Vissza
a kezdőlapra
- Kostunica kétszázezer belgrádi előtt
- Milosevics választási záróbeszéde
- Csanak: Az eredmények bizonyíthatósága számít
- Sainovics: Az ellenzék fog csalni
- Markovics: Hisztérikus kampány a baloldal ellen
- Stambuk: Az SZDE választási csalásra készül
- Bekarikázott szavazócédula
- Pavkovics: A JK elismerné Kostunica győzelmét
- Gyukanovics: Milosevics esélyei egyre kisebbek
- "A NATO figyeli Milosevicset"
- Bejelentették a vasárnap esti összejövetelt
- Az SZDE ellenorei a montenegrói választóhelyeken
- A VMDK elnöke a vajdasági magyar pártokról
- Koszovóban délután 4-kor zárnak a szavazóhelyek
- Fejenként húsz évet kaptak a vádlottak
- Jugoszláv tiltakozás a BT-nél az USA és Magyarország ellen
- 52 ország megfigyeloi a választásokon
- Mesic: Boldog leszek, ha a demokratikus Szerbiába látogathat
- Betörtek a Zombori Rádióba
- Megfenyegették a Magyar Szó muzslyai újságíróját
Kostunica kétszázezer belgrádi előttA szövetségi parlament előtt összegyűlt mintegy kétszázezer ember üdvözölte viharos tapssal szerdán este Vojiszlav Kostunicát, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék elnökjelöltjét. Kostunica beszédében úgy fogalmazott, hogy Szerbiának "kívülről és belülről egyaránt" szabad, európai és demokratikus országgá kell válnia, Milosevics elnököt pedig olyan királynak nevezte, aki a jól ismert "utánam az özönvíz" szellemében cselekszik.
"Egyszerű embernek tartom magam, ezért nem az a szándékom, hogy megváltoztassam a világot, hanem az, hogy önökkel együtt megváltoztassam ezt az országot, mert jól tudom, hogy önök is szeretnének egy egyszerűen normális és demokratikus országban élni", mondta.
A nagygyűlést Miodrag Petrovics Cskalja ismert színművész nyitotta meg, aki arra szólította fel az egybegyűlteket, hogy szavazzanak az ellenzékre, és annak elnökjelöltjére, azaz Kostunicára. Nebojsa Risztics, a Szoko banja-i Soko Televízió igazgatója, aki összesen 339 napot töltött börtönben azért, mert a szerkesztőségi ablakba kiakasztotta a Free Serbia feliratot, felszólalásában elmondta, "azért kellett börtönbe kerülnie, mert ezt úgy akarta az a rezsim, amelyik szeptember 24-ig fog létezni". A felszólalók között volt még Braniszlav Lecsics színművész és Momcsilo Bajagics Bajaga zenész-énekes is, amikor pedig Bora Gyorgyevics kezdett énekelni, a hangosítás időről időre megszűnt, amit az egybegyűltek "vörös banda" felkiáltással kommentáltak.
Milosevics választási záróbeszéde
A nemrég felépített újbelgrádi Limes csarnokban megtartott választási zárórendezvényen Szlobodan Milosevics, az SZSZP-JB koalíció elnökjelöltje 15 perces beszédet intézett a mintegy húszezer jelenlevőhöz. Milosevics először is köszönetet mondott a "hazafias és áldozatkész" választási kampány miatt, a választásokat pedig olyan referendumnak nevezte, amelyen az ország arról dönt, hogy "szabadságban él, vagy pedig gyarmati sorsot választ".
"Egy szabad ország szabad népeként minden esélyünk megvan arra, hogy megszabaduljunk a szankcióktól, hogy kiharcoljuk a békét, hogy megvalósítsuk a hosszútávú és korszerű fejlődés sikeres koncepcióját, hogy együttműködjünk az egész világgal, hogy tanuljunk másoktól és hogy mások is tanuljanak tőlünk. Gyarmatként viszont soha nem tudnánk megszabadulni a szankcióktól, mert a gyarmati lét a lehető legnagyobb szankció, a szankciók szankciója, olyan szankció, amelytől sem tárgyalás, sem határozat útján nem lehet megszabadulni, hanem csakis fegyverrel. Gyarmati országként csakis a hamis béke lehetne a sorsunk, a börtönök békéje, amiből csakis a szabadságért vívott háború jelenthetné a kiutat", mondta egyebek között beszédében Milosevics.
