Neve:tpista
Értékelés:frankó
Hozzászólás:Elég érdekesen alakulnak az MDF szerepére vonatkozó kérdések.
Kiváncsi vagyok melyik válasz lesz a nyertes.
Az első nem jó válasz, mert - noha nem becsüljük le az ellenfelet, annyi önbizalom is lehet bennünk, hogy a mai Orbán csapa van olyan erős, mint Hornék voltak 94-ben. Tehát cél az abszolut többség. Ettől függetlenül én annak drukkolok, hogy az MDF végül is egyezen meg a Fidesszel. Remélem nem fognak irreális követelésekhez ragaszkodni.
Pista
Bejegyzés ideje:2001. július 29. vasárnap, 22:18:57

Neve:Pósvári Sándor
E-mail címe: boss@euroastra.com
Honlapjának URL-je:http://euroastra.com
Hozzászólás:"Az eső előrejelzéséért nem jár jutalom. Jutalmat az kap, aki bárkát épít."
(Noé-elv)
Napokon belül indul az Elektronikus Kormányzati Stratégia és a Kormányzati Portál program. No de vajon mi a felhasználók véleménye az eddigiekről és a jövőről?

Tisztelettel kéretik szavazni a http://euroastra.com főoldalán
Bejegyzés ideje:2001. július 6. péntek, 06:08:17

Neve:tpista
Értékelés:még mindig OK.
Hozzászólás:Úgy látom elmentetek szabadságra.
Én is eltűntem, de hiányzik a MHL.
Hajrá, fiúk!
Pista
Bejegyzés ideje:2001. július 1. vasárnap, 22:42:32

Neve:Surján László
Hozzászólás:Kedves László Judit!

Antiszemita viccek nem jönnek nálunk, mert

1. nem vagyunk rasszisták,
2. Magyar-Hon-Lap vagyunk, tehát a magyarság önvizsgálata szempontjából
nézzük a dologot. Mivel a rólunk szóló viccek egy részében felismerhetünk olyan vicceket, amelyeket mi is szoktunk mesélni, de nem magunkról, hanem másról, a gyűjtemény elolvasása arra késztethet, hogy "amit magunknak nem akarunk, mással se tegyük".
Ezt a célt viszont antiszemita viccekkel nem lehet elérni.
3. Zsidó viccek elvben jöhetnének, olyanok, amelyeket a zsidó közösség vállal.

A gyűjtemény közreadása nekünk is komoly fejtörést okozott, különösen a kifogásolt 5. számú.
Mégsem "piszkáltunk bele", ahogy az ide beírók is azt írnak amit akarnak. Pillanatnyilag nem szokott gyalázkodni senki, de korábban volt egy-két "sajátos" figura.

Surján László
Bejegyzés ideje:2001. június 21. csütörtök, 10:58:40

Neve:Pósvári Sándor
E-mail címe: boss@euroastra.com
Honlapjának URL-je:http://euroastra.com
Hozzászólás:Na még egyszer (előbbit nem látom):

Jó óra múlva teszem ki Dr. Bartók Tivadarral készített interjúmat.
Bejegyzés ideje:2001. június 20. szerda, 21:37:10

Neve:László Judit
Hozzászólás:„Magyar“ viccek
Akik ismernek, tudják, hogy van humorom és értem a viccet. Azonban az internetes levelezölistán érkezett írás és a vicc-szemelvények feltételét a honlapra szerencsétlen egy vállalkozásnak tartom. Tudjuk, hogy – okkal, vagy ok nélkül - de nem túlzottan kedvelnek bennünket a „vicceldök“. A „kedvcsinálók“ közül legordenárébb és a jó ízlést sértö az „5.R“ számú. Brrrr……
E mentalitás mentén netán – kvázi folytatásként - antiszemita töltetü zsidó-viccek következnek (márha akad egy szemfüles „levelezölistás“, aki rábukkan egy ilyen home-pagere)? !
L.J.

