2000. szeptember 7.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést T/2932. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2932/2-3-4. számokon kapták kézhez.
Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga Mihály államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, az ajánlás szerint 15 perces időkeretben. Tessék!
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyit sem fog igénybe venni a bevezető. A most beterjesztett törvénymódosítás a törvény megalkotása óta eltelt néhány év során felgyűlt tapasztalatok alapján kezdeményezett változásokat tartalmazza. A javaslat olyan ésszerűsítéseket foglal magában, amelyek mind a civil szférát, mind az egyházakat illető 1 százalékuk tekintetében egyszerűbbé teszi a törvény alkalmazását, a rendelkező állampolgárok, a feldolgozást végző adóhatóságok és a kedvezményezett nonprofit szervezetek, egyházi intézmények számára.
Az úgynevezett civil 1 százalékot illetően némileg szűkebb lesz a rendelkezés címzettjeinek köre, hiszen néhány, az állampolgárok érdeklődési körén kívül eső alapprogram kikerül a kedvezményezetti körből, ugyanakkor a számbavételi lehetőséget elősegítendő, külön csoportban nevesítjük az alapítványokat és az egyesületeket.
Az egyházakat érintő könnyebbséget jelent, hogy nem kell bejelenteni az APEH-nél ezen utalásokhoz a bankszámlaszámokat, továbbá az eddigi kétcsatornás utalás helyett egyszerre, egy összegben kapják meg az egyházfenntartók az őket megillető támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától.
A javasolt törvénymódosítás eleget tesz azoknak az elvárásoknak is, amelyeket a magyar kormány és az Apostoli Szentszék által megbízott úgynevezett vatikáni-magyar vegyes bizottság az elmúlt év során fogalmazott meg, áttekintve a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről aláírt megállapodás feladatainak teljesítését.
Figyelemreméltó új vonás, hogy az egyházak kérésére a 100 forint alatti állampolgári rendelkezések is feldolgozásra, számbavételre kerülnek. Ez a garantált 0,5 százalékra való állami kiegészítés egyházak közötti megoszlásánál lényeges tényező.
Valamennyi kedvezményezett örömmel fogadja majd azt az adóigazgatási munkát csökkentő törvénymódosító részt, amely az eddigi, feltételezhetően általában nemleges köztartozási igazolás beszerzési kötelezettsége helyett a felelős nyilatkozattételi kötelezettséget tartalmazza. A 100 forint alatti rendelkezések előbb említett számbavétele mindkét 1 százaléknál az adminisztráció növekedését várhatóan nem hozza magával, hiszen ezen adatokat eddig is fel kellett dolgozniuk az adóhivataloknak. Ugyanakkor könnyebbséget jelent, hogy az érintett állampolgárokat nem kell majd egyenként levélben kiértesíteni az alacsonyabb összegű rendelkezés érvénytelenségéről.
Tisztelt Ház! Tájékoztatom a tisztelt Házat arról, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékáról évről évre egyre többen rendelkeznek, és egyre nagyobb összeg kerül ily módon a megnevezett kedvezményezettekhez. 1997-ben a civil szervezetek részére 1 millió állampolgár összesen 2 milliárd forintot ajánlott fel, tavaly pedig már 1 millió 200 ezren rendelkeztek 3 milliárd forintról.
A második 1 százalékkal először 1998-ban támogattak az állampolgárok 73 egyházi szervezetet 1,2 milliárd forinttal, míg az idén 91 egyházi szervezet számára már 1,6 milliárd forintról rendelkezett félmillió arra jogosult adózó.
(16.40)
Kérem, hogy a beterjesztett törvénymódosítást ezen tények figyelembevételével támogassák, és járuljanak hozzá - az esetleg szükséges módosítások után - annak jövőbeni elfogadásához.
Köszönöm a figyelmet. (Szászfalvi László tapsol.)
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Most a bizottsági előadók felszólalásaira kerül sor az ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.
Először megadom a szót Balogh Józsefnek, az emberi jogi bizottság előadójának. Tessék!
BALOGH JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a 2000. augusztus 30-ai ülésén megtárgyalta a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/2932. számú törvényjavaslatot. Különösebb vita nélkül a bizottság 11 igen szavazattal és 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Halász Jánosnak, a társadalmi szervezetek bizottsága alelnökének, a bizottság elődadójának.
