2005. október 19. szerda 10:49

 

Hóhér grimaszversenyen

 

Tisztázzuk: én legalább annyira szeretnék 2010-es euró-bevezetést, mint akárki más (különösen azokra gondolva, akik deviza-alapú hitelekbe vágtak bele), de az kifejezetten idegesít, ha a magyar miniszterelnök ezt nem szeretné. Illetve szeretné, amikor könyvet ír, de nem szeretné, amikor rászakad a költségvetési hiány, ám ismét szeretné, amikor elkezd zuhanni a kötvénypiac. Egy kicsit hektikus gondolkodásmódra valló dolog ez, kérem szépen…

Persze, azt is szeretném pontosan tudni, hogy kivel miről tárgyal, amikor a nagyvilágban jár, s itt is, ott is elejt egy-egy különös megjegyzést. A találkozók után. Amelyek tartalma még csak meg sem közelíti az igazságot. Sem az nem igaz, amit mond, sem az, hogy mondta… Viszont – micsoda mimikája van! Lehet, hogy az ő hatására terjed mostanában olyan sebesen ez a mondat: a hóhért grimaszversenyre küldték - eszméletlen fejeket tud vágni…

Na persze, annak idején Bokros Lajost is megpróbálták feljelenteni, mondván: negyven centinél hosszabb szúrószerszámot visel az orra alatt. Ez, persze, csak tréfa, de az igaz, hogy összeakadt vele a bajszunk… Pedig egy kicsit több kompromisszummal talán megoldható lett volna néhány elképzelése – s néhány elképzelését az alkotmánnyal sem lett volna rossz, előzetesen összehangolnia. Az alapvető baj azonban nem a múlt, hanem a jelen. Amelyben Bokros Lajos ismét megszólalt; legutóbb egy hetilapban; s bizony, érdemes néhány mondatát átemelnünk.
Például: mi a helyzet a kormány (és személy szerint Kóka úr) gyakorta hangoztatott vélekedésével: a magyar gazdaság rendkívül versenyképes a régióban? „A Világgazdasági Fórum jelentése szerint ez nem igaz. Rangsoruk alapján Észtország a huszadik helyen áll, mi a harmincnyolcadikon, megosztottan Csehországgal, és előttünk található Szlovénia is. … Észtországban öt éve nincs költségvetési hiány, de Lettországban sincs, sem Litvániában, sőt többlettel számolhatnak a költségvetésükben – és hat-nyolc százalékos gazdasági növekedéssel. De például Romániában, Bulgáriában és Szerbiában sincs költségvetési hiány, és ugyancsak hat-hét százalékos a gazdasági növekedés. Ez azért fontos, mert a költségvetési hiány túlnövekedése éppen ellene hat már középtávon is a magas szintű, évekig fenntartható gazdasági növekedésnek. … Egy adott évben előfordulhat, hogy a hitelekből fedezett állami költekezés és az ebből adódó fogyasztás gyorsítja a gazdaságot, de utána mindig tovább kellene növelni a hiányt, ha újra gyorsítani szeretnék a gazdaságot. Ez a folyamat előbb-utóbb beleütközik a külső pénzügyi egyensúly korlátjába. Magyarán: elfogy a hitel”.

Elfogy, bizony… Bokrossal nyomatékosítva: „…gyorsított ütemben kezd növekedni az államadósság, amellyel a jövő generációira hárítják a mai túlköltekezés terheit, ami ugyancsak nem szolgálja a társadalmi igazságosságot. Ha esetleg a tőkepiacokon felborul a maradék bizalom a magyarországi gazdaságpolitika iránt, annak beláthatatlan következményei lesznek”. S mitől borulna fel a tőkepiac bizalma? Például a tökéletes dilettantizmus megjelenésétől. Amelynek, Bokros szerint, egyértelmű jelei vannak – különösen, ami a kormányfőt illeti. Bár nevén ugyan nem nevezi őt, de elég egyértelmű… „Elég lett volna, ha a kormány csak annyit mond, tudomásul vesszük, hogy az Eurostat nem fogadta el a számítási módszerünket” mondja Bokros. – „Ezzel szemben a kormány a saját lábába lőtt, mert összekapcsolta a deficit formális növelésének beismerését az euró bevezetésének lebegtetésével, amire immár fölfigyeltek a nemzetközi tőkepiacok, mint zavaros és gyanús magyarázkodásra. Ez tökéletes dilettantizmus. … Most mindenki arra figyel, hogy Magyarország föladja-e 2010-et, mint az euró-övezethez való csatlakozás dátumát vagy nem. Sajnos némely kormányzati szereplő még erre a dilettantizmusra is „rátett” azzal a hamis propagandával, hogy mi, magyarok az euró helyett inkább a gazdasági növekedést és a társadalmi igazságosságot választjuk. Ez már több mint hiba, ez bűn”.

Értsük világosan: Bokros Lajos, akivel a polgári oldalnak elég sok vitája van és volt, de a liberális gazdaságpolitika tudói szerint ő ennek egyik szaktekintélye, nem kevesebbet állít a magyar miniszterelnökről, mint hogy súlyos bűnöket elkövető dilettáns bajkeverő. Ez ott áll a sorok között, egyértelműen. Kedves baloldali és liberális gazdaság-tudósok – nem kellene ezt az embert elzavarni…? Mondjuk, úgy, mint az egyszeri porszívóügynököt… Ismerik a történetet? Egy porszívóügynök betolakodik egy házba, és a háziasszony minden tiltakozása ellenére nagy rakás száraz lótrágyát szór a szoba közepére. A nő felháborodik: - Mit képzel?

- Asszonyom, ígérem, amit ez a csodálatos porszívó nem szed fel, én magam fogom megenni – így a házaló. - Akkor teszek rá magának egy kis tejszínhabot, mert nincs áram a házban…

Fejtsem ki bővebben…?
 

Tamási Orosz János

 .

Vissza a kezdőlapra