2005. december 09. péntek 23:20

 

Törvénytelenségek és drágulások az oktatás területén

Akár háromszorosára nőhet a felsőoktatási és kétszeresére a közoktatási diákigazolványok ára, mivel csupán egy versenyző maradt a meghirdetett közbeszerzési eljárásban - hangzott el Pokorni Zoltán és Sió László pénteki sajtótájékoztatóján, melyen a jogtalanul szedett tandíjról és a kollégiumi helyzetről is szóltak.

 

Háromszorosára nőhet a diákigazolvány ára

A Fidesz elfogadhatatlannak tartja a diákigazolványok árának háromszorosára emelését - hangoztatta Sió László pénteki sajtótájékoztatóján, rámutatva: a tervezett 5000 Ft-os, illetve 1300 Ft-os ár nincs arányban a nyújtandó szolgáltatással és felesleges kiadásokkal terheli a diákokat és családjukat. Kifejtette: a diákigazolványok gyártására kiírt pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani és újra meg kell hirdetni. Csak így biztosítható a verseny és a diákok számára elfogadható árú és színvonalú szolgáltatás.

Sió emlékeztetett arra is, hogy egy évvel az 1998-as választások előtt kötött szerződést a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium az Állami Nyomdával a köz- és felsőoktatási diákigazolványok gyártására. A szerződés számos ponton hátrányos volt az állam számára. Többek között azért - folytatta -, mert lényegében felbonthatatlan volt és túlnyúlt a következő kormányzati cikluson. A diákigazolványokhoz kapcsolódó szerződéseket csak 2002. december 31. után lehetett volna felmondani - közölte a politikus, majd így folytatta: a polgári kormány idején megtörtént az előnytelen szerződés felmondásának előkészítése, ám Magyar Bálint kivárt, úgy tűnik, leginkább az alkalomra. Mint fogalmazott, az alkalom eljött, ismét a választásokat megelőző évben vagyunk, s ismét szerződéskötésre készül a kormányzat a diákigazolványok kapcsán. Diákigazolvány ügyben már indult eljárás versenykorlátozás miatt. Most ismét csak egyetlen versenyző van, miután egy pályázót a kiíró, egy másikat a Közbeszerzési Döntőbizottság zárt ki.

Az OM, illetve háttérintézménye az Educatio Kht. tárgyalási pozíciójáról mindent elárul, hogy az egyetlen versenyző a jelenlegi igazolványárak mintegy háromszorosát kérné termékéért - figyelmeztetett Sió László, hozzáfűzve: információi szerint a benyújtott ajánlat szerint a felsőoktatási kártya több mint háromszorosára, 1.600 Ft-ról 5.000 Ft-ra nőne, míg a közoktatási diákigazolvány ára több mint kétszeresére, 550 Ft-ról 1.300 Ft-ra emelkedne. Kiemelte azt is, hogy Magyar Bálint sem hétfőn a Parlamentben, sem azóta nem cáfolta ezeket az információkat, sem azt, hogy a nyertes pályázó alvállalkozója ismét az Erdőss Ákos érdekeltségi körébe tartozó Állami Nyomda lesz.
Az árakra vonatkozó híreket erősíti egy, a héten született, a költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslat. A módosító elképzelést - valószínűleg a kormány kérésére - a költségvetési bizottság nyújtotta be. A javaslat 350 millió Ft-ot vesz el az egyetemektől és főiskoláktól, hogy azt a "diákigazolvány hallgatói költségtérítés átvállalására" fordítsák.

Magyar Bálint sajtóban megjelent nyilatkozatai szerint az új kártyákat felmenő rendszerben vezetnék be, azaz a korábban kiadott diákigazolványokat nem cserélnék le. Ha ez az állítás igaz, akkor évente mintegy 100.000 új diákigazolványra van szükség a felsőoktatásban, azaz a kormány hallgatónként 3.500 Ft-tal járul hozzá majd minden új felsőoktatási diákigazolvány költségéhez. A főiskolások és egyetemisták ma 1600 Ft-ot fizetnek diákigazolványukért, s feltehetően ez az összeg a jövőben sem csökken. Mindez azt jelenti, hogy az új kártya ára valóban 5.000 Ft körül alakul majd, azaz valóban háromszorosára nő.