HALÁSZ JÁNOS, a társadalmi szervezetek bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk az elmúlt bizottsági héten tárgyalta a most napirenden lévő törvénymódosító javaslatot, és azt egyhangúlag támogatta.
Bizottságunkban viszonylag hosszú szakmai vita folyt e törvénymódosításról. Megállapítottuk, hogy több ok miatt is időszerű e törvény módosítása. Most már, '96-97 óta több év tapasztalata áll mögöttünk, és világossá vált, hogy e törvénynek, amely alapvetően egy nagyon jó és annak idején is a Ház nagy többsége által támogatott törvény volt, több olyan technikai hiányossága van, amelyet most már lehet módosítani. Ezért üdvözöljük azt, hogy a mostani törvénymódosító javaslat - ahogy az államtitkár úr is mondta -, tulajdonképpen egyfajta egyszerűsödést, az eljárás egyszerűsödését hozza magával.
Egyrészt - és ezt a bizottság üdvözölte - az egyházak részére átutalandó összegnek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumán keresztül történő utalása egyszerűsíti a folyamatot, hiszen az eddigi kétcsatornás helyett egy egycsatornás utalás lesz, amiről most már itt hallottunk. Az is nagyon fontos - és ez egy nagy buktatója volt e törvénynek, a gyakorlat bebizonyította -, hogy az adminisztrációja legyen egyszerűbb, a köztartozások igazolása területén ugyanis nagyon nehéz volt - főleg a civil szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak - megszerezni ezeket az igazolásokat határidőre. Ráadásul megyénként nem is volt egységes a gyakorlat, nem beszélve arról, hogy volt, ahol ez illetékmentes volt, volt, ahol viszonylag sok pénzbe, több ezer forintba került, és adott esetben egy szervezet többet költött az igazolások beszerzésére, mint amennyi pénzt kapott az adózóktól.
Éppen ezért nagyon jó az, hogy a mostani módosítás a köztartozási igazolás megszerzése helyett általánossá teszi a felelős nyilatkozattételt, ami nagyon helyes, hiszen egy-egy szervezet nagyon jól tudja magáról, hogy van-e köztartozása vagy nincs, és erről nyilatkozik. Természetesen, ha az ellenkezője derül ki, mert utólagos ellenőrzés van, akkor a megfelelő szankciók is rendelkezésre állnak, de ez egyáltalán nem jellemző a civil világban és az 1 százalékos összegek megszerzése tekintetében.
Az is nagyon fontos, hogy még az önkormányzati adóhatósággal kapcsolatos nyilatkozattételt sem írja elő a törvény ezután, hiszen az jellemző Magyarországon - nagyon helyesen -, hogy a települési önkormányzatok majd' mindegyike a területén működő egyesületek, alapítványok részére adómentességet ír elő, biztosít, ezért nem is életszerű, ami a törvényben eddig volt.
Nagyon fontos az - és üdvözölte a bizottságunk -, hogy újabb összegek kerülhetnek a szervezetekhez, hiszen a 100 forint alatti felajánlások összege ezután eljut az egyesületekhez, alapítványokhoz és az egyházakhoz is. Egyébként a tavalyi évben ez több mint 76 ezer adózót érintett volna, tehát azért ez egy nagyon jelentős szám országosan is tekintve. Ha az emberek azt gondolják, hogy fontos az ő felajánlott összegük, bármilyen kicsiny is az, érdemes eljuttatni a szervezetekhez.
Az is fontos, hogy átalakul a kedvezményezetti kör. Van egyfajta szűkülés, itt is a már kipróbált gyakorlat alapján történik ez, hiszen világos, hogy megszűntek olyan alapok, amelyek már idejét múltan szerepelnek ebben a törvényben, illetve átalakult a KSH gondozásában is a szolgáltatások jegyzéke. Főleg a kulturális területen működő szervezetek esetében nagyon fontos, hogy most már a szolgáltatások jegyzékében szereplő tevékenységi körök szerint lehet itt kedvezményezettként megjeleníteni szervezeteket.
Az is felvetődött a bizottsági ülésünkön - ezt is el kell mondanom -, hogy esetleg nem túl nagy teher-e a 100 forint alatti összegek utalása, adminisztrációja. De ahogy az államtitkár úr is mondta - elhangzott a bizottsági ülésünkön is -, eddig is nyilván kellett tartani, eddig is kellett értesíteni az adózót e tényről, tehát nem jelent igazából új adminisztrációs terhet és pluszköltséget ez a dolog.
