A Szerb Szocialista Párt és a Jugoszláv Egyesült Baloldal a szeptember 24-i választásokon egységes jelöltlistával lép fel. Minden lista vezetője a JSZK jelenlegi elnöke, Szlobodan Milosevics lesz -- jelentette az SZSZP.

Momir Bulatovics szövetségi kormányfő kijelentette, hogy Szlobodan Milosevics politizálásával teljes egészében lerombolta azt a koncepciót, melyet az amerikai adminisztráció az egész világ számára kötelező érvényűvé akar tenni". Bulatovics szerint a JSZK a világ nagyon sok országának támogatását élvezi", s mivel a jelenlegi amerikai vezetés leköszönőfélben van, az Európai Unió számára is lehetőség nyílik arra, hogy jóvátegye a Jugoszláviával szemben elkövetett hibáit" - mondta Bulatovics a Dan napilapnak.

Predrag Bulatovics, a montenegrói Szocialista Néppárt alelnöke kijelentette, hogy ez a párt a választásokon a Szerb Szocialista Párttal együtt indul. Amikor így döntöttünk, egyúttal határoztunk arról is, hogy a választások után a szövetségi kormányfőt a Szocialista Néppárt soraiból kell megválasztani. -- mondta Bulatovics.

A montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja nem indul a szeptemberi választásokon és fölszólítja tagságát, valamit szimpatizánsait, hogy bojkottálják a voksolást -- döntötte el tegnap hivatalosan is a párt főbizottsága.
A Szerbiai Demokratikus Ellenzék hivatalos kampánya szeptember 1-én kezdődik -- jelentették be az ellenzéki vezetők tegnapi értekezletük után.

A G17 Plusz bejelentette, hogy ez a szervezet augusztus 19-én kezdi meg kampányát, melynek célja, hogy Szerbia polgárai minél nagyobb számban jelenjenek meg a szavazóurnák előtt.

Dusan Batakovics, a Demokratikus Változások Tanácsának elnöke sajtótájékoztatón közölte, kevés a valószínűsége annak, hogy a szavazásra jogosultak szeptember 24-én hazajönnek szavazni. Minden esküdözése ellenére a rezsim semmit sem tett annak érdekében, hogy a külföldön élő jugoszláv állampolgárok szavazati jogot kapjanak."

*****

Kasza József, Szabadka polgármestere tegnap kijelentette: az Alkotmánybíróságtól kérte a Közvállalatokról Szóló Törvény alkotmányosságának és törvényességének kivizsgálását. Részletes indoklásában a szabadkai önkormányzat egy egész sor jogi értelmetlenséget és logikátlanságot sorol fel, s követeli, hogy az említett törvény nyolc szakaszát helyezzék hatályon kívül.

*****

A KFOR megerősítette, hogy katonái tegnap hajnalban átvették az irányítást a Trepcsa ipari komplexum felett. A KFOR-erők ökológiai okokra hivatkozva ideiglenesen felfüggesztik a gyár működését, áll a szervezet közleményében, amely szerint ez a helyzet addig fog tartani, amíg az UNMIK átfogó értékelést nem készít a gyár általános állapotáról, annak felújítása érdekében. A Koszovszka Mitrovica-i szerbek összetűzésekbe csapó tüntetéseken tiltakoztak a Trepcsa elfoglalása miatt, és számos szerbiai kormánypárti és ellenzéki politikus is kifejezte tiltakozását az eset kapcsán.

*****

Ma augusztus 15-e, kedd van, Mária napja, Nagyboldogasszony ünnepe. A magyarság vallási életében közismerten kiemelkedő helyet foglal el a Mária-kultusz. Mindszenty bíboros-prímás így fogalmaz: Csodálatos fonala a magyar történelemnek a Mária-tisztelet. Ahogyan a Duna kiemelkedik vízhálózatunkból, úgy emelkedik ki szélességével és mélységével a Mária-tisztelet a történelmünket átjáró sok egyéb szellemi, lelki folyamatból. Már István nagyobbik legendája kiemeli: Mária ...tisztelete s dicsősége a magyarok között oly nevezetes, hogy nyelvükön még e szűz mennybevitelének ünnepét is, tulajdonnevének hozzátétele nélkül, csak Királyné napjának emlegetik. Nyilvánvalóan fontos jelenségről van szó, ha a legendaíró szerzeteseknek is olyannyira feltűnt, hogy szükségét érezték megemlékezni róla.
Szűz Mária mennybemenetelét költőink is nemegyszer megénekelték:

Megnyíltak a mennyország aranyló kapui,
Leszálltak az égből a menny angyalai.

