szlovakia0825

Szlováiai gondok
Miközben a magyar belpolitikát tragikomikusan megpróbálták olajba fullasztani, Szlovákiában a Magyar Kolaíció pártja történetének legnehezebb napjait éli. Az új közigazgatási határok kialakítása régóta feszültséget okozó téma. Ezt a kérdést világítja meg a közölt két írás, amelyeket a pozsonyi
Új Szóból vettük át.

Egyben felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy kísérleti jelleggel ismét olvasható ez a szlovákiak magyar nyelvű napilap az interneten. A jelenleg élő cím: http://www.ujszo.sk/ (A lap internet címét elhelyeztük a Hasznos rovatunkban.)

Bogáncs a kormány kalapján

Bugár Béla, az MKP elnöke szerint lassan betelik a pohár, és megtörténhet,
hogy a párt kilép a kormányból

A Magyar Koalíció Pártja nem zárja ki a kormányból való távozás lehetőségét sem, ha a közigazgatási reform során a koalíciós partnerek nem veszik figyelembe javaslataikat és tovább szabdalják a magyarok által lakott területeket. A felvetődött gondokról Bugár Béla pártelnököt kérdeztük.
SZENTGÁLI ANIKÓ

Ön cáfolta, hogy az MKP az utolsó pillanatban állt elő a Komárom központú megyére vonatkozó elképzeléssel. Elmondta, már hónapokkal ezelőtt felhívták erre a kormánykoalíció figyelmét.
Partnereink még azt a fáradságot sem vették, hogy komolyan foglalkozzanak az MKP javaslatával, nem utasítottak el bennünket, egyszerűen elsüllyesztették az elképzelést. Ugyanazt a módszert akarják alkalmazni, mint a nyelvtörvénynél, tehát: “nélkületek is vagyunk elegen a parlamentben”, igaz már nem hetvenkilencen, csak hetvenheten. Ez is elég arra, hogy elfogadjanak egy reformot, mely nekünk nem felel meg. Ezenkívül a kormány 22 prioritása közül is éppen az MKP számára fontosakat nem teljesítik, ezért érthetően nő az elégedetlenség a mi választóink között. Szintén kifogásoljuk, hogy a sajtóban keményen bírálnak bennünket. Ezt már átéltük egyszer a Mečiar-korszak idején, ellenzékben. Most néhányan a saját koalíciós partnereink közül viselkednek úgy, mintha Mečiar kormányában volnának. Úgy próbálják feltüntetni az MKP-t, hogy az most ébredt fel. Ez nem igaz, kétoldalú tárgyalásokat folytattunk az SOP-val és az SDK-val. A koalíciós jegyzőkönyvben is az áll, hogy 12 megyét hagytunk jóvá anélkül, hogy a megyehatárokat és központokat megneveztük volna. A kormányban ezzel kapcsolatban is becsaptak bennünket. Partnereink pedig utólag próbálják bizonyítani, hogy az MKP a hibás, mert nem közölte időben elképzeléseit.
Az MKP-t zsarolással is vádolják.
Őszintén szólva nem is várok mást a koalíciótól. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy csökken az a kis bizalom is, amit sikerült egymással szemben kialakítanunk. A kormány szimmetrikus közigazgatási modellt hagyott jóvá, a baloldal felemelte a hangját, és két hónapja csak erről tárgyalunk. Amikor a magyarok javasolnak valamit, akkor elsunnyogják az egészet, mondván, úgyis leszavazunk benneteket. Mintha a koalíciós partnerek arra készülnének, hogy előrehozott választások lesznek, és a szlovák választókat ezzel lehet leginkább megnyerni. Azt akarjuk, hogy egyenrangú partnerekként kezeljenek bennünket.
Több kijelentés hangzott el a 13. megyével kapcsolatban, melyek közül néhányat önnek tulajdonítottak, amit ön cáfolt.
Kvarda úr a múlt héten ismét felvetette a 13. megye lehetőségét. Az MKP országos tanácsa úgy döntött, hogy egy olyan megyét kell létrehozni, ahol a számarányunk megnövekedne, és mindegy, hogy ez 12, 13, 16, 8 vagy 4 egységen belül valósul meg. Ezt a megyét nevezhetjük Komárom vagy Duna menti megyének, a néven nem múlik. A lényeg, hogy magába foglalná a Komáromi, Dunaszerdahelyi, Galántai, Vágsellyei, Lévai és Érsekújvári járásokat. Olyan határozat nem született, hogy 13. megyét kell kialakítani, kizárólag egy ilyen jellegű megyéről beszéltünk, amelyik megfelelő politikai akarat mellett bárhova beilleszthető.
A létrehozandó megyéről vajon kikérték-e az ott élő emberek véleményét?
