A

Kedves Néném! Amitől tartottunk, immár bekövetkezett, az Európai Bizottság újraértékeli Magyarország költségvetési helyzetét. Így írna ma aktuális levelében Mikes Kelemen. Mi is történt? Csak az, amit előre lehetett látni. Tekintettel a magyarországi költségvetési kilátások komoly romlására, a Bizottság javaslatot tett a Tanácsnak, hogy az idén második alkalommal hozzon határozatot arról, hogy a magyar kormány elmulasztotta a költségvetésének kiigazítására irányuló hatékony lépések megtételét. A kormány által 2005-re és 2006-ra kitűzött hiánycélokat várhatóan nagymértékben túllépik, ezzel kérdésessé válik, hogy tartható-e a hiány Szerződésben előírt 3 %-os referenciaérték alá történő csökkentésére szabott – egyébként méltányosan és hazánknak kedvezően hosszúra hagyott 2008-as határidő.

„Aggasztó hogy Magyarország 2005-ben és 2006-ban lényegesen eltér a saját kormánya által tervezett kiigazítási pályától, mivel ezzel megkérdőjeleződik a túlzott hiány 2008-ig történő kiigazításának hitelessége” – nyilatkozta Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa.

A Tanács 2004. július 5-én határozatot hozott arról, hogy Magyarország további 5 (Cseh Köztársaság, Ciprus, Málta, Lengyelország és Szlovákia) a Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országgal együtt túlzott hiánnyal rendelkezik, mivel hiányuk jóval meghaladta a Maastrichti Szerződésben előírt 3 %-ot. A hiány kiigazításának határidejét 2008-ra tűzték ki. Az éves célokat Magyarország saját konvergencia programjának megfelelően határozták meg. Az Európai Unióról szóló szerződésben és az 1467/97 rendeletben előírt, túlzott hiány esetén követendő eljárás értelmében a Miniszterek Tanácsa is határidőt szabott a hiány csökkentésére irányuló „hatékony lépések” megtételére (a Szerződés 104. cikke (7) bekezdése szerinti ajánlás).

A Tanács 2005 januárjában arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormány által tervezett lépések nem elegendőek a hiánycél 2005-ben való eléréséhez, és következésképpen új ajánlást bocsátott ki. Ez - képletesen szólva – falra hányt borsónak bizonyult.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyarországi költségvetési kilátások július óta – amikor a Bizottság azokat legutóbb értékelte – jelentősen romlottak, és az idei hiány jelentősen magasabb lesz az eredeti 3,6 %-os célkitűzésnél. A kormány által kitűzött új cél 6,1 %. Magyarország a 2006-os célt is módosította, 2,9 %-ról 5,2 %-ra. (Minden hiánycél tartalmaz költségvetési bevételként úgynevezett második pillért képező nyugdíjalapokat, ahogy azt a 2004. évi Eurostat-határozat ideiglenesen engedélyezi. Amennyiben kizárásra kerülnek a nyugdíjalapok, 2005-ben a tervezett hiány 7,4 %-ot tesz ki. A kiigazított 2006-os hiánycélban szerepel a Gripen katonai repülőgépek vásárlásának egységes számbavétele, ami a GDP 0,5 %-ával egészíti ki a GDP 4,7 %-át kitevő bejelentett hiánycélt.)

Ennek következtében a Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy a Szerződés 104. cikkének (8) bekezdése értelmében hozzon határozatot arról, hogy Magyarország ismételten elmulasztotta a túlzott hiányának kiigazítására irányuló hatékony lépések megtételét. Ennek oka:

(i) a GDP 3,6 %-át kitevő 2005-ös hiánycélt legalább a GDP 2,5 %-ával fogják meghaladni, figyelembe véve az autópályák tervezett eladásának megfelelő statisztikai kezelését és a GDP mintegy 0,5 %-át kitevő túllépést, amelyeket illetően a kormány úgy döntött, hogy korábbi kötelezettségvállalásaival ellentétben nem igazít ki;

