2005. december 17. szombat 17:33
A harangok a koncertterembe mentek
Harangoztak a Magyar Tudományos Akadémián – tegnap este. A dísztermében megtartott hagyományos Karácsonyi Harangjáték igazi meglepetéssel szolgált az érdeklődőknek. Kárászy Szilvia, a „harangok királynője” hol lírai, hol lendületes, dinamikus harangjátékával ismét elbűvölte a közönséget. Már megszokhattuk, hogy a művésznő minden évben új együtteseknek is lehetőséget ad, hogy bemutatkozhassanak a budapesti nagyközönségnek. Így volt ez idén is. Nagy sikert aratott a koncerten vendégként fellépő miskolci harangegyüttes. A költészetet az est folyamán – csakúgy, mint eddig minden évben – Jordán Tamás képviselte.
Az idei Aranyharang-nívódíjat Göllesz Zoltán, a Nádor programiroda vezetője kapta a magyar kultúra terén kifejtett szervező munkájáért és példaértékű emberségéért. A másik két díjazott Szluka Lídia és Barkó Tamás lett, előbbi kiemelkedő énektudásáért, utóbbi kiváló hárfajátékáért. A díjakat Kárászy Szilvia – mint a Magyarországi Lions klubok művészeti elnöke –, Dr. Fogarasi Katalin, a Klauzál Lions Klub elnöke, valamint Erős János, az MFB Rt. vezérigazgatója adta át. Az estet támogató bank vezetője elmondta, hogy ezek az események megerősítették abban, a művészet támogatása sikeres befektetés a Magyar Fejlesztési Bank számára is.
Az est egyik meglepetése volt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 2005. évi, jelentősebb támogatottjai közül néhányan megállapodtak, hogy együtt köszönik meg a bank társadalmi szerepvállalását. Személyesen mondott köszönetet Szinetár Miklós az Állami Operaháznak nyújtott támogatásért, Smrcz Ervin a Heim Pál Gyermekkórháznak nyújtott segítségért, Bereczky Lóránt, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a kortárs magyar képzőművészet népszerűsítéséhez nyújtott segítségért, valamint Halcz József, a Rákóczi Szövetség elnöke a kárpát medencei tehetséges fiatalok támogatásáért.
***
Kárászy Szilvia különleges személyiség – olvashattuk Mácsai János kisesszéjében (többek között). Napjaink egyik legszínesebb, legsokoldalúbb művészegyénisége, aki nemcsak hagyományos koncertek sikeres zongoraművésze, hanem újat kívánó, kísérletező alkat. Emellett zeneszerző és lírai, nőies kisugárzása mellett rátermett kulturális szervező is. Budapesten született. 11 évesen adta első hangversenyét és már két évvel később első díjat nyert, egy fiatal tehetségek számára meghirdetett ifjúsági zenei versenyen. Ezután természetes volt, hogy a muzsikusi pályát választja hivatásként. Nemcsak a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, hanem a Freiburgi Staatliche Hochschule für Musik mesterképzőjén is diplomát szerzett, ezzel is nemzetközivé tágítva művészetének horizontját.
Első lemezfelkérését még főiskolásként kapta 1989 -ben Németországban (Muszorgszkij: Egy kiállítás képei), és ezt a nagysikerű debütálást sok további felvétel követette külföldön és Magyarországon egyaránt. Mestereinek Friedrich Guldát, Kocsis Zoltánt, Tátrai Vilmost és rá jellemző rendhagyó módon a költő Weöres Sándort tartja. Már pályája kezdetén elkötelezett hívévé, művészi értelemben társalkotójává vált egy igen különleges, mégis ősi és Európában évszázadok óta használatos hangszernek, a harangjátéknak. Ő a Szabados-féle Harangjátéknak, ennek az egész világon egyedülálló instrumentumnak a megszólaltatója. A Szabados Harangjáték speciális elektromágneses ütőszerkezete lehetőséget nyújt a művésznek, hogy a „haranghangszert” dinamikusan, egy digitális zongora segítségével, billentyűs hangszerként szólaltassa meg. Érdeklődése a minőségi hangszerek iránt tovább is terjedt: 1998-ban megalapította a FAZIOLI Zongorafesztivált, amely 2001-től 2005-ig a legnagyobb presztizsű magyarországi kulturális program, a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos társrendezvényeként került megrendezésre. A Fazioli Fesztivál „klasszikus” sikertörténete nemrég legújabb, s egyben utolsó állomásához érkezett. 2005 őszén, a Művészetek Palotájának Nemzeti Hangversenytermében került átadásra az a legnagyobb, F 308-as Fazioli modell, amely ily módon már folyamatosan, az év minden napján, közkincsként áll majd a művészek rendelkezésére.
Kárászy Szilvia világszerte koncertezik, olyan kiváló és patinás koncerttermekben lépett fel mint a Hollywood Bowl Los Angelesben, a zürichi Tonhalle, vagy a salzburgi Mozarteum. Az előadói munka mellett 1991 óta foglalkozik zeneszerzéssel, az újdonság és a hagyomány együttes erejéből merítő kompozícióit sikerrel mutatták be. Sokoldalúságára jellemző, hogy zenei témájú filmek készítésben is részt vett. A „Magyar Zene a Zongoraoktatásban 1900-2000'' című filmjét, melyet Ábrahám Mariann szerkesztésében és felkérésére rendezett, 1996-ban UNESCO díjjal tüntették ki. Fontos társadalmi feladatokat is odaadással vállal, 1988-tól tagja a Liszt Ferenc Társaságnak, 2003-ban alapítója és igazgatója a Magyar Zongora Akadémiának.
(tamási)
.