2005. december 01. csütörtök 21:46

 

Költségvetési hiány

  

 

Az Európai Bizottság újabb megszorító intézkedésekre szólította fel Magyarországot. Ahhoz, hogy Magyarország is bevezethesse az eurót, nem lesz elég a tervezett 1000-1300 milliárd forintos kiadáscsökkentés. A Pénzügyminiszteri Tanács (ECOFIN) 2005. november 8-i ülésén a Bizottság javaslatára kimondta, hogy Magyarország továbbra sem tett hatékony lépéseket az államháztartási hiány csökkentésére. A Bizottság jelentése megállapítja, hogy Magyarország jelentősen eltér a 2005-re és 2006-ra vállalt hiánycsökkentési céloktól. Emellett a jelentés kimondja, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban tervezett hiány a GDP 5,2%-a lesz, ám a Bizottság szerint ez sem lesz tartható a bejelentett adócsökkentések miatt. Brüsszel kifogásolta a strukturális reformok lassúságát is.

Joaquín Almunia, a Bizottság pénzügyi biztosa szerint a magyar deficit egyértelműen magasabb lesz, mint amit a magyar kormány becsült. Az EU-ban kedvezőtlennek és aggasztónak tartják az utóbbi hetekben tapasztalt árfolyam-hullámzást, negatív tőzsdei fejleményeket, valamint az eurózóna irányadó kamatához viszonyított eltérést. Bár Almunia visszafogott volt a lehetséges szankciók emlegetése során, ezek alkalmazására lehetőséget ad az Európai Közösségek 1164/94. számú, ún. kohéziós rendeletének 6. pontja.

Elemzés:

A rosszul kezelt hiány kezelhetetlen hiányhoz vezethet, aminek szinte beláthatatlanok a következményei: egyrészt Magyarország eltér a Konvergencia Programtól és késést szenved az euró 2010-es bevezetése, másrészt a befektetői bizalom elvesztésén keresztül megnövekedhetnek az államadóság-finanszírozás költségei, és ez gazdasági tényezők elmozdulásának (kamatláb-növekedés, gazdasági lassulás, forint-árfolyam hirtelen változása) sorozatát indíthatja be. Harmadrészt -- bár ezt a szankciót ezidáig még sohasem alkalmazták – Almunia nyíltan emlegeti, hogy ha Magyarország ismételten nem teljesíti az ajánlásokat, akár az uniós kohéziós alapokból nyújtott támogatásokat is fel lehet függeszteni, ami tovább ronthat a helyzeten.

A hiányt szinte mindenki – a befektetők, a Magyar Nemzeti Bank, az elemzők, az EU, az Állami Számvevőszék -- kritizálja és az ország legnagyobb gazdasági problémájának tartja. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ikerdeficit alakult ki.

Az eddigi viselkedést extrapolálva számítani lehet a nagyobbik kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) imprudens viselkedésére és tényként lehet elkönyvelni, hogy a 2006-os költségvetés választási költségvetés lesz. Bár az elmúlt 15 évben a deficit alakulása hagyományosan választási ciklusokhoz kötődött, mégis teljesen más képet festett a dolog a Fidesz-kormány idején, amikor – tehát 1998-2001 folyamán -- mind a költségvetési hiány, mind az államadósság nagymértékben csökkent. 2001 végén a deficitet kifejezetten pozitívan értékelték az elemzők, az ország egyik erősségének tartva az alacsony költségvetési hiányt, 2002-2005-ben viszont drámai romlás következett be, és a kilátások még borúsabbak.

Magyarország a régióban, a hasonló adottságú országokhoz is viszonyítva gyenge bizonyítvánnyal rendelkezik. Bár Szlovákiának és Lengyelországnak sem alacsony a deficitje, náluk nem keletkezett ikerdeficit. Az újonnan csatlakozó országok közül Magyarország hiánya a legmagasabb, ugyanakkor a második legkisebb a növekedés, Lengyelország után. Tovább tetézi a problémát, hogy az EU-költségvetés bevételi oldala is Magyarországon a legrosszabb (mindössze a GNP 0,25%-át hasznosította), míg a listát Litvánia vezeti 2,13%-kal, majd jön a többi balti állam, de Lengyelország is 0,75%-ot ért el. Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelynek esetében egymás után kétszer is a teljesítés elmaradását kellett megállapítani. További javulásra lehet számítani a Visegrádi Négyek országaiban – ismét csak Magyarországot leszámítva, ahol 2006-ban a választások miatt megint extenzív fiskális bővülés (költekezés) várható.

Az MSZP képtelennek tűnik arra, hogy régi beidegződéseitől megszabadulva ne féltse népszerűségét a kiadások lefaragásától és olyan, választási ciklusokon átívelő programban gondolkodjon, amely nem a felszíni jelenségeket, hanem a tényleges okot kezeli, tehát javítja a versenyképességet, jobban preferálja a növekedést.