Csanak: Az eredmények bizonyíthatósága számít
Fennáll annak a lehetősége, hogy Milosevics nem ismeri el a választási eredményeket és kihirdeti saját győzelmét -- jelentette ki Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke a 021-es Rádiónak, majd hozzátette: „Ez egyszerűen lehetetlen lesz, mivel az ellenzék minden választóhelyről pontos jelentéseket kap, s így azok alapján megállapítható lesz a pontos választási eredmény. Nem az a fontos, hogy valaki minél előbb közölje az eredményt, hanem az, hogy ezek az eredmények bizonyíthatóak legyenek. A tényekkel alátámasztott eredmények nyilvánvaló hatást fognak eredményezni, ez pedig az, hogy az emberek kivonulnak az utcákra megvédeni saját választásukat" -- hangsúlyozta Csanak.
Sainovics: Az ellenzék fog csalni
Nikola Sainovics, a Szerbiai Szocialista Párt főbizottságának tagja csütörtökön azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy csalni fog a vasárnapi választásokon, jelenti a FoNet. Arra a megjegyzésre, hogy a Szocialista Pártot 1996-ban "tetten érték" választási csalás közben, Sainovics sajtótájékoztatóján kijelentette, "vádjait épp az 1996-ik évi tapasztalatokra alapozza". Szerinte "szemmel látható, hogy az ellenzék készen áll a csalásra, de a megfigyelők és a választási bizottságok ezt nem fogják megengedni".
Markovics: Hisztérikus kampány a baloldal ellen
Ivan Markovics, a Jugoszláv Baloldal tájékoztatási titkára ma az ellenzéki vezetőket „NATO-jelölteknek" nevezte és megvádolta oket, hogy „hisztérikus romboló kampányt folytattak a JB és a baloldal erői ellen" -- jelenti a Beta.
Markovics sajtótájékoztatón elmondta: „a NATO-jelöltek az állam és a nép ellenségei, akik kampányt folytattak, hogy segítsenek a NATO-nak nyomást gyakorolni Jugoszlávia szabadságára. Ezeknek a pártoknak nincs semmiféle programjuk; ok csak a NATO-hoz való szolgaságukban egyesültek".
Markovics azt mondta, az SZDE tegnapi belgrádi nagygyűlésén mindezen jellemzőit kinyilvánította, amikor arra szólította a polgárokat; vonuljanak az utcákra és így kíséreljenek meg gyozelmet kicsikarni.
Stambuk: Az SZDE választási csalásra készül
Vladimir Stambuk, a Jugoszláv Baloldal magas rangú tisztségviselője és a jugoszláv parlament Köztársaságok tanácsa képviselőjelöltje megvádolta a Szerbiai Demokratikus Ellenzéket, hogy a választásokon a nyugati államok segítségével megpróbálja meglopni a szavazatokat.
Stambuk a Borba lapnak adott interjújában elmondta: az SZDE „felesleges és szakszerűtlen" közvélemény-kutatásokat erőltet, melyek célja olyan hangulatot kelteni, melyben az emberek meggyőződésévé válik, hogy „Kostunica és az SZDE csak szavazathamisítások miatt veszíthetik el a választásokat" -- jelenti a Beta.
„Az ellenzék arra készül, hogy mindenhol, ahol erre lehetősége nyílik, meglopja a szavazatokat, s hogy ezt elkendőzze, tolvajt kiált másokra. Valójában éppen az ellenzék az, amelyik szavazathamisításra készül a nyugati országok segítségével. Az SZDE ilyen viselkedése növeli e koalíció támogatóinak agresszivitását, s ezt az agressziót majd a választások után kell kinyilvánítaniuk" -- mondta Stambuk, aki meggyőződését fejezte ki, hogy a baloldal győzni fog a választásokon. „Nagyon fontos, hogy a szavazás békében, demokratikusan bonyolódjon le. A baloldal érdeke, hogy a választások tisztességesek és becsületesek legyenek, mert ha nem lesz szavazathamisítás, mi biztosan győzni fogunk" -- hangsúlyozta a JB tisztségviselője.
Szlobodanka Nedovics, a Szabad Választásokért és demokráciáért Központ igazgatónője ma sajtótájékoztatón az újságíróknak felmutatott egy elnökválasztási szavazócédulát, melyen a Szlobodan Milosevics neve előtti sorszám már be van karikázva.
