Zala György szobrászművészre emlékezünk
1858-1937


Zala György 1887-ben
 Strelisky Sándor fényképfelvétele

A Zala megyei Alsólendván (ma Szlovéniában van Lendva/Lendava néven) 1858. április 16-án megszületett Mayer György egy polgári családban, aki 1883-ban szülőföldje iránti szeretetből vette fel a Zala művésznevet. Apja porcelángyáros volt Pápán, de gyára rövidesen tönkre ment. György 8 éves, amikor apját és anyját is elveszítette, nagybátyjai gondoskodtak róla a továbbiakban. Középiskolai tanulmányait már Budapesten végezte. Érettségi után először a Műegyetemre ment, majd egy rajztanodába, hogy rajztanári képesítést szerezzen. A tanulás mellett ekkor már a megélhetéséről is maga gondoskodott és a szobrászattal is ismerkedett. Első művével „A sziklához láncolt Prometheus”-szal állami ösztöndíjhoz jutott, amellyel Bécsbe utazhatott a művészeti akadémiára, 22 éves, amikor otthagyja Bécset München kedvéért, ahol kitűnő tanárok mellett dolgozhatott. 1882-ben alkotta a Fél a baba szoborcsoportot ez volt az első sikeres műve. Négy év múlva kész művészként tért haza, s az Epreskert utca 7. sz. alatti műtermében sorra alkotta szobrait, portréit, és a síremlékeket. Halála előtt két évvel 1935-ben teljes könyvtári anyagát átadta a Szépművészeti Múzeumnak.

Zala György 2008-ban az év kiemelt művésze volt, igen szép honlappal köszöntötték a szobrász 150. születésnapját,

Nemcsak itt a mai Magyarországon ápoljuk és őrizzük emlékét és műveit, hanem születésének városában Lendván, Szlovéniában is. A Lendvai várban állandó kiállításként 1986-tól emlékszobával tisztelegnek előtte, a 150. évforduló évében pedig külön kiállítással emlékeztek meg róla. A vár honlapján Zala György szobrászművészt az egyik leghíresebb hazafinak nevezik.

Zala György legismertebb alkotásai:

1889 - Aradi vértanuk emlékműve, Arad, Vértanuk tere, (lebontották 1924-ben, ma már restaurálás után újra áll).

1894-ben kapott megbízást a Millenniumi Emlékmű elkészítésére A bronzszobrokat Zala György tervezte és kivitelezte, közülük a Gábriel-szobor elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. Kész csak 1929-ben lett. Részei: Gábriel arkangyal és a hét vezér szobrai; Árpád (1912.), Előd (1928.), Ond (1928.), Kond (1928.), Tas (1928.), Huba (1929.), Töhötöm (1929.);  A Béke szekere (1911.);  A Háború bigája (1906.);  a király szobrok; Munka és Jólét (1908.); Tudás és Dicsősség (1908.); 14 történelmi dombormű.


Kendeffy Katinka és Andrássy Gyula szarkofágja;
leányuk Ilona siratja szüleit

1896. - Gróf Andrássy Gyula lovasszobor, Budapest, V. Ker., Parlament, déli homlokzat előtt, (lebontották 1945-ben és beolvasztották).

1896. Kúria (ma Néprajzi Múzeum) tympanon dombormű, Budapest V. Ker., Kossuth tér

1900. Emlékmű Erzsébet királyné bécsi sírján

1914 -  Deák Ferenc szobra, Szeged, Széchenyi tér

1932 - Erzsébet királyné szobra, Budapest, Eskü tér, 1932. (lebontották 1953-ban, újra felállították a Döbrentei téren 1986-ban).

Fenti köztéri nagy szobrokon kívül számos portrét készített, de ő készítette többek között Laborfalvi Róza síremlékét 1887-ben,  1893-ban gr. Andrássy Gyula szarkofágját, Andrássy Ilona szobrával, Tőketerebesen, a családi kriptába; és Csernoch János hercegprímás síremlékét 1931-ben az esztergomi bazilika Szent István vértanú kápolnájába is.

A sülysápi szoborraktárban őrzik (és talán restaurálják a Millenniumi emlékműből kiemelt királyszobrokat és domborműveket.)