Beszéljenek a tények XI.

Otthonteremtés

Elég volt! Ezt érzi sok ember. Elege van a politikából, pedig még csak most kezdődik a tánc. A polgári oldal komolyan vette már az Unióba való belépést eldöntő népszavazást is, nekigyürkőzött az európai választásoknak, s meg is nyerte azokat. Gyűjtött petíciós aláírásokat, s keményen kampányolt a kettős népszavazás során. Megnyert két időközi országgyűlési választást, s jók az eredményei az időközi önkormányzati választásokon is. De a mostani személyeskedő, vádaskodó hacacáréból nem kér. Elveszti a kedvét, noha tudja: az öv alatti ütések a másik oldalról indulnak. A Gallup mérése szerint a másik oldal szavazóinak körében inkább élénkülés, az elszántság növekedése tapasztalható, nálunk nagyobb a bénító kiábrándultság. Mintha ez lenne a célja a baloldalnak: undorba fullasztani a polgáriak szavazási hajlandóságát.

Hagyjuk a kampánykodást. Beszéljenek a tények.

Idézetek a Figyelő című lap 2004. október 21-i számából. (A cikk címe: Átlagfészek, interneten csak FN-előfizetéssel érhető el.)

Nem a gazdagok biznisze volt államilag dotált lakáskölcsönöket felvenni.(…)

A lakosság 7 százaléka, mintegy 270 ezer család vett fel kedvezményes hitelt.(…)

A kutatás egyértelműen cáfolja, hogy zömében a vagyonosabb réteg képviselői éltek a kölcsön lehetőségével, mint ahogyan az sem igaz, hogy a hitelezési rendszerből a legalacsonyabb jövedelmi csoportok teljesen kimaradtak.(…)

Jól mutatja ezt  az a tény is, hogy az átlagos kölcsön értéke 3,6 millió forint volt. Új lakás vásárlására átlagosan 4,4 millió forintot, használt lakás vásárlásához 3,8 millió forintot, míg lakásfelújításhoz átlagosan 1,6 millió forintot vettek fel.(…)

Csak a hitelfelvevők 23 százaléka vett fel 5 millió forintnál magasabb összeget – átlagosan 7,6 millió forintot.(…)

A nyerészkedés céljából tömegesen felvett hitelekről keringő hírek sem megalapozottak, a megkérdezetteknek csupán 4 százaléka vett fel két esetben hitelt.(…)

Az a tézis is megdőlt, hogy az otthonteremtési támogatás a fővárosiak életminőségének javulását szolgálta volna. Kiderült, hogy a támogatási rendszer elsősorban a vidéki városokban és községekben lakó, három-négy fős családoknak kedvezett.(…)

A kutatás választ ad arra a sokat feszegetett kérdésre is, hogy vajon a támogatott hitelek nélkül is megugrottak volna-e lakásépítkezések. Nos, a hitelekhez szükséges önerő összegét az emberek korábbi megtakarításaikból, illetve meglévő ingatlanaik értékesítéséből tudták előteremteni. Valószínű tehát, hogy az állami támogatás belépése nélkül a beruházások jelentős része nem valósult volna meg.„

Megjegyzés: A Medgyessy-Gyurcsány kormány éppen a fent cáfolt érvekre támaszkodva "alakította át" az otthonteremtés támogatásának rendszerét.

 

Surján László