Közölte: a miniszter magyarázkodása lényegében beismeréssel ér fel. Magyar Bálint szerint az új kártya többet tud majd elődjénél, és "egy Audi is sokkal többe kerül, mint egy Trabant". A magyarázat azért sántít, mert 1998-ban hasonló okkal indokolta az új felsőoktatási kártya árát a miniszter, az azóta eltelt hét évben viszont kiderült, hogy a drága kártya éppen annyit ér, mint olcsóbb kistestvére. A diákok hét éve fizetnek 1.000 Ft-tal többet a felsőoktatási kártyáért, mint amennyit az valójában ér.
Magyar Bálint másik érve - miszerint a diákoknak nyújtott támogatások fedezik a régi és új ár különbözetét, azaz van elég pénzük a diákoknak - pedig Bokros Lajos egykori kijelentéseire emlékeztetheti a diákokat, aki egy tüntetésen a tandíj bevezetése mellett érvelt hasonlóan.

Törvénytelen a tandíj

Pokorni Zoltán a témával kapcsolatban leszögezte: Aáry-Tamás Lajos felszólította a minisztériumot, hogy ne szedjenek tandíjat. Emlékeztetett arra, hogy a Szegedi Egyetemen, a BGF-en, a Tatabányai főiskolán és a Kodolányin is jogtalanul szedtek tandíjat. A volt oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy államilag finanszírozott képzésért nem szedhető tandíj. Pokorni leszögezte: a hivatalban lévő oktatási miniszternek a sarkára kell állni az ügyben és nem bujkálnia, mint ahogy teszi. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, ha a nemsokára kiadott felsőoktatási dokumentumban jogtalan tandíj szedésére való lehetőség ismét felmerülne.

Öt pont a kollégiumi nevelésért, oktatásért, a kollégiumi diákokért

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség által kezdeményezett, a középiskolai kollégiumok finanszírozási helyzetét és fejlesztési lehetőségeit számbavevő konferencia résztvevői az alábbi közös nyilatkozatot fogadták el - emlékeztetett beszédében Pokorni Zoltán, kiemelve: a közös nyilatkozatot megküldik Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, Magyar Bálint oktatási miniszternek és Göncz Árpád korábbi köztársasági elnöknek. A konferencián részt vettek - többek között - a Kollégiumi Szövetség, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Szakképzési Társaság, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, az önkormányzati, egyházi és alapítványi fenntartók képviselői, gyakorló intézményvezetők, valamint a pártok és az Oktatási Minisztérium delegáltjai.

1. A mindenkori éves költségvetésben kell biztosítani, hogy a kollégiumok normatív támogatása érje el a teljes ráfordítások legkevesebb 90 %-át. A 2006. évi költségvetés tekintetében a minimális elvárás, hogy a normatív támogatás értéke ne csökkenjen 2005-höz képest.

2. Újra kell alapítani a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány 2002-ig jelentős támogatást biztosította kollégiumok fejlesztéseihez, támogatásának az elmúlt években történt megvonása, majd a közalapítvány megszüntetése komoly hiányt teremtett. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány újbóli létrehozásáig az Oktatásért Közalapítvány támogatásai között elkülönítetten javasoljuk kezelni a kollégiumok szakmai és infrastrukturális fejlesztésére szánt forrásokat, amely nem lehet kevesebb év 800.000 millió Ft-nál.

3. Javasoljuk a sikeresnek bizonyult Arany János Tehetséggondozó Program kibővítését. Ennek keretében lehetségesnek és szükségesnek tartjuk a programba bekapcsolódott iskola-kollégium konzorciumok számának megkétszerezését. A pályázat útján bekapcsolódó új iskolák és kollégiumok az Arany János tehetséggondozó Program keretében kidolgozott pedagógiai rendszer alapján végezhetik munkájukat. A megadott keretek között kell lehetőséget teremteni arra, hogy minden tanévben annyi iskolában indulhasson el a program, amennyi biztosítja, hogy egyetlen arra érdemes és pályázó gyermek se maradjon ki helyhiány miatt a programból.

4. A Térségi Integrált Szakképzési Központok létrehozása, illetve a program várható bővítése már rövidtávon is indokolttá teszi új kollégiumok építését, illetve a már működő kollégiumok bővítését, korszerűsítését. Az igények felmérését, illetve a vonatkozó jogszabály módosítását követően a Munkerő-piaci Alap Szakképzési Alaprésze lehet e fejlesztések részbeni forrása.

5. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül meg kell teremteni a középiskolai kollégiumi hálózat közösségi forrásokra támaszkodó fejlesztésének lehetőségét. E programnak fel kell ölelnie a teljes magyarországi kollégiumi hálózat. A kollégiumfejlesztési programról szóló előkészítő tárgyalásokat haladéktalanul meg kell kezdeni mind az érintett szakmai szervezetek, mind a politikai pártok között.

forrás: fideszfrakcio.hu

 .

Vissza a kezdőlapra