Bejegyzés ideje: 2001. június 19. kedd, 13:21:34

Neve:László Judit
Hozzászólás:Göteborg

Hogy a kép teljes legyen és azok is ráérezzenek a „Die Presse” német nyelvű alábbi cikkének tartalmára, felteszem a mai „Népszabadság” ugyanezen gondolatra rímelő kommentárjá (mert hogy ez már magyar nyelven van). Egyébként pedig szebb időt mára mindannyiunknak (most még csepereg az eső).

L.J.

Egy „német kompromisszum”
Aki azt hiszi, hogy az EU-bővítés „éltanulóinak” – így Magyarországnak – a jósorsa a göteborgi csúcsértekezleten végérvényesen eldöntetett, az, a népies szólással szólva, fordítva ül fel a lóra. A Népszabadság szerzői e hasábokon nemegyszer hangsúlyozták, hogy a bővítés sine qua nonja nem elsősorban az a viszony, amelyet a benn levő 15 tagország a bekéredzkedő több mint egy tucat irányában kialakít; inkább az, hogy a benn levők előbb tisztába jöjjenek önmagukkal. Eldöntsék, milyen politikai keretek között képzelik el Európa jövőjét, különös tekintettel Brüsszel és a nemzeti kormányok, illetve nemzeti parlamentek viszonyára; eldöntsék, hogy milyenek legyenek a pénzügyi keretek, különös tekintettel az agrártámogatás reformjára és arra a keserű tényre, hogy a 2000–2006-os „költségvetés” számai legfeljebb ideig-óráig tarthatók már.
Tiszta sor persze, hogy az EU belső reformjai nem függetlenek a bővítéstől, azt kell csak világosan látni, hogy a szervezet a bővítéstől függetlenül is reformok után kiáltott.
Ebben az összefüggésben válnak érthetővé azok az aggályok, amelyeket Schröder német kancellár a göteborgi csúcson megfogalmazott. Lehet, sokan ellentmondást látnak a bővítés „fix terminusának” megjelölésével kapcsolatos német aggályoskodás és a bővítés szorgalmazásában vitt korábbi német szerep között. Ilyen azonban megítélésem szerint nincsen. Egyrészt azért nincs, mert Németország változatlanul primer módon érdekelt az EU belső piacának – számára az érintett gazdaságok közelsége és a bennük való német tőkeérdekeltség miatt óriási hasznot ígérő – kiszélesítésében. Másrészt azért nincs, mert ettől még Schröder túlontúl is problematikusnak érezhette az „éltanulóknak” teendő „kötelező” ígéret (2002–2004) teljesítését és az EU-ban felhalmozódott belső problémák megoldásának – ekképp időhöz kötött – kényszerét.
Ha valaki, akkor ő – mint a közös kassza legnagyobb befizetője is – csak tudja. A nagy francia szövetséges például határozottan ellenáll az agrártámogatások gyökeres reformjának, lévén a francia paraszt e támogatások fő-fő haszonélvezője. Elképzelhetetlen, hogy ez az ellenállás a jövő tavaszi francia választásokig megszűnjék, de ha megszűnik is, jön a következő feladat: az Agenda 2000 újratárgyalása. Az előbbihez nagy német diplomáciai ügyesség, az utóbbihoz elsősorban idő kell. Vagy. A spanyolok már ízelítőt adtak abból, milyen fokon fognak ragaszkodni ahhoz, hogy a régiófejlesztési alapokból 2006 után is változatlan mértékben részesüljenek, ami előhírnöke egy – más érdekelteket is felvonultató – új osztozkodási avagy „örökösödési háborúnak”. (Magyarul: mennyit örököljünk a korábbi jóból, illetve mennyiről mondjunk le?)
Szó ami szó, az EU-nak ezekről a nagy belső reformjairól a göteborgi csúcsértekezleten alig esett szó; sorsuk megint egyszer az elnapolás lett. Igaz, ez védhető azzal, hogy a (számunkra nagyon pozitív) most lejárt svéd elnökség a maga erőfeszítéseit a bővítés felgyorsítására összpontosította – más irányban mellesleg alig tudott volna lépni –, de ettől a problémák még problémák maradtak. Schröder is csak azért ment bele az Orbán Viktor által óriási előrelépésnek minősített dátumkijelölésbe, mert a záródokumentum a csatlakozásérett országokkal folyó tárgyalások befejezését, illetve a tényleges felvételt csak lehetőségként, célkitűzésként, nem pedig kötelezettségvállalásként kezeli. No meg nyilván azért is, mert a Göteborgba érkezett, kissé türelmetlen jelölteket nem lehetett üres kézzel szélnek ereszteni – ha már a benn lévők maguk kénytelenek voltak ilyképpen távozni. A sikertelenség ódiumának lerázása minden diplomáciai táncrendben benne van, márpedig Schröder továbbra is együtt akar táncolni a többiekkel.
Aczél Endre