Talán ezért is, és amiatt is, hogy így a civil szervezetekhez, egyházakhoz nagyobb támogatás jut, bizottságunk egyhangúlag támogatta ezt a törvénymódosítást.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót az ajánlás szerint 10 perces időkeretben.
Szólásra következik Halász János képviselő úr, Fidesz.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja, mint ahogy annak idején, amikor 1996-ban e törvényt elfogadták, most is támogatja ezt a módosítást; nagyon fontosnak tartja ezt a törvényt.
A '96-os alaptörvény tulajdonképpen mit tett lehetővé, mit biztosított? Azt, hogy az emberek maguk mondják meg adójuk egy részéről, hogy mely civil szervezeteket, a '97-es törvénymódosítás után pedig mely egyházakat kívánnak támogatni; azaz megteremtődött a civil finanszírozás elve. Nagyon fontos az, hogy egy háromszektorú társadalomban, ahol az állam és a piac mellett működik - és nálunk is működik -, kialakult a nonprofit világ, a harmadik szektor, ott a harmadik szektornak nyújtott különböző normatív vagy nem normatív, pályázati állami támogatáson túl legyen ilyen támogatási lehetőség. Ezt most is fontosnak tartjuk, és üdvözöljük azt, hogy a törvény egyszerűsödik, a szervezetek tekintetében egy könnyebb hozzáférést biztosít.
Azt gondoljuk - és nagyon örülünk neki -, hogy azok a viták, amelyek '97-ben a törvény módosításakor az egyházi 1 százalék tekintetében felszínre kerültek, mára elültek, és az egész törvényt - ha nevezhetem már így -, az 1 plusz 1 százalékos törvényt mára elfogadottság jellemzi Magyarországon. Egyébként pedig - és ezt is fontos megjegyeznünk - egy példaértékű törvény, hiszen Európában is kevés ilyen törvény van, amely a civil szervezeteket ilyen módon is segíti.
A viták elülését talán az is segítette, hogy folyamatos emelkedés volt jellemző a felajánlott összegek tekintetében. Egyre inkább megismerték az emberek, egyre többen ajánlották fel az 1 százalékukat, illetve a plusz 1 százalékukat, és a szervezetek köre is bővült, egyre több szervezet részére történtek felajánlások. Tavaly már több mint 17 ezer kedvezményezett szervezet volt és több mint 70 egyház. Ez azért jelentős szám.
Azt gondolom, az is érdekes adat ebben a dologban, hogy az 1 százalék nemcsak úgy 1 százalék, hogy az emberek felajánlják az adójuk 1 százalékát, hanem tulajdonképpen ez a civil szervezetek összes bevételének is körülbelül 1 százaléka. Az egyesületi, alapítványi világ Magyarországon ma körülbelül 300 milliárd forinttal gazdálkodik évente. Ennek az összegnek kicsivel több mint 20 százaléka állami bevétel, állami támogatás, kicsivel kevesebb mint 20 százaléka magánadomány, és körülbelül 60 százaléka saját bevétele a szervezeteknek. Ebben a bevételi struktúrában a tavalyi adatok szerint körülbelül 3 milliárd forinttal van jelen az 1 százalékos felajánlás, azaz a 300 milliárd 1 százaléka a 3 milliárd; az összes bevétel 1 százalékát adja ez a felajánlás, ami, ha így tekintjük, nem nagyon jelentős összeg, de a 3 milliárd forint azért nagy összeg.
(16.50)
Ráadásul azt is fontos tudnunk, hogy ez kikhez és hogyan jut el. Ezek az összegek többnyire olyan szervezetekhez jutnak, amelyeket helyben ismernek az emberek. Van ettől néhány eltérő példa, de az összeg nagyobb része helyi szervezetekhez jut, hiszen az egész törvény szellemét tekintve miről van szó? Arról, hogy az emberek ismerik a saját környezetükben működő egyesületet, alapítványt, azt elismerik, elfogadják és ezért ajánlják fel az 1 százalékukat támogatásként a számukra. De amikor erről beszélünk, rögtön gondolnunk kell arra, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek a tevékenységüknél fogva nem olyanok, amelyek ebből az 1 százalékból igazán részesülhetnének. Egy megyei, regionális, országos hatáskörű szervezet, hacsak nem olyan a tevékenységének a jellege, nagyon nehezen tud ebből az összegből támogatást kapni. Az adatok ezt is mutatják. Egyébként a magyar nonprofit világra és erre a törvényre jellemzően, ez a törvény már valóban rendelkezik olyan tapasztalati adatokkal is, hogy tanulmányokat írnak, tanulmányköteteket jelentetnek meg róla, nagyon helyesen. Azt gondolom, ebből tájékozódva most, a törvénymódosításkor valóban olyan módosítást tudunk megvalósítani, amely már a tapasztalati tényeket, a kutatók eredményeit is figyelembe veszi.
