2005. november 04. péntek 23:04

 

Budapest Analyses:

A magyar fejlesztési terv brüsszeli bírálata

 

Összefoglalás:
Az Európai Bizottság képviselői komoly kritikával illették a magyar kormány eddigi tervezési tevékenységét. Az EU kohéziós és strukturális alapjaiból érkező támogatások 2007-2013 közötti fogadására kialakítani kívánt rendszer teljes újragondolását kérték.

Elemzés:
A Baráth Etele tárca nélküli miniszter alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) 2004 óta dolgozik az Európai Unió kohéziós jellegű támogatási forrásainak felhasználásához szükséges tervek, programok kidolgozásán. A felhasználást egy általános fejlesztési terv -- ez korábban Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT2), a brüsszeli szabályozás változásával jelenleg Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) néven fut --, illetve az erre épülő konkrét Operatív Programok szabályozzák. Ezeket a dokumentumokat az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy lehetővé váljon a támogatások lehívása.

Az Európai Bizottság képviselői október közepén a magyar elképzeléseket tulajdonképpen minden területen kritizálták, és jelezték, hogy a felvázolt struktúra elfogadhatatlan. Úgy vélekedtek, hogy a megfogalmazott célok, prioritások kevéssé illeszkednek a közösségi iránymutatásokhoz, illetve meglehetősen strukturálatlanok.

Brüsszel úgy látja, hogy a magyar kormány által javasolt Operatív Program rendszer (19 Operatív Program öt Irányító Hatóság vezetésével) nagyon megnehezíti a sikeres végrehajtást. Mint ismeretes, jelenleg öt Operatív Program, mindegyik egy-egy Irányító Hatóság vezetésével biztosítja a támogatások lehívását. Véleményük szerint komoly problémákat okozna az ágazati, illetve regionális OP-k közötti feladatmegosztás pontosítása, illetve a végrehajtó intézményrendszer megosztott működtetése.

Brüsszel értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tervezésért felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatal saját irányítás alatt kíván tartani néhány Operatív Programot, és jelezte, hogy nem világos számára, mit takar az „Adminisztratív kapacitások fejlesztése”, illetve a „Központi koordináció” Operatív Porgramok elnevezése. (Ez utóbbi nem is olyan régen még Központi kommunikációs OP néven futott. Ezzel kapcsolatban Brüsszel informális csatornákon szintén kifogásokat fogalmazott meg.)

Az EU képviselőinek kritikája alapvetően a Baráth Etele nevéhez fűződő tervezési gyakorlatról állít ki rossz bizonyítványt. A „mindenkivel egyeztetés” régi szocialista beidegződését követve alakult ki a 19 OP-re épülő szerkezet, amelyről a magyar fejlesztéspolitikai szakemberek is tudták, hogy a gyakorlatban kezelhetetlen. Politikai támadás ugyanakkor szinte egyáltalán nem érte a tervet, mert az NFH minden befolyásosabb érdekcsoportnak, minisztériumnak, regionális lobbinak saját Operatív Programot ígért.

Egyedül Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter foglalta el egy ideig határozottabban is azt az álláspontot, hogy sokkal jobban összpontosító, kevesebb, de alaposabban kidolgozott prioritásra épülő fejlesztési programra van szüksége az országnak, ellenkező esetben csak nagyon rossz hatékonysággal használhatjuk majd fel az EU-s támogatásokat. A miniszter érdeklődése azonban hamarosan inkább az útépítések, illetve a vasút reformja felé fordult, így az NFH elképzelései akadály nélkül érvényesülhettek – egészen a mostani brüsszeli beavatkozásig.

Az Európai Bizottság bírálata azért is különösen kellemetlen, mert a tervezési menetrend szerint 2006 március végére már kész Operatív Programokat kíván Brüsszelbe küldeni a kormány, hogy azok jóváhagyása, illetve a végrehajtási intézményrendszer felállítása még 2007 előtt megtörténhessen. Az idő azonban egyre jobban szorít. Félő, hogy az NFH a hátralevő hónapokban képtelen lesz alapvetően változtatni eddigi gondolkodásmódján, és egy valóban fókuszált fejlesztési tervet letenni az asztalra – végül is 2004 óta ez lenne a Hivatal fő feladata.

Következtetés:
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal vezetését komoly felelősség terheli azért, mert az elmúlt két év alatt a Hivatal nem tudott olyan fejlesztési célokat kijelölni, olyan programokat tervezni, amelyek valóban hatékonyan segíthetnék Magyarország uniós felzárkózását, a 2007 és 2013 között várható több milliárd euró támogatás értelmes felhasználását. A Hivatal vezetése elsősorban belpolitikai okokból igyekezett minden partikuláris fejlesztési igényt legalább részben kielégíteni, az így kialakult elaprózott struktúra azonban egyértelműen veszélyezteti az Európai Unió felzárkóztató támogatásainak hatékony felhasználását. Mindezt hazai szakemberek régóta mondják, ám a Hivatal csak most, közvetlen brüsszeli utasításra kényszerül álláspontja felülvizsgálatára.

(forrás: Budapest Analyses)

 .

Vissza a kezdőlapra