Nedovics elmondta, a szavazócédulát egy postaládában találták és pontosan látszik rajta a vízjel, ami kétségeket kizáróan bizonyítja eredetiségét. A CeSID igazgatónője feltette a kérdést: vajon hány ilyen szavazócédula kering Szerbiában és bejelentette: a CeSID ezt a szavazócédulát eljuttatja a Szövetségi Választási Bizottsághoz.
Nenad Milics, az SZDE központi választási bizottsága jogi szolgálatának vezetője csütörtökön közölte, hogy panaszlevelet írnak a szövetségi választási bizottságnak azért, mert "előre kitöltött szavazócédulák jelentek meg a polgárok körében". Milics hozzátette, ismeretlen személy elleni feljelentést is tesznek az ügyben, jelenti a Beta. Az SZDE ezenkívül követelni fogja a köztársasági belügyminisztérium illetékes szerveitől, hogy azonosítsa azt a személyt, aki "ellopta" a kérdéses szavazócédulákat.
Pavkovics: A JK elismerné Kostunica győzelmét
Nebojsa Pavkovics, a Jugoszláv Katonaság vezérkari főnöke tegnap este kijelentette: ami a katonaságot illeti, a vasárnapi választások folyamán minden békésen fejeződik be „feltéve, ha valaki nem avatkozik bele az eseményekbe".
Pavkovics hozzátette: a JK elismerné az ellenzéki elnökjelölt győzelmét. „Ha valaki beavatkozik, nem lesz semmi sem békés" -- mondta Pavkovics a Montenegrói Televíziónak adott nyilatkozatában, ahol azt is elmagyarázta, mit jelentett közelmúltbeli kijelentése, ahol a választások napját „D day"-nek nevezte, amikor a „JK ismét az első harcvonalban lesz": „Ebben a kijelentésben egyetlen fenyegető mondat sem volt Montenegró és annak polgárai irányában. A D-day megfogalmazás kizárólag a külföldi tényezőkre vonatkozik". Pavkovics hozzátette: a D-day a szerbiai ellenzékre sem vonatkozik, hiszen „nem is lenne semmi oka annak, hogy vonatkozzon".
A vezérkari főnök ezt követően arról beszélt; a JK tud egy olyan külföldi forgatókönyvről, mely szerint szeptember 24-én egyesek incidenseket provokálnának, melyek célja zavargások kirobbantása lenne „a választások ellenzéki győzteseinek fegyveres támogatása gyanánt". E forgatókönyv szerint a provokációkat és zavargásokat, melyek belső összetűzéseket eredményeznének, a „külföldi fegyveres erők különleges osztagai idéznék elő, akiket azon a napon vetnének be a JSZK területére a boszniai Szerb Köztársaság, illetve (a vonatkozó anyagok állítása szerint) Montenegró és Koszovó területéről" -- jelentette ki Pavkovics, továbbítja a Beta.
Gyukanovics: Milosevics esélyei egyre kisebbek
Milo Gyukanovics montenegrói köztársasági elnök szerdán azzal vádolta meg Milosevics jugoszláv elnököt, hogy a vasárnapi választások előtt meg akarja ijeszteni az ország polgárait, mivel tudja, hogy "győzelmi esélyei csekélyek". "Milosevics számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy esélyei a legális győzelemre egyre kisebbek, gyakorlatilag már nem is léteznek", mondta Gyukanovics az orosz ORT televíziónak adott nyilatkozatában. Montenegró elnöke szerint ezért a jugoszláv elnök a rendkívüli állapot esetleges bevezetésének rémével szeretné félelemben tartani saját állampolgárait.
Gyukanovics azt is elmondta, Montenegró védekezni fog, ha Milosevics esetleg fegyveres összecsapásokat akar kiprovokálni a köztársaság területén, jelenti a Beta.
"Milosevics igencsak súlyos hibát követne el, ha erőszakot alkalmazna Montenegró ellen", jelentette ki csütörtökön a NATO brüsszeli központjában a katonai szövetség egyik képviselője, aki a továbbiakban még hozzáfűzte, "a NATO rajta tartja a szemét Milosevics esetleges csalási kísérletein, ...mert szemmel látható, hogy az ellenzék élvezi a nép messzemenő támogatását". A NATO képviselője a továbbiakban úgy fogalmazott, "senki sem tudja pontosan, mi fog történni a választásokon", ezért "a választások következményeitől függően többféle forgatókönyv is elképzelhető", de "az atlanti szövetség tagjai készek reagálni az eseményekre".
