DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Parlament! Régen beszélünk olajügyekről, de a rendőrségen és a vám- és pénzügyőrségen kívül kevesen tekintették át, mi vezetett az olajügyeknek a kialakulásához, milyen társadalmi, jogi, kriminalisztikai és szakmai változások voltak szükségesek ahhoz, hogy ezek megszűnjenek.

Szeretném áttekinteni a történteket jogi és kriminalisztikai szempontból önök előtt és az önök segítségével, önökkel közösen; hiszen önök közül sokan személyesen részesei voltak a területet érintő törvények kialakításának, vagy pártjuk révén érintettek a jogalkotási folyamatoknak. A forradalmi sebességgel folyó társadalmi átalakulás 1990-ben a jogi és a gazdasági robbanást is előidézte. Az 1990. évi XXII. törvény liberalizálja, alanyi joggá teszi a külkereskedelmet. Egyik pillanatról a másikra 130 ezer vállalkozó él alanyi jogával, és külkereskedelmi feladatokat vállal. Kérem, ne felejtsük el, hogy erre nincs felkészült apparátus a vám- és pénzügyőrségnél, a hatóságoknál, nincs számítógépes háttér, nincs megfelelő szakembergárda. És a cégeknek nincs tőkéje, nincs szaktudása és nincs tapasztalata a külkereskedelemben.

A cégnyilvántartás gyakorlatilag még nem működik, nem alakult ki. Személyazonosság ismerete nélkül lehet céget alapítani, a nyilvántartás 1995-re lesz használható. Az állam felé a fizetési fegyelem nulla. 1992-ben százmilliárd forint vám és kintlévőség van. Gazdasági bűncselekményhullám indul meg az országban. Három év alatt megduplázódik a bűnözés. Mindenki, aki bűncselekményt követ el, kettős felmentést ad magának. Először is elhatározzák, hogy most van itt a dinasztiaalapításnak az időszaka, most lehet meggazdagodni. A másik, gyakran idézik Fordnak a szavait: "Az első milliómról ne kérdezzenek, a többiről magam is el tudok számolni." És bizonyítja ezt a bűnözési szerkezetnek az átalakulása.

Az anyagi haszonszerzésre törekvő bűncselekmények valamennyi bűnözésnek a 82-84 százalékát teszik ki ebben az időben. Az elkövetőknek több mint 67 százaléka első bűntényes, korábban nem volt büntetve. Ez azt jelenti, hogy nem a bűnözők fedeznek fel új piacokat, hanem a gazdagodni vágyók ismerik fel a lehetőségeiket. Ezek a lehetőségek természetesen sok esetben törvénytelenek. Kiemelkedő szakemberek válnak bűncselekmény elkövetőivé. És talán megemlíthetem itt, hogy a kiemelkedő szakemberek között ott vannak az államigazgatás szakemberei, és jól ismerjük a honvédtisztek megbotlását az olajügyekben. További sajátosság, hogy az elkövetők vagy maguk jól képzettek, vagy igénybe veszik a szakértőket. Jogi osztályokat működtetnek egy-egy bűncselekménytípus kidolgozására. És a társadalmi megítélés sem egyértelmű még. A társadalmi megítélésben még ott libeg a kérdés: ügyes emberekről van szó? Jó üzletemberekről van szó? Vagy bűncselekmény elkövetőiről?

Felmerül a kérdés, hogy erre a robbanásszerű változásra hogyan reagáltak a hatóságok, hogyan reagált a rendőrség, hogyan reagált a vám- és pénzügyőrség. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni az akkori tevékenységüket, nézzük meg, hogy milyen helyzetben voltak ezek a hatóságok. A rendőrségnél egyszerűen tragikusnak nevezhető a helyzet. Óriási a fluktuáció. 1990-ben 25 ezer fős a testület, évente 1500, kiemelkedő években 2200 rendőr hagyja el a pályát. Gyakorlatilag az elmúlt tíz évben 12 ezer rendőr válik meg a testülettől, elsősorban a többdiplomások, a jól felkészült rendőrök, akiket felszív a felvirágzó gazdaság. 1989-ben csapásként éri a rendőrséget, hogy a gazdasági rendőrséget megszüntetik, a gazdasági osztályokat megszüntetik, és nehéz a munka, mert a testület gyakorlatilag eladósodik.