Bejegyzés ideje: 2001. június 19. kedd, 05:45:53

Neve:László Judit
Hozzászólás:Két – napi politikai - hír

1. EU-bővítés: Göteborg hozadéka
A göteborgi EU csúcs – kelet-közép európai szemünkkel nézve a dolgokat - nagy előrelépés, de azért jó, ha ismerjük a globalizált világ egyik fő gazdasági motorjának, a nettó-fizető Németország kancellárjának az álláspontját is.
Tehát minden kommentár nélkül a „Die Presse” cikk. Jó olvasást minden érdeklődőnek!

L.J.

„Die Presse” 18.06.2001
Erweiterung: Kandidaten sind ekstatisch, Deutschland skeptisch

Der EU-Gipfel versuchte in der heiklen Frage des Beitrittsdatums, es jedem recht zu machen. Es änderten sich allerdings nur Feinheiten.
Von Doris Kraus

GÖTEBORG. Nach langen und mühevollen Verhandlungen einigten sich die EU-Staaten beim Gipfel von Göteborg darauf, den Kandidaten in der heiklen Debatte um ein fixes Beitrittsdatum doch einen kleinen Schritt entgegenzukommen. Dabei wird jenen Beitrittswerbern, deren Fortschritte das erlauben, einerseits in Aussicht gestellt, daß sie bis Ende 2002 die Verhandlungen mit der EU abschließen können. Andererseits setzt sich die Union das Ziel, daß diese Staaten dann bereits als Mitglieder an den EU-Wahlen im Juni 2004 teilnehmen.
Die Kandidaten reagierten darauf ekstatisch, Deutschland jedoch machte kein Hehl aus seiner Skepsis. Diese Entscheidung fiel nicht zuletzt unter dem Eindruck des irischen Nein zum Vertrag von Nizza, das die Kandidaten verunsichert hatte. Irlands Premier Bertie Ahern beruhigte allerdings in einer demonstrativen gemeinsamen Pressekonferenz mit Polens Premier Jerzy Buzek: "Irland will nicht, daß die Menschen in den Beitrittskandidaten-Ländern glauben, wir seien gegen die Erweiterung."
Bundeskanzler Gerhard Schröder hatte zu Anfang gemeinsam mit Frankreich dagegen gekämpft, daß sich die Union fix zu einem Abschluß der Beitrittsverhandlungen Ende 2002 verpflichtet. Als diese Schlacht gewonnen war, blieb Deutschland allerdings mit seiner Forderung allein, nichts an dem ohnedies bereits recht konkreten "Zeitfenster" zu ändern, das seit dem Gipfel von Nizza im Dezember 2000 besteht und die ersten Beitritte im Laufe des Jahres 2004 ermöglicht.