Az Ellenállás a választói részvételt figyeliVukasin Petrovics, az Ellenállás népi mozgalom aktivistája a FoNetnek elmondta: ez a szervezet vasárnap megszervezi a választópolgárok részvételi arányának megfigyelését a helyhatósági, tartományi, szövetségi és elnökválasztásokon. Ezeket az adatokat az Ellenállás belgrádi irodájában fogják összegezni.
„Követni fogjuk a részvételi arány alakulását és a vasárnapi nap folyamán négy alkalommal közöljük az eredményt. 20 órakor már pontos adataink lesznek arra vonatkozóan, hány ember vett részt a szavazáson" -- mondta Petrovics.
Bejelentették a vasárnap esti összejövetelt
Csedomir Jovanovics, az SZDE központi választási bizottságának vezetője csütörtökön közölte, hogy a rendőrségen és az illetékes önkormányzati szerveknél is bejelentették a vasárnap esti nagygyűlést, amelyet a belgrádi Köztársaság téren fognak megtartani. "Azt szeretnénk, ha a téren tájékoztathatnánk valamennyi támogatónkat és valamennyi polgárt a választások eredményeiről", mondta Jovanovics, aki hozzátette, hasonló jellegü eredményhirdetést fognak megszervezni más nagyobb városokban is, "elsősorban azokban, ahol az ellenzék van hatalmon", jelenti a FoNet.
Az SZDE ellenőrei a montenegrói választóhelyeken
Zoran Sami, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék választási törzskarának vezetője a FoNetnek nyilatkozva elmondta: az SZDE elnökválasztásokat figyelő törzskara Montenegró mind a 671 választóhelyén állított ellenőröket: „Minden választóhelyen lesznek embereink, s megszerveztük a szavazást követő eredménygyűjtést is. Az esetleges gondok abból adódhatnak, hogy még mindig nem tekinthettük meg a választói névjegyzéket, annak ellenére, hogy erre törvényes jogunk van" -- mondta Sami.
A VMDK elnöke a vajdasági magyar pártokról
"A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szövetség a Változásokért, illetve ezen a tömörülésen belül az SZDE keretében tevékenykedik, a szövetségi választásokra pedig nem állít külön listát", jelentette ki Páll Sándor, a VMDK elnöke a Magyar Szó csütörtöki számában, aki a pártnak ezt a döntését a következőképpen magyarázza:
"Jelen pillanatban nem az a legfontosabb kérdés, hogy melyik magyar pártnak mennyi szavazata van. Elsősorban a hatalom-, vagyis a rendszerváltást kellene kieszközölni, és ezt követően elindulhatnánk az autonómiakoncepció megvalósításának útján. Kifejezetten ellenzékellenes lépésnek tartjuk azt, hogy két vajdasági magyar pártnak külön listája van a szövetségi választásokra vonatkozóan egyes választási körzetekben. Ezek a listák minden bizonnyal meg fogják osztani a választópolgárokat".
Az elnök szerint "túl sok a vajdasági magyar párt", amit azzal magyaráz, hogy "huzamosabb ideje nem a konvergens erők győzedelmeskednek, hanem a divergens, széthúzó érdekek kerekednek felül". Külön kitért az újonnan létrehozott kereszténydemokrata mozgalomra, ahol szavai szerint olyan emberek vannak, akik ötödször váltanak pártot, és bármennyire is kereszténydemokrata hívőknek kívánnak bemutatkozni, "egyesek még templomba sem járnak"
"Az újabbnál újabb pártok nem a közösség érdekeit szolgálják, hanem kizárólag egyéni érdekeket, és mindig a napi politika, illetve a pillanatnyi érdek szolgálatában állnak. Meggyőződésünk, hogy a vajdasági magyarság azokra fog szavazni, akik következetesen kiállnak a kollektív érdekek képviselete mellett", mondta végezetül a VMDK elnöke, írja a Magyar Szó.
