DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rendkívüli ülés tárgya az úgynevezett olajügyek kivizsgálásának megvitatása és az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolása. Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról a tevékenységről, amelyet az ügyészi szervezet ebben a tárgykörben a mai napig végzett, és egyben röviden vázoljam a jövőbeni feladatokat, az eljárások várható eredményeit. Hangsúlyozni kívánom, hogy az úgynevezett olajügyek vizsgálata több hatóság feladata; én természetszerűleg arról tudok beszámolni, amit az ügyészség a törvényességi felügyeleti, nyomozati és vádhatósági jogkörében tett az eddigiek során.

Elöljáróban arról tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy 1994 óta az ügyészség az úgynevezett olajbűnözéshez kapcsolható különböző bűncselekmények tárgyában 2000. június 25-éig 274 ügyben emelt vádat, 72 ügyben folyik jelenleg nyomozás. Ezek a számok abszolút értékben nem túl nagyok, azonban bonyolult, szerteágazó ügyekről van szó, amelyek felgöngyölítése nagy szakértelmet és rendkívül áldozatos munkát követel.

A közvélemény figyelmét az olajügyekre az 1999. év őszén a Békés megyei rendőri visszaélések felderítésére kezdeményezett vizsgálatok irányították. A Békés megyében feltételezett említett visszaélések, valamint az ott történt rendkívüli rendőrhalálesetek ügyében a Legfőbb Ügyészség az eljárásra a Fővárosi Főügyészséget, illetve a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatalát jelölte ki. Dr. Györgyi Kálmán korábbi legfőbb ügyész úr 1999 októberében döntött úgy, hogy a fővárosi ügyészségi nyomozó hivatalon belül egy külön nyomozó csoport foglalkozzon a Békés megyei korrupciós ügyekkel. Ettől az időponttól kezdve mind a mai napig - hangsúlyozom, mind a mai napig - ez a nyomozócsoport, amelynek létszáma eredetileg hét fő volt, ebbe a tárgykörbe tartozó feladatokat lát el kizárólag.

Az akkor kezdett eljárások a mai napig a következő eredménnyel jártak:

1. A Fővárosi Főügyészség a nyomozás adatai alapján négy Békés megyei rendőrtiszttel szemben ez év júniusában vádat emelt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette, hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt.

2. Az eljárások során alapos gyanú merült fel arra, hogy vezető beosztású hivatalos személyek további bűncselekményeket követtek el hivatali minőségükkel visszaélve.

A fővárosi ügyészségi nyomozó hivatalnál jelenleg is folyamatban vannak ezek az ügyek, lezárásuk a közeli jövőben várható.

3. Egyes feljelentések azt tartalmazták, hogy az úgynevezett olajügyekben érintett bűnelkövetők hivatalos személyeket gazdasági előnyök szerzése, illetve a büntetőeljárások befolyásolása érdekében megvesztegettek. A nyomozás ezeket az állításokat nem támasztotta alá, ezért e tárgyban az eljárást az ügyészség megszüntette.

4. A rendkívüli rendőri halálesetekkel kapcsolatban idegenkezűségre utaló adat nem merült fel.

A fentiekről 2000. június 18-án sajtókonferencia keretében személyesen tájékoztattam a nyilvánosságot is.

A Békés megyében folytatott ügyészi vizsgálat megkezdését követően az Országgyűlés 1999. november 30-ai ülésén döntött országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról, az esetleges korrupciós ügyek feltárásáról az olajügyek és a szervezett bűnözés között. A vizsgálóbizottság a korábbi legfőbb ügyész urat két alkalommal hallgatta meg, és 2000. március 23-án készült el az Országgyűlés számára az olajügyekben folytatott eljárások törvényességi vizsgálatáról szóló jelentés. Ez az önök rendelkezésére áll.

A vizsgálóbizottság 2000. május 8-án hallgatta meg dr. Szeszák Gyula nyugállományú Hajdú-Bihar megyei főügyészt. Dr. Szeszák Gyula azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség indokolatlanul zárta ki a Hajdú-Bihar megyei olajügyek intézéséből, illetve hogy a Legfőbb Ügyészség vezetői törvénysértő módon akadályozták a volt megyei rendőrfőkapitány és hozzátartozói ellen büntetőeljárás megindulását. Hivatalba lépésemet követően e két állítás valóságtartalmának vizsgálatát rendeltem el. A vizsgálat a következőket állapította meg:

1. A Legfőbb Ügyészség dr. Szeszák Gyulát a Hajdú-Bihar megyei olajügyek intézéséből nem zárta ki, kizárására a volt megyei rendőrfőkapitány és felesége ellen hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt 1992-ben indult bűnügyben került sor, azért, mert a megyei rendőrfőkapitány és a megyei főügyész közötti szükségszerű munkakapcsolat miatt a megyei főügyésztől nem volt elvárható az ügy elfogulatlan megítélése.

2. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetője és munkatársai dr. Szeszák Gyulának a megyei rendőrkapitányra és feleségére vonatkozó jelzését az eljárásra jogosult hatóságokhoz továbbította, büntetőeljárás megindítását akadályozó tevékenységet nem fejtett ki. Minderről 2000. június 18-án sajtókonferencián tájékoztattuk a nyilvánosságot.

A vizsgálóbizottság 2000. június 8-án hallgatta meg Nógrádi Zsoltot. 2000. június 14-én kértem a bizottság elnökét arra, hogy a zárt ülésen készült jegyzőkönyv hiteles másolatát büntetőjogi szempontú értékelés végett az ügyészségnek küldje meg. Ez megtörtént. Egyidejűleg Pallag László országgyűlési képviselő úr Pancza István képviselő úrral közösen, a jegyzőkönyvre alapozva feljelentést is tett. A feljelentéskiegészítést követően a fővárosi ügyészségi nyomozó hivatal az ügyben 2000. július 28-án nyomozást rendelt el.

Ezek a tények új helyzetet teremtettek. A Békés megyei ügyekben továbbra is folytatódó, de már kisebb terhet jelentő nyomozás teljesítését ettől az időponttól kezdve az eredetileg kijelölt hét ügyész közül négy ügyész végzi, három ügyész pedig a jegyzőkönyv adatainak ellenőrzését kezdte meg. Figyelemmel az ügy kiemelkedő jelentőségére, július 24-én utasítást adtam e csoport két ügyésszel, augusztus 1-jén pedig további egy ügyésszel történő bővítésére. A tárgykörbe tartozó ügyek vitelével tehát külön csoport keretében jelenleg összesen tíz ügyész van megbízva.

A fővárosi ügyészségi nyomozó hivatal nyomozócsoportja az ügy felderítésére részletes nyomozási tervet készített, amelyet felülvizsgálat utána jóváhagytam. A nyomozati terv elkészítése során figyelembe vettük azt, hogy Nógrádi Zsolt ismert közéleti személyiségeket, hivatalos személyeket súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolt meg, ezért a nyomozás első ütemének feladatául szabtuk az erre vonatkozó állítások tisztázását. A nyomozócsoport az eljárása során többször kihallgatta tanúként Nógrádi Zsoltot, illetve további 16 személyt ugyancsak tanúként hallgatott meg; házkutatást foganatosított Nógrádi Zsolt lakó- és tartózkodási helyein, a lefoglalt bizonyítékok értékelése érdekében szakértőt rendelt ki, illetve okirati bizonyítékokat szerzett be.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a nyomozás első üteme az előre meghatározott tervek szerint a tegnapi nappal befejeződött, és annak eredményéhez képest a fővárosi ügyészségi nyomozó hivatal meghozta erről a nyomozási irányról szóló határozatát. Engedjék meg, hogy ennek rövid lényegét ismertessem önökkel.

1. A nyomozó hivatal a beszerzett bizonyítékok értékelése alapján az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben Lezsák Sándor és Szabó Iván jelenlegi, illetve volt országgyűlési képviselőkkel, Pintér Sándor korábbi országos rendőrfőkapitánnyal, jelenleg belügyminiszterrel, valamint a Magyar Szocialista Párt meg nem nevezett pénztárnokával kapcsolatba hozott cselekmények tárgyában a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Részletesen: Lezsák Sándor országgyűlési képviselő esetében Nógrádi Zsolt a bizottsági meghallgatásán azt állította, hogy egy ismert, olajszármazékokkal kapcsolatos bűncselekményeket elkövető csoportnak telephelyet biztosított. Ezenkívül kijelentette, hogy 1994-ben egy feketeolajat szállító vasúti szerelvény elvámolásában is közreműködött. A nyomozás adatai szerint Nógrádi Zsolt ez utóbbi tényállításainak forrását, Lezsák Sándor közreműködésének módját megjelölni nem tudta, a telephellyel kapcsolatos előadását pedig többször módosította. A nyomozás összes adata szerint Lezsák Sándor személye a rendelkezésre álló adatok alapján semmilyen bűncselekmény elkövetésével nem hozható összefüggésbe.