Épp ezért, ha megengedik, utalnék arra, hogy az 1 százalékos törvény tekintetében vannak még tartalékok az egyesületi, alapítványi és egyházi szervezeteket is tekintve. Mire gondolok? Az adózók körülbelül egyharmada ajánlja fel az 1 százalékot, tehát körülbelül kétharmada még nem él ezzel a lehetőséggel. Folyamatos emelkedésről van szó, de azért vannak tartalékok a dologban. Ha a felajánlható összeget nézzük, akkor a felajánlható összegnek körülbelül a felét ajánlják fel az emberek. Ez mutatja azt, hogy inkább azok ajánlják fel adójuk 1 százalékát, akik nagyobb adóval rendelkeznek, ez sok ok miatt talán érthető is. Az összeget tekintve is csak a lehetőségek fele jut el a szervezetekhez.
Ez azt mondatja velem, s azt gondolom, azt mondhatjuk az egyesületeknek, az alapítványoknak, hogy a törvény itt van, a törvény továbbra is lehetőséget ad erre a dologra, ezért éljenek vele, ismertessék meg magukat az adózókkal, azokkal, akik a környezetükben élnek, mert ha ez az egyharmados arány a felajánlást tekintve nőni fog, akkor nyilván az összeg is nőni fog, és újabb forrásokhoz juthat ez a szféra.
Meg kell mondanom, hogy annak idején, amikor ezt a törvényt elfogadták, a következő évben, '97-ben azonnal csökkentettek egy olyan összeget, amely az egyesületek, alapítványok működési támogatását segítette és segíti ma is Magyarországon - az Országgyűlés fejezetében lévő, a társadalmi szervezetek részére biztosított összegről van szó. Több mint 100 millió forinttal csökkentették annak idején, azért, gondolom én, merthogy az 1 százalékos törvényből részesülhetnek a szervezetek. Ez tévedés volt, és meg kell mondanom, a Fidesz ezt az elemet, azaz a költségvetésben ezt a csökkentést akkor se fogadta el, és azóta se él vele. Hiszen 1998, illetve '99 óta az inflációt meghaladó mértékben növeljük ezt a keretet, mivel nagyon fontos, ahogy korábban említettem, hogy azok a szervezetek, amelyek nem helyi kis szervezetek és kevéssé tudnak ilyen támogatáshoz jutni, kaphassanak állami támogatást.
Ezért azt gondolom, nagyon helyes, hogy a költségvetésben jövőre is emelkedni fog ez az összeg, de úgy vélem, van még egy elem, amelynél lehet segíteni a szervezeteknek, mégpedig azon összegek tekintetében, amelyeket az emberek egyszázalékos felajánlásként megtesznek, de az nem jut el az egyesületekhez, alapítványokhoz, mert nem kérik azt az összeget. Vannak, akik azt mondják, hogy néhány ezer, néhány tízezer forintként ezt nem kérik, erre van példa. Több mint 100 millió forint az az összeg, amely így bentragad. És van olyan, amikor olyan szervezetnek ajánlják fel az 1 százalékot az emberek, amelyik nem jogosult rá, vagy azért, mert olyan a szervezeti formája, vagy azért, mert adótartozása van, ki tudja, ennek több oka van. Ez is több tíz millió forintos nagyságrendű összeg.
