Dr. Szili Katalin asszonynak,
az Országgyűlés elnökének
HELYBEN K/ Írásbeli kérdés
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 91. § (2) bekezdése alapján bejelentem, hogy írásbeli választ igénylő kérdést kívánok feltenni az ügyben illetékes Kökény Mihály miniszter úrnak a gyógyszerárak befagyasztása tárgyában
Mik a befagyasztás indokai és mik lesznek a következményei? - címmel
Tisztelt Miniszter Úr!
Bármennyire meglepőnek is tartja a mostani belpolitikai légkörben, kész lennék minden olyan lépését támogatni, amely a gyógyszerárak csökkentésére irányul. Mostani intézkedései kapcsán azonban van számos olyan kérdés, amely nyugtalanít.
1. Kezdjük a jelenlegi intézkedés ideiglenes jellegével. Mi az értelme az árak hat hónapos befagyasztásának? (a) Ha hat hónap múlva megszűnik az árstop, akár kompenzációs elemek is megjelenhetnek és a mainál magasabb árakra is számítanunk kell. Ezért elemzőkben felmerült az a gondolat, hogy mindössze választási trükkről van szó: a népszerűségét vesztő kormány jobb hangulatot akar teremteni a gyógyszertárakban sorban álló emberek körében. Ez érthető, de tisztességtelen és nagyon is kétélű fegyver. Magam nem hiszem, hogy a kormány az előrelátás ilyen alacsony szintjén állna. (b) Ha a kormány valójában hatósági árat akar bevezetni, amint erről már tárgyal is a parlament, csak időnyerés céljából hozta be az árstopot. Ekkor az intézkedés érthető, de nem tisztességes. Nyíltan meg kellett volna hirdetni, hogy hatósági ár lesz, s a felkészülésig van az árstop. (c) Lehet, hogy az árstop csak zsarolási eszköz volt: a gyógyszergyárak vagy önként fizetnek vagy az árstop miatt még rosszabb helyzetbe kerülnek. Erre az eshetőségre több jel utal, viszont meg kell állapítanunk: a kormány úgy járt, mint Rejtő Jenő hőse: a pénzt vagy életet felszólításra Wágner úr szemrebbenés nélkül közölte, hogy az életet hajlandó csak adni. Ide kapcsolódó kiegészítő kérdés: Nem érezte-e úgy, hogy miután 2003-ban már azzal az ígérettel kopasztotta meg a gyógyszergyárakat, hogy csak egyszeri „önkéntes” felajánlást kér, a kormány amúgy is fogyatkozóban lévő hitelét veszíti el, ha fél éven belül már nem érvényes a korábbi kijelentése? A múlt évi ígéret után nem lett volna erkölcsi-szakmai kötelesség a reális terheknek megfelelő gyógyszerkassza tervezése?
2. Mi a valós indoka az árstopnak? A bejelentés minden gyógyszer 15 százalékos árcsökkenéssel járó befagyasztásáról szólt. (Kivéve azokat a termékeket, amelyeknek gyártói - Wágner úrral ellentétben - hajlandók voltak a pénzüket adni az életük helyett.) Indokként ön a gyógyszerkassza hiányát hozta fel. Képtelen vagyok megérteni, miként csökkenti a gyógyszerkassza hiányát azon gyógyszerek árának 85 %-os befagyasztása, amelyeket az egészségbiztosítás nem támogat. Elfogadom, hogy csak egy „csekély értelmű medvebocs” vagyok, ezért kérem, közérthetően tárja fel, hogy milyen általam nem látott összefüggés létezik a gyógyszerkassza hiánya és a nem támogatott gyógyszerek ára között. Ésszerű magyarázat hiányában a fenti c. pont alatti feltételezés az egyetlen hihető magyarázat, ez esetben viszont ön szakmai-erkölcsi értelemben megbukott, s a hibát csak egy gyors lemondással lehetne orvosolni.
3. Mi lesz az árstop következménye? Felmérte-e Ön, Miniszter Úr, hogy mik lesznek a gyártók várható reakciói? Tudja-e, hogy egyiküknek sincs ellátási kötelessége, s akármelyik terméküket eltüntethetik a piacról? Mi lesz a betegekkel hatékony görcsoldó, értágító, antibiotikum, esetleg inzulin nélkül? Van-e forrás arra, hogy az eltűnő gyógyszereket más, a hazai piacon jelen nem lévő szereplőktől behozhassuk? Viseli-e ön a felelősséget azért, ha a hebehurgya intézkedések miatt egészségkárosodások következnek be?
4. Vásárolt-e Ön vagy közeli hozzátartozója gyógyszergyári részvényeket az árstop kapcsán bekövetkezett árfolyamesés idején? Magam nem osztom, de találkoztam azzal a véleménnyel, hogy az egész akció mögött közönséges tőzsdei spekuláció áll.
5. Milyen lépéseket tervez a túlzott gyógyszerfogyasztás és a hibás gyógyszerfelírási gyakorlat ellen? Lehetséges, hogy a tudatos alultervezés és az áfa bevezetése mellet a mostani hiányban nagyobb szerepe van ezeknél a forgalom növekedésének. Mit mutatnak a forgalmi adatok? Ha van fogyasztás növekedés, mi annak az oka? Miként alakulnak a gyógyszerkiadások az irányított betegellátási modellben?
6. Végül egy aprócska kérdés: Miért gondolja, hogy a pazarlás jele, hogy a felírt vények 20-30 százalékát nem váltják ki? Ez az orvos idejével, a felírásra használt golyóstoll vagy számítógép kopásával, a vény lepecsételése kapcsán a felhasznált festékkel valóban pazarlás, de magát az egészségbiztosítást alig érinti. Szociális miniszterként inkább azon kellene elgondolkodnia, milyen mértékben felelős ezért az elszegényedésnek a jóléti rendszerváltás során folytatódó mélyülése.
Tisztelt Miniszter Úr! Lehet, hogy kérdéseim megfogalmazását indokolatlanul élesnek, mondhatni kíméletlennek találja. Higgye el, ezek rendkívül visszafogott szavak ahhoz képest, ahogy a szakma az Ön lépéseiről jelenleg beszél. Kérem, teremtsen olyan helyzet, hogy a gyógyszerek árát valóban csökkenteni lehessen, tartós és a jogállami kereteket át nem törő módon. Minden ilyen törekvésében számíthat az ellenzék támogatására.
Budapest, 2004. március 31.
Köszönti:
Surján László dr.
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