2. Szabó Iván volt országgyűlési képviselővel kapcsolatban a bizottság előtt Nógrádi Zsolt úgy nyilatkozott, hogy pénzügyminiszterként 1992-ben, illetve 1993-ban bankhiteleket szerzett vállalkozóknak olajimporthoz. Az egyik vállalkozóval kapcsolatban Pallag László korábbi, 1999 őszén történt feljelentésére már eljárt a nyomozó hivatal, abban a nyomozásban éppen az említett közéleti szereplőhöz fűződő kapcsolatot vizsgálta. Sem akkor, sem most nem támasztotta alá adat a vállalkozó és az akkori pénzügyminiszter kapcsolatát. Nógrádi Zsolt az információ forrását ebben az esetben sem tudta megjelölni. Figyelemmel a kihallgatott tanúk vallomására, illetve a beszerzett iratok adataira, Szabó Iván személye semmilyen bűncselekmény elkövetésével nem hozható összefüggésbe.

3. Dr. Pintér Sándor volt országos rendőrfőkapitánnyal, jelenlegi belügyminiszterrel kapcsolatban Nógrádi Zsolt a következőket állította: Pintér Sándor többször járt egy vállalkozó érsekhalmi kastélyában, ahol alkalmanként 25-50 millió forintot kapott azért, hogy a vállalkozót az országos szintű rendőri - úgymond - atrocitásoktól megvédje. Másrészt Pintér Sándor beszélte meg ezzel a vállalkozóval, hogy az 1994-es országgyűlési választások előtt az MSZP-nek 750 millió forintot juttat kampánycélokra. (Derültség, moraj az MSZP soraiban.) Harmadrészt: Pintér Sándor belügyminiszterként 2000. február 18-án a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány kíséretében találkozott nevezett vállalkozóval annak érsekhalmi kastélyában.

A nyomozás a következőket állapította meg: Nógrádi Zsolt többször változtatta a Pintér Sándort terhelő vallomását, vele kapcsolatban időről időre újabb és újabb tényállításokat közölt. A nyomozás eredményeként kizárható, hogy 1994 vége előtt nevezett vállalkozó megszerezte volna az érsekhalmi kastély tulajdonjogát, és az is, hogy 1994 vége előtt ott az akkori országos rendőrfőkapitányt fogadta.

A Nógrádi Zsolt által megjelölt bizonyítási lehetőségeket a nyomozó hivatal a végletekig kimerítette, a megjelölt tanúkat kihallgatta, és az így beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták Nógrádi Zsolt előadását, ide értve a Pintér Sándornak juttatott milliók átadását is. Nógrádi Zsolt az ügyészségi kihallgatáson kijelentette, hogy utolsó állítását, nevezetesen a 2000. február 18-ai érsekhalmi találkozóról szóló információt a 2000. június 8-ai bizottsági ülésen hallotta, és azt ismételte meg mint saját információt. Azt, hogy ezt ki és mikor közölte vele, megmondani nem tudta.

4. Az MSZP-nek az 1994-es választásokat megelőzően Pintér Sándor, úgymond, felhívására juttatott 750 millió forinttal kapcsolatban - miként már utaltam rá - a nyomozás megállapította, hogy '94 vége előtt nevezett vállalkozó az érsekhalmi kastélyt nem használta, nem is használhatta, annak nem volt tulajdonosa, így ott pénzt sem halmozhatott fel.

Megjegyzem egyébként, hogy a 750 millió forintra nézve bizonyítási kísérletet végeztünk el abban a tekintetben, hogy a Nógrádi Zsolt állította módon elhelyezhető-e ez az összeg abban a gépkocsiban, illetve egy hasonló gépkocsiban, mint amit a tanú megjelölt. A bizonyítási kísérlet egyértelműen cáfolta a tanú elmondását: ilyen módon ez az összeg nem volt elhelyezhető, pontosabban körülbelül a tanú által megjelölt módon 2,5 milliárd forintnak kellett volna ott lennie.

Mindezekre, valamint a nyomozás során kihallgatott Nógrádi Zsolt kijelentéseit cáfoló hat tanú vallomására figyelemmel dr. Pintér Sándor személye bűncselekmény elkövetésével, semmilyen bűncselekmény elkövetésével nem hozható összefüggésbe, miként az MSZP meg nem nevezett pénztárnoka sem.