Van egy önkormányzati tanácsunk, és a járási székhelyek polgármesterei pozitívan nyilatkoztak ezzel kapcsolatban. Ezenkívül a közeljövőben megkérdezzük az általunk javasolt megye összes polgármesterét, és ők is elmondhatják a véleményüket. Nižňanský úr és csapata eddig azt hangoztatta, hogy a települések elégedettek az általuk javasolt modellel. Most kapkodhat a fejéhez, hiszen sorra érkeznek a különböző régiók döntései, melyek támogatják az MKP elképzelését. Nižňanský úr azt is tudta, hogy mi kezdettől fogva elutasítottuk a Mečiaréktól örökölt modellt. Valószínűleg megint arra számítanak, hogy a magyarok majd ismét lenyelik a békát. Azt hiszem, ezúttal ezt hiába várják.
Meddig tart az MKP türelme?
Fogytán van, és mindenhol érezzük, hogy ez így tovább nem mehet. Vagy megemberlik magukat a partnereink, vagy hárman próbáljanak meg kormányozni. Lassan betelik a pohár, és ha nem történik változás a kabinet viselkedésében, akkor ki kell lépnünk a kormányból. De ez nem volna jó: Szlovákia abban a pillanatban eltávolodna az Európai Uniótól és a NATO-tól, az ország destabilizálódna.
Ön úgy fogalmazott, az MKP nem akar bokréta lenni a kormány kalapján.
Úgy tűnik, az MKP azért kormánytag, hogy dicsekedni lehessen vele külföldön: lám felkaroltuk a nemzetiségeket. Az utóbbi időben inkább bogáncsként kezelnek bennünket. A választóink pedig elégedetlenek, hiszen ha most nem lépünk, soha nem lesz arra lehetőség, hogy mi dönthessünk a saját dolgainkról. És amikor azt mondom: mi, akkor Dél-Szlovákiáról beszélek, ahol magyar és szlovák választóink egyaránt vannak. Pártunk a kormány legstabilabb eleme, ha mégis kilépnénk, elképzelhető, hogy a kormánykoalíció munkaképtelenné válna. Hiába van a parlamentben 77 képviselőjük, ennek most sem tudták még a felét sem biztosítani, hogy rendkívüli ülést szorgalmazhassanak.
Általában etnikai és polgári elvet hangoztatnak, miközben a megyék kialakítása során tizennégy szempontot fogalmaztak meg. Az MKP által szorgalmazott megye valóban csak az etnikai elvnek felel meg, vagy más szempontokat is figyelembe vettek?
Megfelel mind a tizennégy szempontnak, sőt felsorolhatnék másik tíz megyét, melyek szintén megfelelnének ezeknek az elveknek. Sőt azt mondom, leginkább az MKP által javasolt megye felel meg ennek a 14 elvnek, hiszen a negyedik elv éppen arról szól, hogy a régiók etnikai és történelmi egységét kell kialakítani, és ezt csak mi teljesítjük. Az utolsó szempont pedig az, hogy a határ menti régiók hogyan fejlődnek a szomszédos államokban. Ezt csak a mi elképzelésünk fedi.
Sokan azzal érvelnek a magyar többségű megye létrehozása ellen, hogy autonómiára törekednek.
Ez egy akkora marhaság, amit az elmúlt 11 évben számtalanszor cáfoltam. Ezt most is megtehetnénk, ha az ún. magyar járások így döntenének. Ez egyszerűen törvényellenes, sérti az ország érdekeit, és az állam természetesen mindent megtenne ennek megakadályozására. Aki ezt hozza fel, az a választókat ijesztgeti, és az inkább a Szlovák Nemzeti Párt soraiba tartozik, mint a kormánykoalícióba.

Politikai akarat kérdése
Pásztor István polgármester szerint ne “komáromiasítsunk”

ÚJ SZÓ-HĺR Komárom. “Szakmai érvekkel egyelőre még senki sem indokolta meg, miért ne lehetne kialakítani a komáromi megyét” – nyilatkozta lapunknak Pásztor István komáromi polgármester. Elmondta, ez a 13. kialakítandó közigazgatási egység ugyanúgy teljesíti a megyévé válás feltételeit, mint a többi tizenkettő. “Ne komáromiasítsunk. Beszéljünk inkább déli megyéről, mely szerint em éppen úgy életképes lenne, mint az ország többi regionális közigazgatási egysége” – fejtette ki Pásztor István. Véleménye szerint ebben az esetben nem szakmai kérdésről van szó, hiszen a megalakítandó megye szakmailag indokolt. “Ez egyértelműen politikai akarat kérdése, melynek lényege, hogy a szlovák politikai pártoknak mennyire van merszük ahhoz, hogy ezt az elképzelést támogassák” – hangsúlyozta a komáromi polgármester. (km)

Vissza a kezdőlapra