Koszovóban délután 4-kor zárnak a szavazóhelyek
A szövetségi választási bizottság szerdán úgy döntött, hogy azokon a koszovói szavazóhelyeken, amelyeket a vranjei és a prokupljei választási körzetekhez csatoltak, szeptember 24-én reggel 7 órától délután 4 óráig lehet majd szavazni. Erre a döntésre azért volt szükség, hogy a szavazást -- tekintettel a rendkívül rossz közbiztonsági állapotokra -- még sötétedés előtt le lehessen bonyolítani, jelenti a Beta. A bizottság üléséről készített közlemény -- amelyet a Szerbiai Rádió és Televízió közvetített a nyilvánosság felé -- szerint "indokolt a félelem, hogy a koszovói lakosok számára egyébként is veszélyes feszültségek épp a választások napján érnek el csúcspontjukra", mert az albán lakosság egy része "nyíltan hangoztatja, hogy erőszakkal akarja megakadályozni a választások megtartását".
Fejenként húsz évet kaptak a vádlottak
Andrija Milutinovics belgrádi körzeti közvádló szerdán a maximális 20 évi börtönbüntetés kimondását kérte az összesen 14 perbe fogott nyugati politikus és NATO-képviselő mindegyikének esetében , úgy értékelve, hogy a bírósági eljárás során bebizonyosodott felelősségük és bűnrészességük Jugoszlávia tavalyi bombázásában. "A bűn súlyossága és a kiszabható büntetés nincsenek arányban egymással, mert az elkövetett bűnök jóval nagyobbak. Ez az aránytalanság adja meg a jogot arra, hogy kijelentsem, az igazság és az igazságszolgáltatás közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Mégis, meggyőződésem, hogy a bíróság a jól megérdemelt büntetést fogja kiróni a vádlottak mindegyikére, mint ahogy az is, hogy a megérdemelt büntetés utol fogja érni őket", mondta Milutinovics záróbeszédében, jelenti a Beta. A bíróság ma ítéletet is hirdetett e perben, s a vádlottakat fejenként 20 évi börtönbüntetésre ítélte „Az elítélteket körözés alá helyezzük, a büntetés letöltését pedig letartóztatásuk napjától kezdjük számolni" -- mondta Veroljub Sztevanovics, a bírósági tanács elnöke.
Jugoszláv tiltakozás a BT-nél az USA és Magyarország ellen
A jugoszláv külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsánál az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén belül működő, jugoszláv ügyekkel foglalkozó iroda ellen, annak tevékenységét az erő és nyomás alkalmazásának, valamint a belügyekbe való durva beavatkozásnak nevezve, jelenti az MTI magyar hírügynökség.
A tiltakozó jegyzék -- amelyet kedden este angol nyelvű adásában ismertetett a Tanjug jugoszláv hírügynökség -- hangoztatja: a budapesti "iroda" bevallott célja az, hogy az ott tevékenykedő mintegy 30 amerikai alkalmazott minden lehetséges módon támogassa a jugoszláv ellenzéket, és hogy a jugoszláv szavazókat befolyásolja a közelgő jugoszláviai elnök- és parlamenti választások előtt.
Ezzel az akcióval -- olvasható a belgrádi tiltakozásban -- az amerikai kormányzat gyakorlatilag "a Jugoszlávia ellen tavaly végrehajtott sikertelen agresszióját folytatja", mégpedig a nemzetközi kapcsolatokban megengedhetetlen felforgató módszereket és kémtevékenységi formákat alkalmazva. Washington egyben támogatást nyújt "a szeparatizmusnak és a terrorizmusnak, táplálja a térségben amúgy is meglévő veszélyes törekvéseket és megsérti a nemzetközi jogot".
Ami Magyarországot illeti, "az a tény, hogy területét rendelkezésre bocsátotta ilyen, harmadik ország ellen irányuló tevékenységhez, közvetlenül sérti a nemzeti szuverenitásról és a belügyekbe való be nem avatkozásról szóló, a választási időszakokra vonatkozó 1999. december 17-én kelt megállapodást" -- hangoztatja a jegyzék. "Az, hogy a magyar kormány beleegyezett az "iroda" létrehozásába, sőt bátorította azt, precedens a nemzetközi kapcsolatok történetében, és felveti a kérdést: vajon az ilyen lépések összhangban vannak-e a jószomszédi kapcsolatok, valamint az EBESZ alapelveivel, amelyet a magyar kormány állítólag támogat. Ez a (magyar) lépés azon időkre emlékeztet, amikor Budapest -- jóllehet más körülmények között és más hatalmak befolyása alatt -- szintén a Jugoszlávia elleni nyomásgyakorlás és felforgató tevékenység központjául szolgált" -- áll a belgrádi külügyminisztérium tiltakozó jegyzékében, jelenti az MTI.