Keine politischen Rabatte

Der Grund ist, daß Berlin vor allem in Polen ein Nachlassen der Anstrengungen fürchtet, sobald es so aussieht, als würden die Verhandlungen in jedem Fall Ende 2002 beendet. Denn daß Polen bei der ersten Beitrittsgruppe dabei sein muß, gilt für Deutschland nach wie vor als sicher. Letzten Endes gab Bundeskanzler Schröder nach: "Ich wollte nicht als einziger blockieren", sagte er. Er habe auch nur deshalb zugestimmt, weil es sich "um ein offen formuliertes Ziel" handle. Eines aber machte Schröder klar: "Es bedarf noch erheblicher Anstrengungen der Kandidaten. Es wird keine politischen Rabatte geben."
Darauf legten die Kandidaten zumindest im ersten Überschwang auch keinen Wert. Sie interpretieren die nur geringfügig veränderte Wortwahl als großen Schritt in Richtung EU-Beitritt. "Unsere Erwartungen wurden voll erfüllt", sagte Ungarns Premierminister Viktor Orbán. "Das war ein großer Schritt nach vorn. Wenn wir EU-Mitglieder sind, werden wir uns an Göteborg erinnern." Der tschechische Premier Milos Zeman gab sich "sehr, sehr zufrieden".
"Wir wollen keine Zugeständnisse. Wir werden unsere Hausaufgaben machen", versprach auch Polens Premier Buzek. Und Außenminister Wladislaw Bartoszewski rügte polnische Journalisten, die fragten, ob Polen wohl die Verhandlungen bis Ende 2002 erledigen würde: "Immer haben wir uns gesorgt und nach einem Datum gerufen. Jetzt haben wir es. Und was ist? Wir machen uns noch mehr Sorgen, daß wir es nicht einhalten werden. Reißen wir uns doch zusammen."
Die EU-Partner gratulierten der schwedischen Präsidentschaft zu den großen Fortschritten, die sie in den Verhandlungen erzielt hatte. Schweden hat bisher die mit Abstand größte Zahl von Verhandlungskapiteln mit den Kandidaten abgeschlossen - und damit der These Vorschub geleistet, daß die EU 2004 in einem Schwung bis zu zehn Staaten aufnehmen könnte. Gleichzeitig wurde anerkannt, daß die beiden Nachzügler Bulgarien und Rumänien Sonderunterstützung brauchen, um nicht völlig zurückzufallen.
Außenministerin Benita Ferrero-Waldner machte sich dafür stark, daß auch die Staaten außerhalb des Kandidaten-Kreises nicht vergessen werden. Sie setzte die Aufnahme der Ukraine und Moldawiens in die Europa-Konferenz durch. "Es ist wichtig, daß diese Staaten nicht total draußen bleiben und langsam an die EU herangeführt werden."
=.=.=:=.=.=:=.=.=:=.=.=:=.=.=:=.=.=:=.=.=:=.=.=:=

2. És a másik „gyöngyszem” – szintén az osztrák sajtóból- és melynek tartalmát ezennel szintén közkinccsé teszem:

DER STANDARD
Dienstag, 19. Juni 2001, Seite 3

Budapest bevorzugt seine Auslandsungarn
"Statusgesetz" bringt Vergünstigungen
STANDARD-Mitarbeiter Gregor Mayer aus Budapest
Rund drei Millionen Ungarn leben heute infolge der Grenzziehungen der Pariser Vororteverträge nach dem Ersten Weltkrieg nicht im Mutterland. Etwa 1,8 Millionen ethnische Ungarn sind Staatsbürger Rumäniens, 600.000 solche der Slowakei und 300.000 Vojvodina-Ungarn verfügen über jugoslawische Pässe. Das Parlament wird am Dienstag ein ebenso stark beachtetes wie im Ausland kritisch beäugtes Gesetz verabschieden, das diesen Auslandsungarn bestimmte Vergünstigungen einräumen soll.
Das so genannte "Statusgesetz" sieht für die ethnisch (oder auch konfessionell) definierten Begünstigten einen erleichterten Zugang zum Arbeitsmarkt sowie zu den Universitäts-, Hochschul- und Gesundheitseinrichtungen im Mutterland vor.
Das Gesetz wirft viele Fragen auf. Die Absicht entspringt dem neuen nationalistischen Kurs, dem sich die Regierung der Jungdemokraten (Fidesz) von Viktor Orbán verschrieben hat. Auch der rationale Kern, angesichts rückläufiger Geburtenraten neue Arbeitskräftepotenziale aufzutun, wurde zuletzt von Orbán und seinem Wirtschaftsminister György Matolcsy unterstrichen.
Doch die zentrale Frage, wer ein Ungar ist, könnte für Konfusion sorgen. Ungarn, die als Streuminorität leben, sprechen oft kaum mehr Ungarisch. Ihnen sollen die Kirchen ihre "Magyarizität" bescheinigen. Vor allem zwischen Ungarn und Rumänien ist das Wohlstandsgefälle immens. Rumänien befürchtet, dass die Zahl der Ungarn in Siebenbürgen dramatisch hochschnellen könnte.
Auch ein Ruch von Diskriminierung wird in den betroffenen Nachbarländern gewittert. Dass Staatsbürgern ein-und desselben Landes in Fragen der Reise- und Arbeitsfreiheit unterschiedlich behandelt werden könnten, fiel auch der EU-Vertretung in Budapest auf. So sind die burgenländischen Ungarn explizit vom "Statusgesetz" ausgenommen. Ihnen gehe es ohnehin besser als selbst den Ungarn im Mutterland, hieß es dazu offiziell in Budapest. In Wirklichkeit war man sich aber wohl klar, dass Ungarn zwischen den Bürgern des EU-Landes Österreich keine Unterscheidungen treffen sollte.

Bejegyzés ideje: 2001. június 18. hétfő, 21:14:54

Neve:Dárday Vilmos
E-mail címe: vili1938@matavnet.hu
Hozzászólás:Tisztelt Web-mester!
A kispesti kereszténydemokraták és a wekerlei plébánia nevében köszönöm, hogy szerkesztett meghívóként közzétettétek dr. Katus László tagtársunk, egyetemi tanár Pázmány Péterről és koráról tartandó előadásának hírét.
Bejegyzés ideje:2001. június 7. csütörtök, 01:01:41

Neve:László Judit
Értékelés:Nagyon tetszik!
Hozzászólás:A Herendi Múzeum feltétele a honlapra pompás ötlet volt; szép kultúrtörténeti kikapcsolódást nyújt a politikai hírek olvasása közben.

L.J.
Bejegyzés ideje:2001. június 6. szerda, 22:23:05

Neve:Surján László
Hozzászólás:Köszönöm a reflexiókat.
Amint a mai levélben jeleztem, a linkek akkor élnek, ha más honlapra mutatnak.
A saját kapcsolataink akkor lennének használhatók, ha nem relativ linkekekt alkalmaznánk. Ezeknek vannak előnyei, mérlegeljük majd, hogy az abszolut linkre való rátérés nem okoz-e bonyodalmakat máshol.
Barátsággal:
SL
Bejegyzés ideje:2001. június 3. vasárnap, 17:35:13

Neve:László Judit
Hozzászólás:Kiegészítés az előbbi beírásomhoz

A dolgot úgy kellene tökéletesíteni, hogy az aláhúzott címre „klikkelve” maga a hír nyíljon meg (ez a jelenlegi verzióban még nem megy, legalábbis nálam).

L.J.

Bejegyzés ideje: 2001. június 2. szombat, 21:09:53

Neve:László Judit
Hozzászólás:Tisztelt Szerkesztőség !

Ragyogó ötlet a napi friss híreket ebben a ma bevezett új formában megküldeni. Sokkal kényelmesebbé és egyszerűbbé válik ezáltal az aktuális hírek olvasása (egyébként ebben majd mindegyik nagy külföldi újság is így küldi a napi aktualitásokat).

Tehát az MHL ilyetén való megújulása praktikus, remélem a jövőben is ezt az „olvasóbarát” verziót kapjuk.

L.J.

Bejegyzés ideje: 2001. június 2. szombat, 21:01:55

Vissza a kezdőlapra