Szent Erzsébet emlékhelyek

Születésének feltételezett helye

Sárospatak

Szent Erzsébet születésének 800 éves évfordulóját természetesen itthon is megünnepeltük. Elsősorban Sárospatakon, feltételezett születési helyén.

A jubileum alkalmából a Vatikán Basilica minor rangra emelte a sárospataki templomot. A kép előterében látható annak a körtemplomnak az alapfalai, amely valószínűsíthetően Erzsébet születésének idejében állt. Az oldalbejárat előtt pedig Varga Imre szobra látható: Erzsébet búcsúzik a hadba induló Lajostól.

A város két képzőművészeti kiállítása is Erzsébet kultuszával foglalkozik.

1. Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete című tárlattal a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma emlékezik meg az egész világon ismert királylányról. A kassai és hazai múzeumokból, könyvtárakból, magán és egyházmegyei gyűjteményekből válogatott közel nyolcvan műtárgy Erzsébet életének egyes eseményeit, legendáit, valamint 800 éves tiszteletét mutatja be a XIV. századtól a XX. század elejéig.

2. Hódolat Szent Erzsébet előtt címmel pedig az egykori királynéi udvarház helyén álló Árpád-házi Szent Erzsébet Házban kortárs képző- és iparművészeti alkotásokat mutatnak be.

A Nemzeti Múzeum kiállítási anyagából egy szobrot emelünk ki: egy ismeretlen umbriai művész 67 cm magas festett faszobrát a XIV. századból. Magyarországon ez a szobor a legrégebbi Erzsébet-ábrázolás. A szobrot Pulszky Károly, az Országos Képtár igazgatója vásárolta 1895-ben, a Honfoglalás millenniumára készülve, Firenzében, egy műkereskedőtől. Az 1998/99-es tanévben diplomamunkaként Nemes-Kovács Ernő (azóta elhunyt) restaurálta szobrot a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátori Intézetében. Munka közben felfedezte, hogy a szobor hátán, a fej közepétől a talapzat felső részéig, üreg húzódik, amelyet jól illeszkedő falap zár le. A computer-tomografos vizsgálat emberi csontot (tövisnyúlványt) mutatott ki az üregben, ezt azonban még nem nyitották ki. Igen valószínű, hogy az ábrázolt szent csontereklyéje ez. A szobor talapzatának alján 1 cm átmérőjű nyílás van, amely nem érintkezik a szobor belsejében lévő üreggel. Lehetséges, hogy itt erősítették további tartóra, hogy körmenetben vihessék. A restaurátor beható tanulmányokat végzett Perugiában, ahol IX. Gergely pápa Szent Erzsébetet 1235-ben szentté avatta. A város falain kívül, még abban az évben kápolnát emeltek Erzsébet tiszteletére, amelyet a XX. század elején, az egyetem épületeinek bővítésekor, részben lebontottak. A homlokzati falán elhelyezett tábla és az utca neve viszont ma is őrzi Szent Erzsébet emlékét. A kápolna 1330-as években készült falkép-ciklusának képeit, amelyek Erzsébet életét mutatják be, a perugiai Museo Nazionale őrzi.

A képre kattintva nagyobb mérete kapunk

Kozma László: Szent Erzsébet legendája

Virágok közt akkor egy völgybe értél
Mely nem beszűkült: éppen hogy kitárult.
Ezer kehelybe kéklő, csöndes ég fért
S arany porzókon fényes napsugár gyúlt.
Harmat hullott hófehér falakra
S csengett, csengett egy kis templom harangja.

És elsimult, mint fűszálak a réten
Sok haragom, gyötrő szenvedélyem.
Vágyaimból nem maradt, csak ennyi:
Virágillat vagy harangszó lenni.
Sajgó szívvel a templomot kérdem:
Mi a neved? S ő megcsillan szerényen.

Felszenteltek Erzsébet nevére
Mert itt történt, hogy kenyeret osztott
S piros rózsa hajlott, mint a vére
Mert a kenyér a szívéből foszlott
Mikor felelt a feddő kérdésre
Mit rejtene, mit takar köténye.

Mert szétosztani számára tilos volt,
Vagyonát az utolsót is adni.
De felderült a téli táj, a hófolt
És rózsákkal kezdett sugarazni
Virággal, mely csak lélekből nyílhat
S mindent betölt a friss kenyérillat.

Mert ez történt - sohasem gondolnád!
Kenyér-illatot ontottak a rózsák
És a bimbó, pirosló temérdek
Meghasadó haja a kenyérnek. –
Illatként szállt a harangszó a tájra
Zengett a völgy, Erzsébet csodája.

S akkor halkan fohászkodni kezdtem: –
Kenyérillat, töltsed be a lelkem!
Mint Erzsébet, úgy adhassak én is
Mi átfut az emberek szívén is
Felderíti elesettek sorsát,
Akár kenyér-illattal a rózsák.