Azt gondolom, nagyon üdvös lenne - és erre teszünk egyébként módosító javaslatot is -, ha ez az összeg, amelyet felajánlottak az emberek, de nem jut el a szervezetekhez, eljuthatna valahogy hozzájuk. Ennek jó útja lehet és jó lehetőségként kínálkozik az, hogy az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága által - ahogy egyébként pályázati úton a működésre is oszt, ad támogatást - ez az összeg oda kerülhessen; nem ezt az összeget emelve, hanem azt gondolom, új keretként, mintegy fejlesztési célú pályázatként, támogatásként eljuthasson ez a pénz a szervezetekhez. Nem arról az összegről beszélek, amelyet nem ajánlanak fel az emberek, az több milliárd forint, de amire azt mondták, hogy valakihez jusson el, amelyikről úgy gondolták az adózók, hogy kapják meg egyesületek, alapítványok, azt gondolom, érdemes elgondolkodnunk, hogy ez valamilyen formában tényleg jusson el a szervezetekhez.
Egyébként azt gondoljuk, a törvényben még van egy-két elem, amelyet érdemes módosítanunk. Például azt gondoljuk, nem helyes az, hogy a rendelkezéskor az adószám mellett a kedvezményezett nevét is kötelezően fel kell tüntetni. Erre vonatkozóan is lesznek módosító javaslataink, de összességében tekintve üdvözöljük, hogy előttünk van ez a törvénymódosítás és hogy a magyar nonprofit szférát és az egyházi szervezeteket ezen felajánlás tekintetében is nagyobb mértékben és egyszerűbben, könnyebben segíteni tudjuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Szászfalvi László képviselő úrnak, MDF.
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmánya és törvényei biztosítják az egyházak szabadságát. A polgári konzervatív kormány azonban nemcsak üres jogszabályokban kívánja deklarálni az egyházak és a vallás, a hit gyakorlásának szabadságát, hanem olyan feltételrendszert, olyan környezetet kíván teremteni, amely hosszú történelmi távlatokra kitekintve is biztosítja, biztosíthatja ezt a szabadságot.
Az állam és az egyház szétválasztásának eszméje számunkra, a Magyar Demokrata Fórum számára nem a két fél, nem a két oldal egymás iránti közömbösségét, hanem azt a kiindulási alapot jelenti, amelyre építkezve felelős együttműködést lehet kialakítani a társadalom, a nemzet egészséges jövője érdekében.
Tisztelt Ház! Az egyházak szabadsága biztosításának egyik szükséges feltétele azon anyagi garanciák megteremtése, amelyek biztosíthatják az egyházak kiszámítható, biztonságos működését. E feltételrendszer egyik fontos eleme az 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/2932. számú törvényjavaslat. Mielőtt azonban rátérnék az előttünk fekvő előterjesztés értékelésére, fontosnak tartom, hogy néhány gondolat erejéig visszatekintsünk a törvény, az úgynevezett 1 százalékos törvény egyházi vonatkozásainak eredetére.
A Horn-kormány 1996-ban első látásra jó szándékú, de utóbb érzékelhetően tudatos megosztó politikai döntésének következtében az egyházakat és a társadalmi szervezeteket egymás riválisaivá tette. Úgy gondolta, így kijátszhatja őket egymással szemben, és megoszthatja, megzavarhatja, skizofrén állapotban hozhatja a magyar társadalmat. Tette ezt az egyházak megkérdezése nélkül, a Vatikánnal való tárgyalás közben. Azt hiszem, ez a rövid történeti kitekintés minősíti az előző kormányzati szándékokat, azt a rossz szándékú orvtámadást a történelmi egyházakkal szemben, amely kifelé, a médiákban támogatólag jelent meg, a háttérben azonban, a törvény előkészítése és bevezetése időszakában hátsó szándékkal meg akarta mérgezni az úgynevezett egyházi 1 százalék szellemi és politikai környezetét.
Miután azonban 1997. június 20-án megszületett a megállapodás az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között, az akkori kormányzat kénytelen volt az úgynevezett egyházi csomagot előterjeszteni, s azt '97. december 2-án az Országgyűlés elfogadta.
(17.00)
Ennek az egyik legfontosabb része az 1997. évi CXXIX. törvény az 1996. évi CXXVI. törvény, az úgynevezett 1 százalékos törvény módosításáról. E törvénymódosítás minden pozitívuma mellett egy félreértett vagy félreértelmezett olasz modellt honosított meg, amely igazságtalan és méltánytalan helyzetet idézett elő, mert az állampolgárok a saját adójuk 1 százalékáról rendelkeznek, nem pedig az összes személyi jövedelemadó 1 százalékáról egyenlő és demokratikus joggal. Igazságtalan és méltánytalan helyzetet idézett elő, mert a rendelkező nyilatkozat rendkívül bonyolult, adminisztratív úton csatolható az adóbevalláshoz, és mert a nem önadózó állampolgárok nyilatkozattétele nehézkes, a nem adózó állampolgárok nyilatkozattétele pedig lehetetlen.