(ii) a 2006. évre szóló költségvetési tervezet 5,2 %-os hiánycélt helyez kilátásba, azonban várhatóan még ezt az új célt is jelentős mértékben meghaladják, ami főként a szükséges kiadáscsökkentéssel nélkül végrehajtott adócsökkentésekre vezethető vissza;

(iii) ezen túlmenően az adócsökkentés tervezett végrehajtása ellentétes a Tanács azon ajánlásával, amely bármely adócsökkentés ütemezését és végrehajtását a hiánycélok elérésének függvényévé teszi; valamint

(iv) végezetül a magyar kormány által tervezett kiigazítási pályától 2005-ben és 2006-ban való lényeges eltérés, továbbá a strukturális reformok lassú előrehaladása kérdésessé teszi a túlzott hiány 2008-ig történő kiigazításának hitelességét, és felerősíti a makrogazdasági egyensúlytalanságot.

Mivel Magyarország még nem tagja az euróövezetnek, esetében a 104. cikk (9) bekezdése és a hiány esetén követendő eljárás azt követő lépései nem alkalmazandóak. Ha a Tanács támogatja a Bizottság ezen ajánlását, a következő lépés keretében a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdése értelmében megismétlik ezen ajánlást.

Az Európai Bizottsági közleményének teljes szövege megtalálható angolul: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/edp/com_hu201005.pdf

Az Európai Bizottság véleményének ismeretében megállapítható, hogy a magyar kormány minden hibát elkövetett, amit ebben az ügyben el lehetett követni. A fentiek értékeléséhez a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

1. Az euro magyarországi bevezetése nem az Uniónak, hanem elsősorban Magyarországnak érdeke. Nekünk van szükségünk arra, hogy a fizetések és a nyugdíjak értékállók legyenek, s mi nem szeretnénk elviselhetetlen terheket rakni a következő nemzedékek nyakába. Nem hatalmaztuk fel a kormányt, hogy ezt tegye. Nekünk érdekünk, hogy ne fogyjon el a bizalom körülöttünk, hiszen nyitott gazdaságú ország vagyunk, s befelé fordulva, külkereskedelmi kapcsolatainkat leépítve semmire sem jutunk.

2. Hamis minden olyan állítás, amely szerint a kormány ma nem tesz mást, mint ellenáll annak, hogy az országot Brüsszelből irányítsák. Nem Brüsszel diktálta nekünk a menetrendet, hanem a Medgyessy – Gyurcsány kormány készítette el azt, az ellenzék bevonása nélkül.

3. Bekövetkezett, amitől tartottunk, az Unió tagállamai körében megengedhetetlen mást mondani, és mást tenni. A nyáron az új külügyminiszter azzal tért haza Brüsszelből, hogy lefaragja a hiányt. Ezzel szemben megnövelte azt, s e növekedésben nemcsak az autópályákkal való tükrözésnek van szerepe. Felszólítjuk tehát a kormányt, hogy hagyjon fel a kreatív könyveléssel és mentve a menthetőt, vonja felelőségre azokat, akik eddig ezt tették.

5. Gyurcsány visszakozása a 2010-es euró-bevezetéshez nem más, mint gazdaságpolitikai csapda. 2006-ra hatalmas költségvetési hiányt tervezett, az ezévi terv kétszeresét, s ezáltal a következő két év elé megoldhatatlan feladatokat állít. A papír mindent kibír alapon letesznek majd az asztalra olyan számokat, amelyek mintha nem zárnák ki az euró 2010-es bevezetését, de e számok rákényszerítése az országra elviselhetetlen terhekkel járna. A következő kormánynak tehát lehetetlen feladatot kell elvégeznie. Mindez arra utal, hogy kibújt a szög a zsákból: Gyurcsány sem hisz abban, hogy 2006-ban győzni fog. Különben aligha ásna tankcsapdákat magának.

Kitelt a becsület