52 ország megfigyelői a választásokon
Több, mint 210 külföldi megfigyelo érkezett meg Jugoszláviába a vasárnapi választások folyamatának megfigyelésére -- jelenti ma az állami média.
A jugoszláviai választásokat „megfigyelők, parlamenti képviselők és tekintélyes személyiségek" fogják felügyelni, akik Albániából, Angolából. Argentínából, Belgiumból, Fehér-Oroszországból, Bolíviából, Bulgáriából, Csádból, Csehországból, Chiléből, Dániából, Egyiptomból, Franciaországból, Ghanából, Görögországból, Guieneából, Indiából, Indonéziából, Irakból, Írországból, Olaszországból, Örményországból, Jordániából, Kanadából, Kazahsztánból, Kenyából, Ciprusról, Kirgisztanból, Laoszból, Libanonból, Magyarországról, Macedóniából, Moldáviából, Németországból, Nepálból, Nicaraguaból, Palesztínából, Portugáliából, Romániából, Oroszországból, az Egyesült Államokból, Salvadorból, Szlovákiából, Svédországból, Spanyolországból, Sri lankáról, Tadzsikisztánból, Törökországból, Ukrajnából, Nagy-Britanniából, Vietnamból és Zimbabvéból érkeznek.
Mesic: Boldog leszek, ha a demokratikus Szerbiába látogathat
Sjepan Mesic, Horvátország elnöke kijelentette: „boldog lesz, ha majd eljöhet a demokratikus Szerbiába".
A Vojvodina napilapnak adott nyilatkozatában, melyet a Beta továbbít, Mesic elmondta: „egyetlen oka sincs annak, hogy Szerbia lemaradjon azon az úton, melyen az európai népek járnak". A horvát elnök szerint „léteznek hasonlóságok" azok között a körülmények között melyek Horvátország demokratikus változásait megelőzték és melyek most Szerbiában érezhetőek.Arra a kérdésre, hogy ki kitol és miért kell, hogy bocsánatot kérjen amiatt, ami az elmúlt tíz évben történt, Mesic azt felelte: „mindenkinek bocsánatot kell kérni mindenkitől".
Tegnapra virradóra ismeretlen tettesek behatoltak a régi városházán levő Zombori Rádió leadói helyiségeibe. Elvágták az elektromos vezetéket és azt a vezetéket is, amely a Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek az épületén levő fényreklámjához vezet. A behatolás következtében megszakadt a műsor sugárzása, de egy óra alatt elhárították a rádió technikusai a hibát, úgyhogy a reggeli órákban folytatódott a műsor. A rendőrség elvégezte a helyszíni vizsgálatot, de egyelőre semmilyen információt nem közöltek a vandál cselekedetről, írja csütörtöki számában az újvidéki Magyar Szó.
Megfenyegették a Magyar Szó muzslyai újságíróját
Bonyolódik a helyzet a muzslyai iskolában, írja a csütörtöki Magyar Szó. Hétfő óta gyakorlatilag leállt a tanítás, kedden este pedig hétszáz szülő jelent meg a helybeli Művelődési Otthonban megtartott tiltakozó összejövetelen. Eddig több mint ötszázan írták alá a Sztojanka Sztajics iskolaigazgató leváltását indítványozó petíciót.
Az egyórás összejövetel résztvevői szinte egyhangúan döntöttek a tiltakozás folytatásáról: a szülők mindaddig nem engedik gyereküket az iskolába, amíg az igazgatónőt nem menesztik, a tiltakozó pedagógusok pedig emellett kollégájuk, Velibor Szimicevics elbocsájtásának hatálytalanítását is követelik. A tiltakozó összejövetel színhelyén Balic Mihály, az iskolaszék tagja, megfenyegette a Magyar Szó tudósítóját, azt ígérve neki hogy "bárhol meglátja az úton -- személygépkocsijával el fogja ütni". Sértő szavak közepette, ezt többször is megismételte. Az esetről értesítettük a belügyi titkárságot, jelenti a Magyar Szó muzslyai tudósítója.