Hatályon kívül helyezik a titkosszolgálati eszközökkel folytatott adatgyűjtés lehetőségét. Ideiglenes jelleggel az 1990. évi X. törvény teszi lehetővé, de csak olyan bűncselekmények esetében, amelyet öt évnél súlyosabban büntet a törvény. Ez gyakorlatilag a gazdasági bűnözés jelentős részét nem érinti, hisz azoknak akkori büntetési tétele vagy nem éri el, vagy pont öt esztendőben nyilvánul meg. A titkos munka iránt elveszítik a bizalmukat az emberek, elveszítik a bizalmukat a rendőrök, és elveszítik a bizalmukat azok, akik a titkos munkát végzik, hisz nap mint nap leleplező cikkek jelennek meg az újságokban, hogy ki milyen titkos tevékenységet folytatott, akár bűnügyi, akár más területen. Ezt csak a rendőrségi törvény 1994-ben történt megjelenése tudja a későbbiekben megakadályozni, és tudja helyre tenni a rendőrségen belül ezt a munkát. A vám- és pénzügyőrség ugyanakkor csak 1996-ban kapja meg ugyanezt a lehetőséget, és csak 1998-at követően van lehetősége az adónyomozóknak, hisz azt követően jönnek létre, és a határőrségnek, hogy ilyen titkos tevékenységet végezzenek.

Mit tett ennek a tükrében az országos rendőrfőkapitány? 1993-ban a döntése alapján a gazdaságvédelmi főosztály újraszerveződik. Ekkor a megyékben is létrejönnek a gazdaságvédelmi szervezetek. Hozzá kell tenni, hogy a hálózati személyek addigra elmennek, nagyon nehéz újabb és újabb munkatársat találni. Szerencsére döntés születik a cégnyilvántartásról, és 1995. január 1-jétől szinte tökéletesen működik a számítógépes rendszer, és egyre több adatot tud szolgálni. Ugyanakkor az adóztatási rendszer összhangja még meg van bomolva, megbomlott. A gázolajat terhelik: fogyasztási adó, általános forgalmi adó, útalap, termékdíj, készletezési hozzájárulás, statisztikai illeték, vámilleték, és a későbbiekben még vámpótlék is. Természetesen a befizetési határidők, a befizetési helyek és kötelezettségek szinte mind-mind különállóak, máshova kell őket befizetni, és szinte nyomonkövethetetlenek.

A törvényi háttér is ingatag. Valamennyien ismerjük a nullum crimen sine lege elvét - vagyis: nincs bűncselekmény törvény nélkül. Ezeket a cselekményeket nem tudjuk minősíteni. Az olajbűncselekmények vizsgálatakor megnéztünk 150 ugyanolyan történeti tényállású bűncselekményt. Kérem szépen, ebből a helyi viszonyoknak megfelelően 50-ben csalás miatt, 19-ben adócsalás miatt, 15-ben rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala és 10-nél kevesebb esetben jövedéki visszaélés, csempészet vagy vámorgazdaság miatt folyik az eljárás.

A '93. évi LVIII. törvény - amely az olajjal elkövetett bűncselekményeket jövedéki bűncselekménnyé minősíti - tesz rendet ebben az ügyben. 1993. december 21-én adja ki a legfőbb ügyész azt az állásfoglalását, amely alapján egységessé válik az ilyen jellegű bűncselekmények üldözése az országban. Hozzá kell tegyem, hogy '93-ban még a szervezett bűnözés nem tapint rá, vagy ebben az időben kezd csak rátapintani az olajbűncselekményekre.

Felmerül a kérdés, hogy a törvényhozás miért nem volt gyorsabb, miért nem reagált határozottabban egy-egy intézkedésre. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy a gazdasági-társadalmi átalakulás jogszabályi hátterének megteremtése rendkívül nagy feladatot rótt a törvényhozásra. 1990 és '93 között több mint négyszáz törvényt alkotott a parlament, amelyek alapvetően megváltoztatták a gazdasági és a társadalmi életet Magyarországon. A munka jelentőségét érzékeltetve említem meg az alkotmányt módosító, a politikai intézményrendszert átalakító, az alapvető emberi és szabadságjogokat biztosító, az új gazdaság alapjait megteremtő törvényeket. De úgy gondolom, hogy ezt itt nekem nem kell elmondani, hisz az itt ülők jelentős része részt vett ebben a törvényalkotási folyamatban.

Engedjék meg, hogy rátérjek az olajügyekre. A kiindulási alap 1989, amikor a háztartási tüzelőolaj és a dízelolaj vagy gázolaj közötti jelentős árkülönbség megjelenik. Első lépésként a dízelautó-tulajdonosok háztartási tüzelőolajat töltenek az autójukba. Még vannak gátak a bűncselekmények kialakulásánál, hisz még állami monopólium a behozatal. De mint említettem, 1990-ben ez felszabadul, és alanyi joggá válik. Bejelentési kötelezettség, kvótarendszer alakul ki.

