ha veszít szeptember 24-ikén?
2000. szeptember 17.
A hatalom átadása technikai kérdés
Az új elnöknek a választások befejezése után legkésőbb egy hónappal kell elfoglalnia a tisztségét
Sem a JSZK Alkotmányában, sem pedig Az elnökválasztásró szóló törvényben nem található egyetlenegy rendelkezés, amely tisztán és egyértelműen szabályozná a kérdést: a JSZK leendő elnöke hogyan s mi módon foglalja el a tisztségét, amennyiben Szlobodán Milosevics veszít a soron levő választásokon. Jogi szakértők egyetértenek abban, hogy a tisztség átadása technikai kérdés, amelyet nem kell alkotmányos, illetve törvényes rendelkezéssel szabályozni, hanem belső előírásokkal.
“Egy ilyen rendelkezés tiszteletben nem tartását azzal a ténnyel magyarázom, hogy a jogi előírások szerzői úgy tartották, az ilyen kérdéseket nem kell szabályozni. Nem feltételezték, hogy a jelenlegi jugoszláv elnökön kívül más kerülhet erre a tisztségre”, nyilatkozza dr. Koszta Csavoski, a belgrádi Jogi Kar professzora a Glas (Hang) számára.
Értelmezése szerint, az egyértelmű előírás hiánya, azt jelenti, hogy az új elnök az aktuális négy éves mandátumának lejárta után foglalja el a tisztségét ; de azt is, hogy a JSZK új első emberének beiktatása a Parlament mindkét tanácsának első együttes ülésén, az eskütétel után következik be. Csavoski szavai szerint, mivel ez a kérdés nincs egyértelműen szabályozva, így az általános szabályok segítségével kell azt értelmezni.
“Mindenesetre az új elnöknek a választások befejezése után legkésőbb egy hónappal kell elfoglalnia a tisztségét, de azt is kell hangsúlyozni, hogy könnyebb az ország legmagasabb szintű jogszabályát módosítani, mint a köztársaság elnökét felmenteni a tisztségéből”, magyarázza Csavoski.
“Minden jel arra mutat, hogy szeptember 24-ikén dr. Vojiszláv Kostunica fölényesen fog nyerni, mégis szükség lesz egy meghatározott jogi procedúrára, hogy a jelenlegi elnököt, Milosevicset meg lehessen fosztani a hatalmától. Ezzel egyidőben pedig az Alkotmánnyal és a törvénnyel előírt államfői jogosítványokat át kell adni az új elnöknek”, állítja dr. Szteván Lility professzor.
“Szerintem a tisztség átadása nem lehet fontosabb a választási győzelem tényétől, ahogyan a születési anyakönyv sem rendelkezhet nagyobb fontossággal, mint maga a születés. Az alkotmányos és törvényes szövegek jogi elemzésével arra lehet jövetkeztetni, hogy a régi elnök mandátuma megszűnik az új megválasztásának napján. A tisztség átadását a végleges választási eredmények közzététele után tizenöt napon belül el kell végezni (A Szövetségi Parlament Polgárok Tanácsába történő képviselőválasztásról szóló törvény 22. szakasza). Azonban, ha az eddigi elnök megtagadja a tisztségének átadását, akkor szerintem hatályba lép az Alkotmány 133. szakasza, amely szerint a Jugoszláv Katonaság, az ország alkotmányos rendjének védelme érdekében köteles lenne meggátolni az eddigi elénököt, hogy mandátumát megtartsa”, emelte ki Lilics professzor.
A közvélemményben bizonyos zavart okozott az alkotmánymódosítások végrehajtásáról szóló alkotmánytörvény megfogalmazása is – állítja beszélgetőpartnerünk –, amely szerint a köztátsaság elnöke “folytatja munkáját a mandátuma megszűnéséig”, azaz 2001. júliusáig. Eszerint olyan abszurd szituáció következhet be, hogy Kostunica csak 10 hónappal a megválasztása után léphet tisztségébe.
Mindez nem logikus, azonban jogilag összhangban van az Alkotmánnyal és a törvénnyel, allítja Lilics, de hozzáteszi még, itt vagy szakbarbárságról, vagy pedig szándékos törvényes manipulációról van szó, amely a választások elvesztésekor a hatalom megőrzésének biztosítéka lehet. Bárhogyan is forgatjuk, a választási folyamat manipulálásának kísérletét időben felfedték, így az nem fog sikerülni, állapította meg dr. Lilics.
a belgrádi Glas javnosti (Nyilvánosság Hangja) napilapban megjelent írás
Alkotmányellenes
Egyes jogászok szerint a köztársaság elnökének választását alkotmányellenesen írták ki. Ugyanis a köztársaság elnökének választásáról szóló törvény 16. szakasza szerint a JSZK első emberének mandátuma “idő előtt halála, felmentése vagy lemondása esetén szűnik meg”. Mivel Szlobodán Milosevics egyik feltételt sem teljesítette, így a választások kiírása alkotmányellenesnek tekinthető.
Romániában
Oroszország és Románia esetében az elnököt közvetlen választásokon
választják, azaz ugyanolyan módon, ahogyan nálunk is szabályozva van. A
mi elnökválasztási törvényünktől eltérően, amely nem irányozza elő az új
államelnök beiktatását, az ő törvényhozásuk ezt az új elnök eskütételének
napjára időzítik, emelik ki a jogászok.