Jellemző 1997-es adatok igazolták az aggodalmakat: 10 millió állampolgár közül csak 4 millióan fizettek jövedelemadót, a személyi jövedelemadó 70 százalékát pedig az adófizetők mintegy 20 százaléka fizeti be. Tehát leginkább ez a szűk réteg, a lakosság körülbelül 8 százaléka határozhatja meg az egyházak, illetve a civil szféra finanszírozását, a befolyó források egy részének belső elosztását.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezeket előre bocsátva a Magyar Demokrata Fórum nevében örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatot, hiszen ennek az előterjesztésnek alapiránya, szándéka, hogy a jelenleg hatályos, imént néhány gondolattal elemzett törvény anomáliáit oldja, szüntesse, illetve az időközbeni tapasztalatok leszűrésével jobbítsa a törvényi szabályozást. Nagy értéke az előterjesztésnek, hogy bár az egyházak, illetve a vatikáni-magyar vegyes bizottság minden javaslatát nem is elfogadva, de legalább az egyházakkal való folyamatos konzultáció után került a tisztelt Ház elé.
Tartalmi szempontból a legfontosabb módosítást - azt, hogy a 100 forint alatti szja-rendelkezések is eljutnak a kedvezményezett egyházhoz, illetve civil szervezetekhez - örömmel támogatjuk, hiszen az imént értékelt törvényi anomália megszüntetése irányába mutat. Ez a javaslat természetesen egyelőre még nem ad végleges megoldást, ám kiszélesíti, tágítja a rendelkezők lehetséges körét, amelynek nem a konkrét anyagi következményei, sokkal inkább az erkölcsi vonatkozása erősödik, tudniillik igazságosabb, méltányosabb lehetőséget biztosít egy szélesebb körben az egyházak és civil szervezetek támogatására.
(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
Jónak és fontosnak érezzük, hogy egyértelművé teszi az előterjesztés az egyházak vonatkozásában a finanszírozás technikai részleteit, amennyiben az egyházak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetésének egyházi alapintézmény támogatási előirányzatán keresztül jutnak hozzá az állampolgárok által rendelkezett, illetve a kiegészítő összeghez a következő év január 20-áig. A törvényjavaslat elfogadásával jelentős párhuzamos közigazgatási munka szűnik meg, csökkenti mind a közigazgatás, mind pedig a rendelkezők adminisztratív terheit és költségeit.
Hiányoljuk viszont a törvényjavaslatból azt a kormányzat által sokszor kinyilvánított elvet, hogy az egyházi 1 százalék rendelkező nyilatkozatainak rendszerét, technikai részleteit, illetve a nyilatkozók, a rendelkezők körének lehetséges kiszélesítését harmonizálja és egységes szabályozással hosszú távon megnyugtatóan rendezze. Ám tekintettel arra, hogy tudomásunk van arról, hogy előkészítés alatt áll egy koncepciózus, az egyházak finanszírozását teljeskörűen felülvizsgáló törvénycsomag, ezért a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes átmeneti megoldásként a jelen előterjesztést elfogadja.
Összegezve: a Magyar Demokrata Fórum tehát támogatja a T/2932. számú törvényjavaslatot a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról. Támogatjuk, mert a 100 forint alatti szja-rendelkezések is eljuthatnak a kedvezményezettekhez, és ez igazságosabb, demokratikusabb, méltányosabb döntési lehetőséghez juttatja a polgárokat, és igazságosabbá teszi a kiegészítő támogatások rendjét. Támogatjuk, mert a törvényjavaslat csökkenti mind a közigazgatás, mind pedig a rendelkezők adminisztratív terheit, de abban a reményben fogjuk megszavazni a javaslatot, hogy ez egy átmeneti szabályozás lesz, a továbbiakban pedig folytatódik az egyeztetés mind a vatikáni-magyar vegyes bizottságban, mind pedig a többi történelmi egyházzal.
Bízunk abban, hogy a további egyeztetés eredménye rövid időn belül a Ház elé kerülhet egy törvénycsomag formájában, amelynek elfogadása után az egyházak szabadsága anyagi garanciák formájában hosszú, történelmi távon is kiszámíthatóan megvalósulhat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