A visszaélések megszüntetése érdekében a 64/90-es kormányrendelet előírja, hogy meg kell színezni ezeket az üzemanyagokat. 1991 januárjától a motorikus gázolaj és a tüzelőolajok körébe tartozó háztartási tüzelőolaj is szabadon, készpénzért vásárolható termékké válik ugyan, de meg kell színezni. A kormányrendelet előírja, hogy motorikus célú felhasználása szabálysértés. Ebben az időben körülbelül harminc jogszabály keletkezik. Harminc jogszabály változik nap mint nap, amely a visszaéléseket megpróbálja visszaszorítani. A pirosra festett háztartási tüzelőolajat, bár kizárólag háztartási célokra volna szabad használni, szinte valamennyi dízelautó-tulajdonos, traktoros és mezőgazdász nem arra használja.

A színezett háztartási tüzelőolaj illegális forgalmazásának és felhasználásának visszaszorítása érdekében a rendőrség lép elsőnek. A 25/1993. számú intézkedést kiadja az országos rendőrfőkapitány - itt van az intézkedés, bárki betekinthet ebbe az intézkedésbe -, amely egy intézkedéssorozatot tesz kötelezővé, amelynek alapján a gépjárműveknél az üzemanyagtöltő-állomásokon, telephelyeken is több ezer fokozott ellenőrzést kell végrehajtani. Ez idáig sem a fogyasztóvédelem, sem más államigazgatási hatóság ilyen intézkedést nem hoz.

Kérem, az ellenőrzés tragikus! Ennek során megállapítható, hogy a kutak 25 százalékánál csalnak az órafejjel, csalnak a tartályokkal, és 25 százaléknak nincs működési engedélye. A kutak 26 százalékánál hamis vagy hamisított üzemanyag található. A visszaélések nagyságára az jellemző, hogy ma a Magyarországon működő benzin- és olajkutak 75 százalékánál folyamatos a szabálysértés - 1993-at írunk. A megtett intézkedések eredményeként szorult vissza vagy szinte teljes mértékben megszűnt a színezett termékek üzemanyagként történő felhasználása.

1994-95-ben a szervezett bűnözés kezd rákapcsolódni az olajhamisításra. Pillanatnyilag tanácstalan az államigazgatás, tanácstalan a rendőrség. Az Országos Rendőr-főkapitányság tudományos nemzetközi tanácskozást hoz létre 1995 decemberében, hogy mit kell tenni és mik a visszaszorítás esetei. Erről a tudományos tanácskozásról megjelenik egy külön kiadvány, amely valamennyiünk számára nagyon sok tanulságot tartalmaz a mai napig is. Csak az a probléma, hogy mind a törvényalkotók, mind az államigazgatási munkások kevesen olvasták el ezt a tanulmányt.

1993-ra olyan mennyiségű volt az előállított hamis gázolaj, hogy a legális olajkereskedelemmel foglalkozó nagy társaságok a magyarországi piacról való kivonulásukat fontolgatják. Ezért május 15-én hatályba lép a 66-os kormányrendelet, amely az utalványrendszer ismételt bevezetését rendeli el - rövid életű volt, hiszen július 1-jével hatályát veszti ez a rendelet. Majd '94. május 1-jével újra utalványrendszer van. Nem találja a megoldást az államigazgatás. A rendőrség és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az eljárások kezdeti szakaszában jelezte a hto-val való bűncselekmények elkövetésének lehetőségeit.

1993. április 14-én írásban tett javaslatot az Országos Rendőr-főkapitányság a kormánynak, hogy szüntessék meg az árkülönbözetet. 1995-ben történik meg az árkülönbözet megszüntetése.

Az olajtermékkel és olajforgalmazással kapcsolatos visszaélések rendőrségi vizsgálata '93 márciusától kapott megfelelő hangsúlyt a bűnügyi helyzet feltérképezésével. Ugyanakkor 1993-ban az LVIII. törvény a rendőrségtől elveszi és a vám- és pénzügyőrséghez teszi át a jövedéki termékekkel kapcsolatos nyomozás hatáskörét.

1993 áprilisában az Országos Rendőr-főkapitányság koordinációs bizottságot hoz létre. Ebben a rendvédelmi szervek védelmi szolgálata, a katonai és polgári titkosszolgálatok, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a katonai és polgári ügyészségek, az APEH, az Állami Energetikai Főfelügyelet, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség és az Olajforgalmazók Szövetsége van jelen. Ez teljesen önálló kezdeményezés. Ezt a kormány elfogadja, '94. március 1-jén az 1023-as határozatával gazdaságvédelmi koordinációs bizottság néven megerősíti és a Belügyminisztérium irányítása alá teszi. Ezt a továbbiakban - 1995-ben is - az új kormány is értékeli, és a Miniszterelnöki Hivatalhoz csoportosítja át.

Gyakorlatilag azt vehetjük, hogy a szervezett bűnözés '94 elején ismeri fel először azt, hogy itt milyen óriási üzlet van. A piti csalókon keresztül ismeri fel, azokon a kis csalókon keresztül, akik szervezett bűnözői körökben nem jelentenek semmit. Hogy ezt hogyan lehet megakadályozni, 1995-ig a titkosszolgálati eszközök, módszerek újjászületésével tudja csak megszervezni a rendőrség, és sorozatosan a szervezett bűnözői körök felszámolását megkezdi. Gyakorlatilag 1996-ra ezt a bűncselekménytípust sikerül megszüntetni. 1996-tól kezdődően azonban a szervezett bűnözői körök egymásra támadnak a piac beszűkülésével, és akkor kezdődnek meg a robbantások és az emberölések a szervezett bűnözési körökben.

Külön tanulmányt lehetne írni a halasztott vám fogalmáról. A vám- és pénzügyőrség is megpróbálja megtenni azt, hogy hogyan lehetne ezt megakadályozni. Kitalálja azt, hogy nem lehet halasztott vámot fizetni. Aki befizeti a vámot, csak az viheti el a vámárut. Azonban más kormánydöntés születik. Újabb kormány újabban kitalálja, kérem szépen, egy év múlva újra megszüntetik. Van, amikor csak hetekre él ez a jogszabálya a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokának. Azt gondolom, hogy ezek is jelentősen akadályozták volna ennek a kialakulását, ugyanakkor nem tudom felmérni azt, hogy a gazdaság fejlődésének lett volna-e akadálya a halasztott vámfizetés eltörlése, avagy sem.

Ezt csak a gazdasági szakemberek tudják megmondani; én nem sorolom magam ezek közé.

A szervezett bűnözés, úgy érzem, erről a területről eltűnt. Azok, akik végrehajtották ezeket a bűncselekményeket, elmentek az országból.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy érdemes felolvasni az ÁSZ-jelentés egy részét: "A vámterhek beszedésének szabályozása 1999-re eurokonform lett. A vámgarancia-rendszer szigorúbb, mint az Európai Unióban, és ez indokolt Magyarországon. A halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezőknek hátralékuk nem keletkezett 1999-ben." A végére értünk ennek a résznek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Személyemet sok támadás érte ezen a területen. Lehet, hogy egy kicsit énközpontú volt az előadásmódom, hogy mi mindent tett az akkori országos főkapitány, akár volt rá hatásköre, akár nem volt rá hatásköre. De úgy érzem, hogy mindent megtett, mert hivatásának tekintette a bűnüldözést.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hogy a szervezett bűnözés támadni fogja a belügyminisztert és az Országos Rendőr-főkapitányságot, ez világos volt előttem. Több újságban nyilatkoztam - újságcikkek mutathatók fel -, tudományos tanácskozáson külföldiek is elmondták, hogy ez be fog következni, hisz' érzékeny vérveszteség érte a szervezett bűnözést.

Jól látható a bűnözés visszaszorulása az elmúlt időszakban: 1998-ban 600 ezer bűncselekmény volt. Remélem, hogy a 2000. évben az 500 ezret sem éri el a bűncselekmények száma. Kiemelendő az is, hogy a szervezett bűnözői körök jelentős része jelen pillanatban előzetes letartóztatásban van.

Arra tehát számítottam, hogy a szervezett bűnözői körök, a bűnözők támadni fognak - de arra nem, hogy politikusok is támadni fognak. Arra nem számítottam, hogy becsületes emberek is támadni fognak. (Közbeszólások az MDF soraiból: Így van!) Én bízom benne, hogy ezek a támadások elmaradnak. Továbbra is bízom a jogban, és továbbra is bízom az épeszű emberek értékítéletében.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz, az MSZP és az MDF padsoraiban.)
 

Vissza a kezdőlapraVissza az Olaj-ügy összefoglaló oldalra