatta, ahol teológiai doktorátust is szerzett. 1904. augusztus 19-én szentelték pappá.

A bergamói püspök magántitkárává nevezte ki, valamint lelkipásztori feladatot is bízott rá: fiatalokkal való foglalkozást. Közben professzorként egyháztörténelmet, hitvédelmet és ókeresztény irodalomtörténetet tanított az egyházmegyei szemináriumban, valamint a környék vallási életének múltját kutatta. Társadalmi kérdésekkel, a világiak apostolkodásával is foglalkozni kezdett.

Az első világháborúban eleinte a betegápolás területén tevékenykedett, majd Bergamo katonai kórházainak lelkészévé nevezték ki. 1918-ban a frontról hazatért kispapok lelki vezetője lett, ill. szintén a háború után az egyetemek lelkipásztorainak irányítója.

1921-ben XV. Benedek pápa Rómába rendelte a Hitterjesztési Kongregációhoz, ahol fő feladata a missziók anyagi támogatásának szervezése volt. Az 1924/25-ös tanévben a pápai Lateráni Egyetemen patrológiát (ókeresztény irodalomtörténetet) tanított.

A diplomata, püspök és Velence pátriárkája

XI. Pius pápa 1925-ben Bulgária apostoli vizitátorává nevezte ki, és püspöki méltóságra emelte címzetes érseki ranggal. Roncalli ekkor választotta ki püspöki jelmondatát: Obedientia et pax (engedelmesség és béke). 1934-ben Görögország és Törökország pápai delegátusa lett. E helyeken számos ortodox főpappal alakított ki jó kapcsolatot.

1944-ben párizsi nunciussá nevezték ki, ez (is) elég nehéz "terep" volt ekkoriban. Nemcsak Franciaországra figyelt, foglalkoztatták nemzetközi problémák is, így beutazta Itáliát, Belgiumot, Hollandiát, Spanyolországot, sőt Észak-Afrikában is megfordult. Zsidók tízezreit mentette meg a második világháború alatt, később pedig segítette a francia hadifogságba esett németeket is. Az UNESCO munkáját eleinte megfigyelőként követte, majd 1952-től a Vatikán állandó képviselője lett.

1953-ban kapta meg a bíborosi kalapot, s még ugyanebben az évben kinevezték velencei pátriárkává.

Róma püspöke - pápa

XXIII. János a Pacem in Terris aláírása közben igyekezett közel maradni a hívekhez, közvetlen egyszerűségével és humorával hamar népszerűvé vált.

1959. január 25-én a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában bejelentette, hogy római egyházmegyei zsinatot akar tartani (500 év után először), s ekkor jelentette be a II. vatikáni zsinat összehívását is, melyet aztán 1962. október 11-én nyitott meg.

A kubai rakétaválság idején segítette a kapcsolatfelvételt Kennedy és Hruscsov között.

Nyolc enciklikát írt, ezek közül a Pacem in Terris (Béke a földön) kezdetű enciklikája lett a legismertebb, ebben az igazságon, az igazságosságon, a szabadságon és a szereteten alapuló nemzetek közötti békét szorgalmazza.

Élete vége felé sokat betegeskedett gyomrával, gyomorrákban halt meg.

 .

Vissza a kezdőlapra