2005. október 19. szerda 10:49

 

Lendületben az uniós diszharmónia

 

Nem tehetek róla: egyre inkább elmérgesedik bennem a gyanú. Bizonyos Kovács Lászlóval szemben; sőt, pontosabban: már az is felmerül valahol a tudatalattimban, hogy hajlandó-e bizonyos összekacsintó tolerancia-gyakorlásra az Európai Unió szocialista-barát része? Tudom: kőkeményen hangzó felvetés, messzemenően nem állhatja meg a helyét; s mégsem tudom elhessegetni magamtól… Amikor például, azt olvasom a friss hírek között: egy brüsszeli hetilap úgy vélte, György Gábor kinevezése kapcsán, hogy „Úgy tűnik, Kovács László, a magyar biztos ellenezte az EB sajtó-főigazgatóság, valamint az EU személyzeti hivatala által felkért fejvadászcég jelöltjét. Inkább egy párthű jelöltet neveztek ki, ami igencsak nem tetszett egyes jobbközép, Fideszes EP-képviselőknek”. S a hír folytatása, ami igazán érdekes: „A kinevezésekért is felelős Margot Wallström bizottsági alelnök szóvivője alaptalannak minősítette a "Magyarországon megjelent sajtóhíreket". Írásos nyilatkozatában Dowgielewicz leszögezte: a képviseletvezetők kiválasztása a jelöltek szakmai tapasztalata, meghallgatásuk, továbbá vezetői képességeik külső szakértők általi felmérése alapján történt. György Gábort nem nevezték volna ki, ha alkalmassága iránt bármilyen kétség merült volna fel - húzta alá”. Hát – bevallom, nem értem… Való igaz, hogy – szemben a hírben olvasható ellentmondással – a sajtóhírek nem Magyarországon jelentek meg. Illetve, ott is, de a konkrét cáfolat egy brüsszeli hírre reagál. Továbbá – miért kell valójában reagálni?

Tény, hogy György Gábor a szocialista párt uniós parlamenti képviselő-jelöltje volt. De onnan már nem jutott ki; most viszont mégis kint van. Egy pártatlanságot megkövetelő uniós alkalmazotti státuszban – amely pártatlanság, figyelembe véve korábbi elkötelezettnek mondható jelölését, enyhén szólva – megkérdőjelezhető. Hogy jogosan-e, azt majd a gyakorlat eldönti; mindenesetre – a közleménnyel ellentétben – e pillanatban igenis van ok „megkérdőjelezni, hogy az új budapesti képviseletvezető hatékonyan tudja közvetíteni az uniós politikát a magyar közvélemény felé”. S bizony – minél hevesebb egy tiltakozás, annál elmélyültebb a gyanúper…

Amely azzal is folytatódik bennem – vajon lesz-e jövő ilyenkor EVA…? Meglehet, hogy ez is heves, rosszindulatú feltevés, de – hadd magyarázzam meg töprengésem okát… Volt, ugye, az a heves vita az unióval az EVA alkalmazásának jogosságáról. S azzal párhuzamosan zajlott Kovács László biztosi megválasztásának több fejezetes szomorú-játéka. Az első rész azzal zárult, hogy az energia-ügyek területén egyértelműen megbukott. Majd „átnyergelt” az adóügyekre, s láss csodát: kiderült, hogy a világéletében külpolitikával foglalkozó valahai vegyészben „egy könyvelő veszett el”. Mert hogy adóügyi biztosnak már megfelelt… S első diadaljelentése épp az EVA alkalmazhatóságához fűződött; hogy hogy nem, ő kommunikálta a magyar közvélemény felé annak megvédését. Mintha ez a személyes sikere lett volna…

Időközben azonban itthon – szép lassan – megkezdődött az adóügy e fejezetének áthangszerelése. Fokozott ellenőrzésekkel zaklatták az EVA alkalmazóit; Veres pénzügyminiszter, szerintem, egyenesen a csalás gyanúját aggatta rájuk; s előálltak az EKHO-val. Amely természetesen nem az EVA helyébe lép, azt semmilyen veszély nem fenyegeti – épp csak, ugye, akkor meg minek…?

De hogy miért is molyholok én ezen a problémán? Mert azt olvasom, hogy „jogsértési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a használt importautókra vonatkozó regisztrációs adó diszkriminatív jellege miatt. A jogsértési eljárás első szakaszában az Európai Bizottság hivatalos figyelmeztető levelet intéz Magyarországhoz, hogy számoljon be a más EU-tagállamokból behozott használt gépkocsikra vonatkozó hazai adózási szabályokról. Ha Brüsszel néhány hónapon belül nem kap kielégítő választ, akkor az eljárás a második szakaszba lép. A Bizottság végső soron az Európai Bíróság elé viheti az ügyet”. Miről is van szó?

Arról a regisztrációs adóról, amely ellen autókereskedők ezrei tiltakoztak, az elmúlt év őszén. Sorra jelezték: ez, azon túl, hogy csődhelyzetbe hozhatja őket, bizony, az uniós jogszabályokkal sincs köszönő-viszonyban. Mi volt erre a válasz? Bevezették. S most Kovács László, immáron uniós biztosként, de egy hazai választási kampány felvezetésében, kiderítette, hogy „tiszteletben kell azonban tartaniuk a Szerződésben foglaltak szerint a hazai és az EU-termék közötti diszkriminációmentesség elvét, valamint a másodlagos közösségi jogot”. S élére állt a regisztrációs adó eltörlésére irányuló kezdeményezésnek… Erre – szerinte - azért van szükség, mert az adó kivetésének módja az egyes tagállamokban akadályozta a belső piac zökkenőmentes működését és lényegében kettős adózásnak vetette alá az állampolgárokat.

Hogy úgy van; épp csak azt nem értem – ez miért nem volt számára világos tavaly ősszel? S, bizony, nem tehetek róla, de már arra is gondoltam – lásd fentebb – hogy talán azt is ennyire rugalmasan tudomásul veszi majd, ha kiderül: ebben most igaza van, ellentétben az elmúlt év őszével, de volt, amiben akkor tévedett – például az EVA kérdése… Bízzuk az időre…

Egyébként is, úgy tűnik, kitört a jogsértések hava… A magyar médiatörvény jogsértő módon korlátozza a kábelszolgáltatók műsorelosztási jogát – áll az Európai Bizottság által Budapestre küldött hivatalos figyelmeztető levélben. S négy további ügyben is jogsértési eljárás indult a múlt héten: az 1998/34/EK számú, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló irányelv hibás átvétele miatt; s a következő a permetezőanyagok párhuzamos importját szabályozó 89/2004-es magyar kormányrendeletet kritizálja. A harmadik az 1994/22/EK számú, a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló irányelv nem teljes átvételével foglalkozik, a negyedik pedig a 2001/24/EK számú, a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló irányelv transzpozícióját támadja. Nem épp közügyek – de arra egyértelműen rávilágítanak: a magyar és az európai jogharmonizáció, bizony, nagyon sok kérdésben erősen botladozik. S hogy erről viszonylag kevés szó esik a magyar sajtóban?

Ennek okáról talán az új budapesti képviseletvezetőt kellene kérdeznünk, aki, mint tudjuk, hatékonyan tudja közvetíteni az uniós politikát a magyar közvélemény felé…

Tamási Orosz János

 .

Vissza a kezdőlapra