Az EU és az elemzők egyetértenek abban, hogy Magyarországnak kifejezetten választási költségvetése lesz 2006-ban. A minisztériumi és adminisztratív kiadásokat a kormány csökkenteni akarja, de ez valószínűleg nem fog sikerülni. A kormány arra számít, hogy növekszik majd a kereslet az ÁFA-csökkentés hatására, és ez összességében növeli a beszedett ÁFÁ-t, de ez kétséges, mert a fogyasztást stimuláló hatás teljesen bizonytalan. A keresletnövekedés elmaradásának legfőbb oka az lehet, hogy – becslések szerint – a fogyasztóhoz az ÁFA csökkenésének hatásából csupán 20-30% jut el, a többi az eladók hasznát fogja növelni. Az ÁFA miatti 5,7%-os bevételkiesés és a 10,3%-os jövedelemnövekedés túl optimistának számít (az áruk 54%-a esetében csökken 25%-ról 20%-ra az ÁFA, a személyi jövedelemadó pedig a legmagasabb jövedelműeknél csökken 38%-ról 36%-ra – mindez nem adja ki a fentebb jósolt jövedelemnövekedést). Elemzők szerint nem várható javulás a fiskális egyensúlyban sem. Míg a növekedés miatt talán lehetne némi pozitív változásra számítani, a választások miatti kiadások ezt semlegesítik. 1582 milliárdos hiányra számítanak 2006-ban, ami a GDP 6,6%-a, és 46%-kal nagyobb, mint 2005-ben. Az összehasonlításhoz tudni kell, hogy a 2005 végi prognózisban már a bevételi oldalon szerepel a Budapest Airport eladásából befolyó 350 milliárd forint is. Ezenkívül az autópályaépítés 2006-2007-ben több mint 1%-os többletet fog jelenteni a hiányban. 2007-ből kivették a Gripen beszerzéseket, de az Eurostat szerint ezt a szállításkor, és nem a fizetési időszak során kell kalkulálni a kiadásoknál.

Bárki nyeri a választást, utána szigorításnak kell következnie. Addig is félő, hogy a kormány a választások előtt fatalista költekezésbe kezd, semmit nem sajnálva a választási győzelemért, és a 2006-os deficit végül óriásira nő.

A kormány 2006-ra 4,7%-os GDP-arányos hiányt tervez, miközben az ugyancsak általa összeállított Konvergencia Programban eredetileg csak 2,9% (a 2004-es változatban már 3,1%) szerepel. Az ötlettelenség és kapkodás legnyilvánvalóbb jele, hogy a kormány egyidőben igyekszik felgyorsítani az autópályaépítést, csökkenteni az adókat és közben növelni a szociális juttatásokat és családtámogatást. Emiatt nemcsak a jövő évi büdzsé, hanem a Konvergencia Program fenntarthatósága és euró bevezetésének 2010-re tervezett dátuma körül is sok a bizonytalanság.

Következtetés:

A hiány kezelésében az elmúlt három és fél évben a politika játszotta a főszerepet. Az MSZP-nek nincs olyan gazdasági koncepciója, amellyel akár középtávon szavatolható lenne a hiány megfelelő kezelése. A hiányt a jelenlegi kormányzat még egy éven belül sem képes szavahihetően prognosztizálni. A tétova, bizonytalan, és állandóan változó koncepciók sora 3 év alatt 3 pénzügyminisztert igényelt.

Magyarország a legrosszabbak az újonnan csatlakozó országok között a hiány tekintetében, de még ennél is nagyobb baj az ikerdeficit és a relatíve alacsony gazdasági növekedés.

„Sikerült” jelentős mértékben erodálni az ország szavahihetőségét, a tőkepiacok bizalmát, aminek pénzben kifejezhető ára lesz. Ennél talán még súlyosabb probléma, hogy a tények ellenére a kormány továbbra is pozitív kommunikációt folytat és a régi beidegződésnek megfelelően, minden egyes nem-teljesülés után újabb magyarázó elméletekkel, koncepciókkal, elhallgatásokkal és statisztikai manipulációkkal válaszol. Az országon belül a hitelesség, szavahihetőség romlása a felszín alatt sokkal nagyobb károkat okozhat hosszabb távon, mint akár a külföldi befektetői bizalom elvesztése.

A kommunikáció és eltussolás helyett érdemi, nagy léptékű, nemzeti gazdasági program kell, ehhez azonban más elvek mentén kell gondolkodni. Az államháztartási, egészségügyi, és nyugdíj-reformot, a strukturális átalakítást, a nagyobb növekedést preferáló gazdaságpolitikát, a jelenleginél lényegesen több EU-forrás bevonását, a szavahihetőség visszaszerzését csak egy megújult magyar kormányzat tudja végrehajtani.

forrás:  Budapest Analyses No. 78

 .

Vissza a kezdőlapra