Felnyílott a koporsó zárja,
Szűz Máriát ellepte rózsaillat árja.

Lejött érte a fényes angyali kar,
Kit a rózsaszín felhő leple betakart.

Isten a királynőt a trónjára emelte,
A csillagos koronát fejére helyezte.

Megzendült az angyalok sok húrú hárfája,
Mert örömünnep van a mennyek országában.

Te a legboldogabb Szűz Mária lettél,
Mert a mennybe Szent Fiadhoz mentél.

Alapvető kérdés azonban, hogy mi lehet az oka, esetleg előzménye a magyarság feltűnő Mária-tiszteletének? A Mária-kultusz szinte egyidős a kereszténységgel. Már az igen korai időszakban, a II. századtól fellelhető a keresztény gyülekezetek körében. A X-XI. században, az úgynevezett szerzetesi reformmozgalmak időszakában a Mária-kultusz új vonásokat vett fel. Ekkor lett Mária az irgalmasság anyja és a világ királynője. A Karoling-kor Mária-ábrázolásával szemben a X. századtól kezdődően a Mária-képek és a Mária-szobrok Krisztus anyját, mint királynőt ábrázolják, akinek fejét korona ékesíti, vállát pedig királyi palást borítja. A XI. századból való az az imádság, amely először magasztalja úgy Máriát, mint a világ királynőjét. A X-XI. század egyházi költői is, mint a menny és föld királynőjét, úrnőjét magasztalják Máriát. Kérdés az is, hogy a magyarság a kereszténység felvételével ismerte meg Máriát, vagy már korábban is létezett a fogalomrendszerében az Istenszülő Anya képe? Már a középkori legendaíró szerzetesnek is feltűnt, hogy a magyarok Máriát nem a nevén említik. Közismert, hogy Szűz Mária helyett napjainkban is gyakorta Boldogasszonyt, Nagyboldogasszonyt, Boldogasszony Anyánkat említünk. Nem egy imádságban, egyházi énekben fordul elő. Az asszony szavunk jelentése úrnő vagy királynő.

A mezopotámiai kultúra sumér forrásaiban felbukkanó Bau-Dug-Asan nőistenség alakjában egyes kutatók a magyarok Boldogasszonyát vélik felfedezni, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar néphitben máig élő Boldogasszony-kultusz sokkal messzebb vezet vissza a múltba, mint gondolnánk! László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete című munkájában egykori elődeink vélekedésére utal, miszerint ... minden élet szülőanyja, a Boldogasszony illetve: Szüléskor a magyar anyát a láthatatlanul jelen lévő Boldogasszony segíti. A munkában a rokon és más keleti népek vélekedéséről is olvashatunk példákat, tehát nemcsak kizárólagosan magyar jelenségről van szó, ami egyben azt is jelenti, hogy a Boldogasszony alakjához kapcsolódó kultusz nem a kereszténység felvétele után, hanem azt megelőzően került népünk kultúrájába. Keletről hoztuk magunkkal, majd megőrizve a régi évszázadok, évezredek hagyományát, a kereszténység felvétele után módosulva keresztény jelleget öltött, s Mária-Boldogasszonnyá magasztosult.

A mezopotámiai kultúra írásait olvasva feltűnik, hogy a sumér isteni kinyilatkoztatások próféciái róla is beszélnek, aki öröktől fogva lett, és minden teremtmény égi édesanyjának emberi testben megjelent küldötte, leánya. A sumér-arámi népeknél, természetesen a hozzájuk tartozó pártusoknál, akik a régi sumér tudományt őrizték, élt ez az Isten-várás, és ez volt hitüknek, a mágus vallásnak a tartalma.