Következő: az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt a 2000. július 28-án elrendelt nyomozás második üteme változatlanul folyamatban van. Több vezető beosztású hivatalos személy büntetőjogi felelősségének a megállapítása még hátravan. Az eljárás jelenlegi szakaszában a nyomozáshoz fűződő érdekek miatt további információ adására ebben a pillanatban nincs lehetőségem. A nyomozás eredményéről - kívánság szerint - a házelnök úr útján vagy más módon tájékoztatni fogom a tisztelt Házat.

Az eljárás során megállapítást nyert, hogy Nógrádi Zsolt a bizottsági meghallgatása során 81, míg tanúkénti meghallgatása során további 56 személyt hozott összefüggésbe bűncselekmények megvalósításával. A nyomozó hivatal az összesen 137 személy közül 114-et azonosított, míg 23 személy nem volt azonosítható a tanú által közölt adatok elégtelen volta miatt. Az azonosított, nem hivatalos személyek büntetőjogi felelősségének tisztázása érdekében a rendelkezésünkre álló adatokat az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokhoz továbbítjuk.

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

2000. augusztus 3-án Pallag László képviselő úr feljelentése alapján kijelölt katonai ügyészség kezdte meg a nyomozást egy szeghalmi rendőri intézkedés tárgyában elöljárói intézkedés elmulasztása miatt. Ezt azt ügyet azért említem, mert kapcsolódik az úgynevezett olajügyekhez és korrupciós ügyekhez.

Ugyancsak meg kell említenem Pallag László képviselő úrnak a Köztársasági Őrezred parancsnoka tevékenységével összefüggésben tett feljelentését, amelyet a fővárosi ügyészségi nyomozó hivatal vizsgál jelen pillanatban.

Az általam vázolt körben egyes hatóságok előtt tett állítások rendkívül súlyos vádakat fogalmaztak meg hivatalos személyekkel, illetve a közélet szereplőivel szemben. Az állítások ellenőrzését követően a fentieknek megfelelően a felsorolt személyek tekintetében a nyomozó hivatal az eljárást megszüntette.

A büntető jogszabályok előírásaira figyelemmel a határozatok jogerőre emelkedését követően mindazok ellen, akiket akár tettesként, akár részesként a hamis vád gyanúja terhel, az ügyészség nyomozást fog elrendelni, és a közintézményekbe vetett bizalom helyreállítása érdekében soron kívül le is fogja folytatni az eljárásokat.

Az úgynevezett olajügyek feltárásának egy másik szála is folyamatban van. Pallag László képviselő úr 2000. augusztus 2-án írásban kért fel az olajforgalmazással foglalkozó cégekre vonatozó adatok közlése érdekében. Figyelemmel arra, hogy ez nem büntetőeljáráshoz köthető szolgáltatás, a Legfőbb Ügyészség, illetve a megyei főügyészségek magán- és közigazgatási jogágában, szakágában eljáró ügyészeit utasította a helyettesem a feladatok elvégzésére.

Az adatvédelmi biztos úrral történt egyeztetést követően - várhatóan két héten belül - az ügyészi szervezet minden beszerezhető és kiadható adat szolgáltatására készen áll.

Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészi szervezet az elmúlt évben összesen 723 896 ügyben járt el. Álláspontom szerint az ügyészi szervezet alkotmányos kötelezettségeit pontosan teljesítve, erejét megfeszítve végzi munkáját valamennyi elé kerülő ügyben. Egyetértve azonban azzal, hogy kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani azoknak az ügyeknek, amelyek szoros összefüggésben vannak a közbizalommal, a hatóságok és hivatalos személyek munkájának értékelésével, különleges fontosságot tulajdonítunk - és személy szerint én is különleges fontosságot tulajdonítok - a most tárgyalt és széles közérdeklődést kiváltó ügycsoportra. Eötvös József írta, hogy "mindannak, amit igen sokan valónak tartanak, ugyanazon következései vannak, mintha az csakugyan való volna". Ezért elengedhetetlenül szükséges az igazság kiderítése.

Biztosíthatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy az ügyészség, talán erején felüli teljesítményt is nyújtva, lehetőségeihez képest mindent megtesz ennek az igazságnak a felderítésére, bűncselekmények megállapítása esetén pedig az elkövetők felelősségre vonására, egyben pedig készen áll az Országgyűlés által esetlegesen hozandó határozatok teljesítésére.

Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps.)
 

Vissza a kezdőlapraVissza az Olaj-ügy összefoglaló oldalra