2005. október 07. péntek 08:57

 

"Mert növeli, ki elfödi a bajt"
Illyés Gyula

Központi Statiszta Hivatal

 

Egyes tagállamok kormányai kereskedelmi bankoktól kérnek tanácsokat költségvetési hiányaik mértékének álcázására, mondta Joaquín Almunia, az Unió pénzügyi biztosa. A magánbankok a különböző kormányoknak ugyanazokat a költségvetési trükköket ajánlják, mondta a biztos a Financial Timesban csütörtökön megjelent nyilatkozatában, a konkrét bankok és tagországok megnevezése nélkül. Ezt megúsztuk, kiált fel a magyar ember. Hiszen egyik énje a mundér becsületével törődne, a másik meg végre tiszta vizet szeretne látni a pohárban. Uniós tagságunk velejárójaként íme itt egy közvetlen haszon: már nemcsak az ellenzék és a kormánypárt vívnak egymással meddő szócsatát. Megjelent a pártatlan bíró is a képben, s kiderülnek rendre a "turpisságok".

Almunia az eddiginél több uniós tisztviselőt állított rá erre a jelenségre, megpróbálva lépést tartani azokkal a bonyolult módszerekkel, amelyekkel a tagállamok igyekeznek kisebbre mesterkedni a deficiteket.  Az elmúlt évben jelentős előrelépés történt egyes tagországok költségvetésének tisztázásában, miután kiderült, hogy Görögország 1998 óta minden évben hamis deficitadatokat terjesztett be.

Most már más szelek fújnak.  Sok esetben a magán- és a közszféra közös beruházásaiban (PPP) történnek ezek a pénzügyi machinációk. Ezek ugyan törvényes műveletek, de nem deficitcsökkentők.

Az EU 25 tagállamából 12 lépi át a GDP-érték 3 százalékát, köztük a négy legnagyobb: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország. Almunia a következő hónapokban a módosított stabilitási paktumot fogja alkalmazni, hogy rászorítsa a deficithatárt átlépő országokat a szabályok betartására.

E feladat központi eleme megbízható adatok begyűjtése.

Almunia szerint rendkívül fontos megakadályozni, nehogy a költségvetési szférák lemásolják az egyes magáncégek által használt kreatív könyvelési eljárásokat. Néhány éve több amerikai cég került ilyen helyzetbe, az érintett vezetők közül volt, aki börtönbe került. Kár, hogy a magyar vezetők sem tanultak a példából. A magyar helyzet egyébként nem kirívó, de mégis nagyon csalódást keltő. Magyar hivatalos szervek ugyanis eddig hibátlan, azaz nem manipulált adatokat szolgáltattak.

Jó lenne, ha nem romlana a helyzetünk annyira, hogy mi is a név szerint megnevezett országok szégyenpadjára kerüljünk. Mint annyi minden, ez is csak rajtunk, ez esetben pontosabban a kormányon múlik. Nem lenne szabad nyakra főre eltávolítani a KSH-ból azokat, akik az adatok pontosságát fontosnak tartják, s meg kellene állítani a szakemberek elvándorlását is ebből az intézményből. A nagy múltú és tiszteletet parancsoló intézmény mára a kormánypolitika statisztájává lett, a Figyelő el is nevezte Központi Statiszta Hivatalnak.

Surján László

 .

Vissza a kezdőlapra