Vallásuk a Fényatya-Fényszűze-Fényfia szentháromság tiszteletén alapuló egyistenhit, amiben benne foglaltatik a sok ezer éves sumér prófécia követése: az istenvárás, ami annyit tesz ádvent; mely szerint az Isten fia emberi testben megjelenik a földön. A pártusok vallásának alakulásában a sumér hagyományok mellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy az apostolok közül kilenc Ázsiában, a pártus birodalomban hirdette Jézus igéjét... (de) más Jézust prédikáltak. Más Jézust prédikálni pedig a honfoglalás korabeli keresztény Európában egyet jelentett az üldözendő és pusztítandó eretnekséggel.

A történelmi kutatások szerint elődeinknek egy része szintén a mágus vallást gyakorolta és szoros kapcsolatban állt a pártusokkal. Egyes kutatók úgy vélik, hogy Szűz Mária a pártus Adiabene királyi család leszármazottja és ez az Adiabene-vér folytatódik Attilában, majd a magyarok Álmos-Árpád-dinasztiájában. Bár ez a vélekedés meglepő és hihetetlennek is tűnik, több jel mutat arra, hogy a honfoglaló magyarság a pártus vallás több alapelemét is magával hozta az új hazába, s ezek az évszázadok múltán is, bár egyre halványabban, de mégis tovább éltek és élnek a hagyományaiban.

A magyaroknak lehetett egy Napisten-atya és egy Napisten-anya istenségük... Feltehetően ismerték és tisztelték a Fényatya, Fényszűze párost, amelyhez természetes módon kapcsolódhatott Fényfia, a szentháromság harmadik eleme, amelynek meglétét nemcsak Álmos-mítoszunk sugalmazza, hanem tárgyi emlékek is alátámasztják.
A honfoglaláskori leletanyagban bőven találni napszimbólumokat: szvasztikát, különféle napkereszteket. Így felvetődhet az a gondolat is, hogy ezek a kiszélesedő, úgynevezett máltai keresztek voltaképpen a Napot szimbolizálják, s az előttük álló, áldást osztó férfi- és nőalak nem a Megfeszített Isten, hanem a Napba Öltözött Istenférfi és Istenasszony. Ebből viszont az is következik, hogy Boldogasszony-Mária a magyarság számára egyenrangú istenség volt Fényatya-Fényfia Jézussal, aki nemcsak saját állítása szerint, hanem a magyarság hite szerint is egy volt az atyával.

Szent István, első királyunk, halálának napján országát és koronáját a Szent Szűznek ajánlotta, akit mi, magyarok, azóta Magyarok Nagyasszonyának, Magyarország Patrónájának hívunk: ugyanakkor Magyarországot pedig Regnum Marianum-nak, Mária országának nevezzük. Attól a pillanattól kezdve tehát, amint a korona Mária birtokába került, a Szent Szűz Magyarország Égi Királynéjává lett, s ezáltal István halálát követően egyetlen pillanatra sem maradt fejedelem nélkül az ország, s annak népei.

A Teremtő megalkotta Máriát égből, hajnalból, éjszakából, csipkebokor tüskés szent lángjából, s vele a megváltás szinonimáját hozza magával a gyönyörű, ám szerény Teremtés. Igen, ő valóban a Teremtés szent éneke, a lelke rejtett zugában méltó, a Tisztaságnak anyja, a hajnali szép rózsa, aki felülemelkedik minden földi rútságon, csak a szépet, a magasztosat árasztja felénk.

Szempilláin csillagok rezegnek, s lépdel, szökell, mezei drága csokorral... Kék általvetőjén arany medaljon, övén ott szikráznak mind a csillagok... A madarak és sugarak glóriát fonnak köréje, és szép csodálatos arcán a meglepetés, a halk mosoly, az öröm játszik.

Az elhangzott összeállítást Varró Zsuzsanna, Méhes Mária Viktória és Ihász Kovács Éva munkáinak felhasználásával készítette: Szabó Palócz Attila.
 

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra