2005. december 06. kedd 00:23

 

Nem európai kilátások

Reakció a Blaire javaslatra

Az angol elnökség teljes kudarca a ma (2005. dec. 05.) beterjesztett javaslat: érdemben nem mozdítja elő az Uniót sem abba a reformirányba, amelyet Tony Blaire elnöksége elején nagyhangon meghirdetett, sem nem ad lendületet az un. lissaboni folyamatnak. "Üveggyöngyökért" cserébe majd 70 milliárd eurót vesz el a felzárkóztatástól.

 

Amitől tartottunk, bekövetkezett. Halva született ötlettel állt elő az angol elnökség. Érdemi változást az uniós költségvetés szerkezetén nem eszközöl, teljesíti az új tagállamoknak néhány fontos, de nem perdöntő javaslatát, úgymint az önkormányzati pályázók esetén lehetővé teszi, hogy a megvalósítandó fejlesztések áfa tartalmát is lehessen finanszírozni, bevezeti ugyan az N+2 szabályt a Kohéziós Alapnál is, de az új tagállamoknak könnyítésül egy ideig az N+3 szabály lesz érvényes.

Ezzel szemben a strukturális és kohéziós alapokra szánt keretet évi 10 milliárd euróval, (2500 milliárd forinttal) csökkenti. A 31 oldalas előterjesztés számos részletszabályt is tartalmaz, amelyek hatását csak alapos elemzésekkel lehet feltárni. Erre az angol elnökség példátlan módon még 36 órát sem adott a tagállamoknak. December 5-én 18-órakor adták ki az anyagot, s 7-én reggel a pénzügyminisztereknek már állást kell foglalni.

Mire jó ez. Van magyarázat, ami ha igaz, nagyon gyalázatos. Ez a javaslat nyilván elfogadhatatlan. Ha az osztrák elnökség alatt sem sikerül az Európai Tanácsnak saját magával dűlőre jutnia, nem lesz mód új hét éves pénzügyi kerettervet készíteni 2007-re. Ekkor az érvényes Intézményközi Megállapodás 26. §-a lép életbe, s a 2006. évi költségvetés inflációval növelt számai lesznek érvényesek. 2006-ban az új tagállamok még nem részesültek a felzárkóztatási pénzekből a többiekkel egyenrangúan, s ez esetben sokkal kevesebbhez jutnának mint az angolok által most javasolt kurtítás szintje. Viszont az angolok és a többi befizető eléri, hogy ne kelljen még a nemzeti összbevétel 1 százalékát sem befizetniük.

Ez zsarolás, amely alól látszólag nem lehet kitörni. Mégis van megoldás: ha az új tagállamok támogatják az Európai Parlament javaslatát és a lisszaboni kompromisszumtól nem lefelé, hanem felfelé akarnak eltérni, vagy meggyőzik igazukról az angolokat, (ez csoda volna) vagy támogatják, hogy az Európai Parlament mondja fel az Intézményközi Megállapodást, s ekkor a Szerződés 272 §-a adta szabályok keretei között az angolok által javasoltnál lényegesen többet lehet a felzárkóztatásra fordítani.

A felkészülési idő nélküli szerdai "eszi - nem eszi, nem kap mást" nem európai magatartás. De a szolidaritás gyengítése sem az. De mit várhatunk egy "szocialistától"? Úgy látszik manapság szolidaritást nem.

Surján László

 .

Vissza a kezdőlapra