DR. SOLT PÁL, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom célja az, hogy mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke rövid tájékoztatást adjak az OIT-nak az úgynevezett olajügyekkel kapcsolatos intézkedéseiről és általában a bíróságok ezzel összefüggő helyzetéről.

Engedjék meg két törvényi rendelkezés előrebocsátását. Az alkotmány 45. §-ának (1) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 1. §-a értelmében a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. Szemben a közkeletű, de nem helytálló felfogással, amely az igazságszolgáltatáshoz sorolja a büntetőeljárás nyomozati szakaszát - vagyis általánosságban a rendőrség és az ügyészség tevékenységét -, meg kell állapítani, hogy a büntetőeljárás bírósági szakasza, azaz a büntető igazságszolgáltatás akkor kezdődik és csak akkor kezdődhet, ha az ügyész a büntetőeljárásról szóló törvény alapján vádat emel, mégpedig bűntett esetén vádirat benyújtásával, vétség esetén pedig vádindítvánnyal.

Tisztelt Országgyűlés! Hogy az úgynevezett olajügyeket legalábbis mennyiségi szempontból elhelyezzük a bírósági ügyek között, néhány adatot mondanék. Az 1997. év végén a helyi bíróságokon az összes ügyeket tekintve 187 ezer ügy volt folyamatban, és ez a mennyiség 2000. június 30-ára, éppen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működésének két és fél éve alatt 25 százalékkal csökkent, 140 ezerre. Ami most már a közvádas büntetőügyeket illeti, csupán fél év alatt, 1999 végétől 2000. június 30-áig 10 százalékkal, 51 ezerről 45 ezerre csökkent az ügyek száma.

Az OIT már 1999 novemberében felmérte az úgynevezett olajügyek bírósági alakulását, és megállapította, hogy akkor összesen 96 ilyen büntetőügy volt a bíróságokon folyamatban, ezek egy része 2000 nyarára befejeződött, azonban új ügyek is keletkeztek. 2000. június 30-áig olajügyekben összesen 360 vádlott ellen emelt vádat az ügyész. Ezek közül 256 vádlott bűnösségének megállapítására és elítélésére került sor - ez 75 százalék -, 66 vádlott felmentésére került sor, 18 ellen pedig az eljárást a bíróság megszüntette.

Tisztelt Országgyűlés! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló már idézett törvény 41. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírósági elnökök igazgatási tevékenységének irányítása és ellenőrzése során - idézem a törvény szövegét: - "kivételesen bármely tagjának javaslatára elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy közérdek szempontjából kiemelkedő ügyek soron kívüli intézését".

Erre a törvényi rendelkezésre alapította előterjesztését az igazságügy-miniszter, aki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000. július 5-én megtartott ülésére nyújtott be előterjesztést az úgynevezett olajügyek miatt folyamatban levő büntetőeljárások soron kívüli intézésének elrendelése tárgyában. Az előterjesztés tételesen - és az akkori adatoknak megfelelően teljeskörűen - felsorolta azokat az első és másodfokú elbírálási szakban a bíróságokon folyamatban lévő ügyeket, amelyeknek soron kívüli intézését az igazságügy-miniszter az ügyeknek a közérdeket jelentős mértékben érintő és foglalkoztató jellegére tekintettel javasolta. A legfőbb ügyész csatlakozott az igazságügy-miniszter előterjesztéséhez, és közös javaslatként kérte napirendre tűzését.

Összesen 93 ügyről van, volt a július 5-ei ülésen szó. Ezek túlnyomó részében az eljárás adócsalás miatt indult, de szerepelnek közöttük más bűncselekmények, mint például lopás, rossz minőségű termék forgalomba hozatala, csempészet, adó- és társadalombiztosítási csalás, vesztegetés. Emlékeztetek arra az imént mondott adatra, hogy ebben az időpontban 45 ezer büntetőügy volt folyamatban a helyi bíróságokon.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a fent említett ülésén az előterjesztést megtárgyalta, és az olajügyek miatt folyamatban lévő büntetőeljárások soron kívüli intézéséről szóló 65/2000. számú határozatával az előterjesztett valamennyi ügy soron kívüli intézését elrendelte. A határozat a Bírósági Közlöny 2000. évi 7-8. együttes számában került közzétételre, és a határozatot július 6-án sajtótájékoztatón ismertettem.

A soron kívüli eljárásra utalt ügyekben az eljárás gyors lefolytatását gátló okokat megvizsgáltuk. Ezek között a legkülönbözőbb... (Folyamatos zaj. - Dr. Solt Pál rövid szünetet tart. - Közbeszólás az MDF padsoraiból: Mi figyelünk!) De nem tudok beszélni így! (Kuncze Gábor: A kormány a helyén van! - Ismét szünetet tart. - Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) A soron kívüli eljárásra utalt ügyekben az eljárás gyors lefolytatását gátló okokat megvizsgáltuk. Ezek között a legkülönbözőbb, a bíróság tevékenységén kívül eső tényezők is találhatók. Megemlítem ezek közül a leggyakoribbat, ez a vádlott ismeretlen helyen tartózkodása, de nem ritka a szakértői vizsgálat elhúzódása, a szükségessé váló pótnyomozás elrendelése sem. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a megyei bíróságok elnökeinek az említett határozatban elrendelt tájékoztatási kötelezettsége alapján a jövőben folyamatosan figyelemmel fogja kísérni az úgynevezett olajügyek tárgyalásának alakulását.

Tisztelt Országgyűlés! Felfogásom szerint a bírósági törvény 41. §-ának idézett rendelkezéséből az következik, hogy az OIT csak már bírósági szakban lévő, meghatározott ügyek soron kívüli intézését rendelheti el, és nem hozhat ilyen döntést általánosságban bizonyos ügycsoportok várható ügyeire. Amint azt a tisztelt képviselők is tudják, valamelyik konkrét ügy soron kívüli intézésének az OIT által történő elrendelésére az Országgyűlésnek közvetlen javaslattételi jogosultsága nincs. Ezt az OIT elnökének vagy bármelyik tagjának közvetítésével érheti el; és itt meg kell jegyeznem, hogy az OIT személyi összetétele erre teljesen alkalmas, hiszen a testületnek tagja az igazságügy-miniszter és két országgyűlési képviselő is.

Végezetül arról tájékoztatom önöket, hogy a bírósági ügyviteli szabályzat, illetőleg a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatai a bírósági elnököket is feljogosítják arra, hogy valamely ügy soron kívüli elbírálását kérelemre maguk is elrendeljék.

Tisztelt Országgyűlés! Mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke nemcsak hivatali, de erkölcsi kötelességemnek is tartom, hogy ezeknek az ügyeknek az alakulását figyelemmel kísérjem, és indokolt esetben magam fogok előterjesztést tenni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz a soron kívüli elbírálás érdekében. Sőt, figyelmünket nem korlátozzuk a közvádas úgynevezett olajügyekre, hanem ki fogjuk terjeszteni az ezekkel összefüggő magánvádas ügyekre és polgári, illetőleg közigazgatási perekre is.

Köszönöm a szíves figyelmüket. (Taps.)
 

Vissza a kezdőlapraVissza az Olaj-ügy összefoglaló oldalra